Új tanulmány: Valóban csökkenthető a hulladékmennyiség a csomagolási adóval?

Egy friss, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) és több szakmai szervezet által megrendelt kutatás rávilágít arra, hogy a németországi önkormányzati csomagolási adók komoly terheket rónak a vállalatokra, a településekre és a fogyasztókra, miközben ökológiai hasznuk elenyésző. A tanulmány adatai alapján a bürokrácia növekedése jelentős, az elvárt hulladékcsökkentési hatás azonban elmarad.

A csomagolási piacot kutató GVM (Gesellschaft für Verpackungsmarktforschung) és az ifeu (Institut für Energie- und Umweltforschung Heidelberg gGmbH) által közösen készített tanulmány az első olyan átfogó elemzés, amely az önkormányzati csomagolási adók gazdasági és ökológiai hatásait tudományosan vizsgálja. A kutatás, amely széleskörű piaci adatokon, a GVM adatbázisain, szakértői interjúkon és helyszíni felméréseken alapul, megkérdőjelezi ezen adónem hatékonyságát.

Minimális hatás a hulladékmennyiségre

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy az önkormányzati csomagolási adó a teljes németországi hulladékképződésnek mindössze egy töredékét érinti. A felmérés szerint az ilyen típusú adók csupán a teljes német csomagolás-felhasználás 0,7 százalékát fedik le. Még ha az adót fiktív módon kiterjesztenék a teljes országra, a csomagolási hulladék mennyisége akkor is csupán 0,04 százalékkal csökkenne. A klímavédelmi hatás még ennél is kisebb: a németországi üvegházhatású gázok kibocsátása mindössze 0,0013 százalékkal mérséklődne, így a megbízók szerint az adó ökológiai összhazna rendkívül korlátozott.

Hatalmas gazdasági és adminisztratív terhek

Az intézkedés a csekély környezetvédelmi eredmények mellett óriási terheket ró az érintett szereplőkre. A települések számára az adó bevezetése, beszedése és ellenőrzése komoly adminisztrációt jelent: a tanulmány szerint az önkormányzati adminisztrációs költségek az adóbevétel 10-15 százalékát teszik ki.

A vállalkozásoknak – kiemelten a vendéglátóiparnak és a kereskedelemnek – eközben új dokumentációs kötelezettségekkel, a kasszarendszerek átalakításával és személyzeti oktatással kell szembenézniük. A tanulmány számításai szerint az érintett csomagolásokra nehezedő teljes teher a jelenlegi mintegy 0,1 milliárd euróról 4,1 milliárd euróra ugrana, egyes csomagolástípusok esetében pedig a költségek húsz-harmincszorosukra nőnének. Kristina Harrer-Kouliev, a Szövetségi Rendszergasztronómiai Szövetség (BdS) jogi osztályvezetője kiemelte, hogy az adó nem éri el célját, és a valódi hulladékcsökkentés helyett csupán bürokráciát és új terheket szül.

A fogyasztókra háruló költségek és kettős adóztatás

A költségnövekedést a gyakorlatban szinte teljes egészében a fogyasztók fizetik meg a magasabb árakon keresztül. A kutatás kiemeli, hogy ez az áremelkedés aránytalanul erősen sújtja az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat. Antje Gerstein, a Német Kereskedelmi Szövetség (HDE) fenntarthatóságért felelős ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a vállalatok már adó nélkül is jelentős erőfeszítéseket tesznek a csomagolások csökkentése érdekében, az adó csupán a termékek drágulását eredményezi.

További problémát jelent a kettős szabályozás: a tanulmány rámutat, hogy az adóval sújtott csomagolóanyag-mennyiség 89 százaléka már most is más szabályozási eszközök – például rendszerhasználati díjak vagy az egyszer használatos műanyagok alapjába történő befizetések – hatálya alá tartozik.

Elkerülő reakciók és a többször használatos csomagolások mítosza

Bár a csomagolási adó kivált bizonyos viselkedésváltozásokat, az ökológiai irányító hatás elmarad a várttól. A fogyasztók sok esetben előre csomagolt „convenience” (kényelmi) termékekre váltanak, lemondanak a gasztronómiai szolgáltatásokról, adómentes csomagolást választanak, vagy egyszerűen olyan szomszédos településekre járnak át, ahol nincs ilyen adó. Ennek eredményeképpen a csomagolási hulladék gyakran nem csökken, csupán áthelyeződik, sőt, esetenként még nőhet is.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a többször használatos (Mehrweg) csomagolások önmagukban nem garantálnak környezetvédelmi előnyt. Ezek csak akkor jelentenek ökológiai szempontból jobb megoldást, ha megfelelően gyakran használják és megbízhatóan visszaváltják őket. Ezzel szemben például az európai gyártású papírcsomagolások – a megújuló energiák magas arányának köszönhetően – jelentősen jobb klímamérleggel rendelkeznek, mint az adó alá eső csomagolások átlaga.

A megbízók célzottabb megoldásokat sürgetnek

A kutatás eredményeire reagálva a megbízó szervezetek határozottan elutasítják az önkormányzati csomagolási adókat. Dr. Sebastian Bolay, a DIHK energia-, környezetvédelmi és ipari részlegének vezetője összefoglalójában elmondta: „Az önkormányzati csomagolási adó sem nem célravezető, sem nem bürokráciamentes.” Bolay szerint az újabb terhek helyett a már meglévő körforgásos gazdasági rendszereket kellene fejleszteni. A jól működő újrahasznosítási rendszerek bővítése és az anyagfelhasználást csökkentő innovatív megoldások támogatása sokkal célravezetőbb lépés lenne a környezetvédelem érdekében.

🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉 

• A forrás: https://www.dihk.de/de/newsroom/neue-studie-lassen-sich-verpackungsabfaelle-wegbesteuern–185014

• Fotó: Madison Inouye