Nőtt az EU környezetvédelmi adóbevétele 2024-ben: A Eurostat legfrissebb jelentése

Az Európai Unió statisztikai hivatalának legújabb adatai szerint az EU környezetvédelmi adókból származó bevételei 2024-ben 6,1%-kal növekedtek az előző évhez képest. Bár az összeg nominálisan emelkedett, a környezetvédelmi adóterhek bruttó hazai termékhez (GDP) és az összes adóbevételhez viszonyított aránya az elmúlt tíz évben egyértelmű csökkenést mutat.

Központi adatok: 6,1%-os növekedés 2024-ben

A Eurostat hivatalos közlése alapján a környezetvédelmi adóbevételek 2024-ben 371,9 milliárd eurót tettek ki az Európai Unió területén. Ez a 2023-ban regisztrált 350,4 milliárd euróhoz képest pontosan 21,4 milliárd eurós, vagyis 6,1%-os emelkedést jelent egyetlen év leforgása alatt.

Az adóbevételek aránya a GDP-hez viszonyítva csökkent

Hiába tapasztalható nominális növekedés, a makrogazdasági mutatókhoz mérve a környezetvédelmi adók súlya visszaszorulóban van. Amíg ez az arány az EU bruttó hazai termékéhez (GDP) viszonyítva 2014-ben még 2,5% volt, 2024-re 2,1%-ra esett vissza. Ezzel párhuzamosan a környezetvédelmi adóbevételek részesedése az összes kormányzati adó- és társadalombiztosítási bevételből szintén mérséklődött: az egy évtizeddel ezelőtti 6,1%-ról 5,1%-ra csökkent.

Bevételi források megoszlása: Az energiaadó dominál

Az adóbevételek belső szerkezetét vizsgálva látható, hogy a legjelentősebb forrást továbbra is az energiaadók biztosítják az EU-ban. Ezek értéke a 2023-as 269,3 milliárd euróról 2024-re 287,0 milliárd euróra ugrott.

A második legjelentősebb kategóriát a közlekedési adók jelentik, amelyek bevétele a korábbi 64,0 milliárd euróról 67,0 milliárd euróra nőtt az idei évben. A szennyezéssel és az erőforrások felhasználásával kapcsolatos adók a legkisebb hányadot képviselik, itt a bevétel az előző évi 17,2 milliárd euróról csupán 17,9 milliárd euróra emelkedett.

Tagállami szintű változások: Románia az élen, a csökkenők között Svédország

A tagállami szintű bontás rávilágít, hogy a 27 EU-tagország közül 22-ben nőtt a környezetvédelmi adóbevétel 2024-ben. A legkimagaslóbb, 21,7%-os növekedést Románia érte el. Őt követi a sorban Litvánia 13,9%-os, valamint Lengyelország 12,7%-os emelkedéssel. A hivatalos jelentés külön kiemeli Magyarországot is a jelentős növekedést elérő államok között, ahol 12,2%-os bővülést regisztráltak. (A hivatalos Eurostat közlemény szövege egy esetleges elírás folytán Lengyelországot 11,2%-os értékkel is megemlíti a legnagyobb növekedést mutató országok felsorolásában).

Ezzel szemben 5 uniós tagállamban csökkentek ezek a bevételek az előző évhez viszonyítva. A legdrasztikusabb, 17,7%-os visszaesés Svédországban történt. Őt követi Szlovákia (-6,1%), Finnország (-3,8%), Görögország (-3,7%) és Bulgária (-2,3%).

Módszertani háttér: Mi számít környezetvédelmi adónak?

Az adatok értelmezéséhez az Európai Számlák Rendszere (ESA 2010) nyújt támpontot. E definíció szerint a környezetvédelmi adó minden olyan adó, amelynek adóalapja egy olyan dolog fizikai egysége (vagy annak helyettesítője), amely bizonyítottan és specifikusan negatív hatást gyakorol a környezetre. Az ehhez kapcsolódó pontos statisztikák az Eurostat env_ac_taxind2 kódjelű adatkészletéből származnak.

 Hivatalos források és hivatkozások:  

• Eurostat hivatalos jelentése (2026. július 22.): EU environmental tax revenue up 6.1% in 2024