Az Osztrák Környezetvédelmi Ügynökség (Umweltbundesamt) legfrissebb jelentése részletesen elemzi Ausztria biogén hulladékainak keletkezését, kezelési módjait és a bennük rejlő biogáz-potenciált. Az ország évente több mint 3,16 millió tonna biológiai hulladékot termel, amelynek sorsa és újrahasznosítási módja kulcsfontosságú a körforgásos gazdaság elérése szempontjából. A tanulmány rávilágít arra, hogy a megfelelő, célzott hulladékkezeléssel és a biogázüzemek optimalizálásával jelentős mennyiségű tiszta energia nyerhető ki.
A fenntartható hulladékgazdálkodás és a klímasemlegesség elérése érdekében az osztrák hatóságok mélyreható adatgyűjtést végeztek az Elektronikus Adatkezelési Rendszer (EDM) alkalmazásával. A cél a biogén hulladékok mennyiségének, összetételének és kezelési útvonalainak pontos, statisztikai alapú feltérképezése volt.
A biogén hulladékok összetétele és mennyisége Ausztriában
A 2022-es referenciaév konszolidált adatai alapján Ausztriában összesen mintegy 3 160 900 tonna biogén hulladék és más hulladékáramokban található biogén összetevő keletkezett elsődleges hulladékként. A jelentés ezeket az anyagokat négy fő elsődleges kategóriába sorolta:
-
Elkülönítetten gyűjtött, fajtatiszta biogén hulladékok: Ez az ág tette ki a legnagyobb mennyiséget, egészen pontosan 1 875 100 tonnát.
-
Termelési folyamatokból származó iszapok: Ebből a kategóriából 453 200 tonna képződött a vizsgált évben.
-
Kizárólag állati eredetű állati melléktermékek: Ezek mennyisége elérte a 261 400 tonnát.
-
Vegyes hulladékok biogén részei: Körülbelül 571 200 tonnát tettek ki a hazai szemétben.
A fenti számokon túlmenően további 817 900 tonna úgynevezett másodlagos biogén hulladék is keletkezett a különböző hulladékkezelési és feldolgozási folyamatok során. A nemzetközi hulladékforgalmat tekintve Ausztria 285 800 tonna biogén hulladékot importált a határain túlra, miközben csupán 123 000 tonnát exportált más országokba.
Hogyan kezelik ezt a hatalmas mennyiséget?
A begyűjtött és importált biogén hulladékok szakszerű kezelése sokrétű ipari rendszert igényel. A jelentés szerint 575 500 tonna hulladék esett át valamilyen előkezelési eljáráson a folyamat elején. A végső kezelési (Endbehandlung) adatok a következőképpen alakultak a közvetlenül, végső formában kezelt mintegy 3 036 800 tonna hulladék esetében:
-
Komposztálás: A legnagyobb feldolgozási arányt a klasszikus komposztálás képviselte, mintegy 1 085 700 tonna szerves anyag hasznosításával.
-
Termikus hasznosítás (égetés): 926 500 tonna hulladékot égettek el energiatermelés céljából.
-
Anaerob lebontás (biogázosítás): 750 000 tonna szerves anyag került a hazai biogázüzemekbe.
-
Anyagában történő hasznosítás: 296 400 tonnát tett ki.
-
Rekultiváció és talajjavítás: Erre a környezetépítő célra 258 400 tonnát használtak fel.
-
Ártalmatlanítás (lerakás): Mindössze 31 400 tonna végezte végső soron a hulladéklerakókban.
Biometán-potenciál és jövőbeli forgatókönyvek 2050-ig
A tanulmány kiemelt figyelmet fordít a biogén hulladékok energetikai célú hasznosítására, különösen a biometán előállítására. A 2020 és 2023 közötti időszak átlagos hulladékmennyisége (3 258 900 tonna) alapján a biogázosításba bevitt anyagok elméleti energiatermelő biometán-potenciálja jelenleg 0,7071 TWh.
A szakemberek az elemzésben több forgatókönyvet is felvázoltak a 2050-es évig terjedően. Amennyiben nem történik érdemi szakpolitikai beavatkozás az élelmiszer-hulladékok megelőzésére (úgynevezett WEM forgatókönyv), a biogén hulladék teljes mennyisége 3 517 500 tonnára nőhet Ausztriában. Egy erős, célzott megelőzési stratégia (WAM3 forgatókönyv) proaktív alkalmazásával azonban ez az érték 3 112 000 tonnára csökkenthető, ami rendkívül jelentős, 405 500 tonnás megtakarítást jelentene a rendszerben.
Ha az ország fokozottan (a WAM2B forgatókönyv alapján) a biogáz-termelés felé tereli a hulladékáramokat, az erjesztésre rendelkezésre álló szervesanyag-mennyiség 2050-re elérheti a 947 200 tonnát. Ez a tudatos irányvonal az elméleti biometán-potenciált 0,8031 TWh-ra emelné, ami mintegy 0,16 TWh növekedést jelent a jelenlegi, aktuális hasznosítási szinthez képest.
A komposzt és a gázosítási maradékok utóélete
A biogázüzemekből származó erjedési maradékok (Gärrückstände) és komposztok végső felhasználását egy célzott, külön felmérés vizsgálta. Ennek eredményei alapján az erjedési maradékok túlnyomó részét, 87 százalékát közvetlenül a mezőgazdaságban juttatják ki, főként folyékony formában. További 8 százalékból dedikált szerves trágyát készítenek, 4 százalékot pedig egyszerűen tovább komposztálnak.
A komposztálók esetében az előállított komposzt kiemelkedően magas aránya, mintegy 80 százaléka kiváló „A+” minőségi kategóriájú volt a felmérés szerint. Ennek 47 százalékát a mezőgazdaságban, 17 százalékát a hobbikertészetekben, további 17 százalékát földgyártáshoz, 10 százalékát pedig a tájépítészetben és a tájfenntartásban hasznosították újra.
Szakpolitikai ajánlások a jövőre nézve
A jelentés az adatokra támaszkodva számos konkrét ajánlást is megfogalmaz a biogén hulladékok jövőbeli, optimálisabb kezelésére:
-
Kiemelten fontos a biogázüzemek építéséhez és stabil üzemeltetéséhez szükséges finanszírozási biztonság megteremtése az iparágban, például fix betáplálási tarifák vagy piaci prémiumok ösztönző révén.
-
Kormányzati szinten javasolt a kutatás és innováció erős támogatása a szelektív gyűjtés, a modern válogatás és az okos logisztika terén.
-
A hulladékokat célzottan kell irányítani: a magas gázképződési potenciállal rendelkező, lédús hulladékokat a biogázüzemekbe, míg a szilárd, fás, strukturált hulladékokat a komposztálókba kell szállítani.
-
A gázosítási maradékokat elsősorban közvetlenül – további energiaigényes szeparáció és a szilárd fázis komposztálása nélkül – érdemes a mezőgazdaságban hasznosítani tápanyagként.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
Umweltbundesamt (Osztrák Környezetvédelmi Ügynökség): Aufkommen und Behandlung von biogenen Abfällen in Österreich (PDF)