AIM projekt: mesterséges intelligencia vezérelte digitális ikrek segítik a hulladékhasznosító technológiák fejlesztését

Az AIM projekt közel négymillió eurós uniós támogatásból fejleszti a hulladékhasznosítást célzó technológiák digitális ikreinek új generációját. A 2026 októberében indult, négyéves kutatást a tarragonai Katalán Kémiai Kutatóintézet (ICIQ) koordinálja, a konzorcium november 3-án Barcelonában tartotta a nyitótalálkozóját. A cél olyan virtuális modellek építése, amelyek az atomi szintű folyamatokat összekötik egy teljes berendezés viselkedésével, és ezzel a nehezen újrahasznosítható hulladékokból üzemanyagot, vegyi anyagot és alapanyagot előállító eljárások tervezését segítik.

Röviden: Az AIM projekt mesterséges intelligenciával és többléptékű szimulációkkal épít digitális ikreket a hulladékból értéket előállító (waste-to-value) technológiákhoz. A munkát az Európai Innovációs Tanács (EIC) Pathfinder Challenge programja finanszírozza közel négymillió euróval, négy éven át. A modellek a program másik hét kutatási projektjét is kiszolgálják, hogy a fejlesztők még a berendezések megépítése előtt lássák, mi működhet.

Mit vállal az AIM projekt a nyolc uniós kutatás között?

Az AIM – teljes nevén AI-Multiscale Integration for Waste-to-Value Digital Twins – az EIC Pathfinder Challenge 2025-ös felhívásának nyertese. Az EIC a felhívás négy tématerületén összesen 30 projektet választott ki 647 érvényes pályázatból, mintegy 118 millió euró támogatással. A negyedik tématerület a hulladékból megújuló üzemanyagot, vegyi anyagot és anyagokat előállító eszközökről szól: itt nyolc projekt kapott együtt nagyjából 30,5 millió eurót.

A nyolc kutatás más-más úton próbál értéket kihozni a nehezen újrahasznosítható hulladékokból. Van köztük vegyes műanyagok lebontásával, sótalanító üzemek sóoldatából történő anyagvisszanyeréssel, szennyvízkezeléssel és a szén-dioxid vegyi anyaggá alakításával foglalkozó munka is. Az AIM ebben a portfólióban különleges helyet foglal el: ez az egyetlen projekt, amely nem saját eljárást, hanem számítási eszközt, vagyis digitális ikreket fejleszt. A modellek a többi hét projekt csapatának adnak számítási hátteret ahhoz, hogy megértsék, hogyan működik a technológiájuk, és hogyan hatnának rá más anyagok vagy üzemi körülmények.

Az atomoktól a teljes berendezésig: miért nehéz ezt együtt látni?

A hulladékkal dolgozni azért nehéz, mert az anyag jellemzően szennyezett, vagy olyan összetevőket tartalmaz, amelyek a hagyományos újrahasznosítást megakasztják. A feldolgozás közben ráadásul egyszerre, nagyon eltérő léptékben történnek a dolgok. A kémiai reakciók az atomok szintjén zajlanak, közben az anyagok szerkezete változik, anyag- és energiatranszport megy végbe, a berendezés egésze pedig összetett üzemi körülmények között működik.

Ezeket a szinteket ma többnyire külön vizsgálják. Emiatt nehéz a részletes, alapkutatási tudást összekötni azzal, amit egy eszköz a valóságban teljesít. Az AIM abból indul ki, hogy a rendszert egészként kell kezelni. A mesterséges intelligencia és a többléptékű szimulációk összekapcsolásával a legkisebb léptékben történő folyamatok és a teljes eszköz teljesítménye egyetlen modellben jelenhet meg. A koordinátor, Núria López professzor szerint ez jobb és a valósághoz közelebb álló hulladékhasznosító technológiák tervezéséhez vezethet.

Virtuális kísérletek a drága próbaüzemek előtt

A digitális iker a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kutatók virtuálisan próbálhatnak ki ötleteket, összevethetnek eltérő megközelítéseket, és még azelőtt azonosíthatják a gondokat, hogy egy eszközt megépítenének vagy nagyobb léptékre vinnének. Ez csökkentheti a költséges fizikai kísérletek és a kísérleti üzemek iránti igényt, és megalapozottabbá teheti annak eldöntését, melyik megoldást érdemes valós körülmények között is tesztelni.

Fontos látni a léptéket. A közlemények alapján itt nem egy üzemelő válogatómű vagy égetőmű valós idejű, szenzoradatokkal táplált másáról van szó, hanem olyan modellekről, amelyek az új, még fejlesztés alatt álló eszközök tervezését támogatják. A hazai szakmában ismerősebb a nagyobb léptékű modellezés, például az, amikor a települési hulladékgazdálkodást országos hálózatként írja le egy egyetemi modell. Az AIM ennek a skálának a másik végén dolgozik: a molekuláktól indul, és onnan építkezik felfelé a berendezésig.

Hét partner hét országból: ki mit tesz hozzá?

A konzorciumot hét intézmény és vállalat alkotja hét európai országból, egymást kiegészítő szakterületekkel:

• ICIQ (Spanyolország): a projekt koordinátora, emellett a kísérleti és a számítási adatok összehangolásáért felel, hogy a különböző léptékek között megmaradjon a következetesség.
• Jyväskyläi Egyetem (Finnország) és Bochumi Ruhr Egyetem (Németország): a digitális ikrek alapját adó számítási szimulációs módszereket fejlesztik.
• EPFL, a Lausanne-i Szövetségi Műszaki Egyetem (Svájc): a többléptékű modellezést vezeti.
• Matgenix (Belgium): a mesterségesintelligencia-eszközöket adja.
• DIFFER, a holland alapkutatási energetikai intézet (Hollandia): a kísérletek automatizálásában nyújt támogatást.
• AGATA Communications (Egyesült Királyság): a kommunikációs és disszeminációs feladatokat vezeti.

A koordinátor Núria López a világ legtöbbet idézett kutatóinak felső egy százalékába tartozik a Clarivate rangsora szerint.

A finn szál: Jyväskylä számítási módszerei

A Jyväskyläi Egyetem november 9-i közleménye szerint az intézmény jelentős szerepet kap a munkában: a Bochumi Ruhr Egyetemmel közösen azokat a szimulációs módszereket dolgozza ki, amelyekre a digitális ikrek épülnek. A finn csoportot Karoliina Honkala professzor vezeti, akinek kutatócsoportja a számításos nanokatalízis nemzetközileg elismert műhelye. Honkala úgy fogalmaz, hogy a digitális ikrek egészen új lehetőséget adnak az összetett körforgásos folyamatok megértésére, mert a technológiák működése még a kísérleti tesztek előtt előre jelezhetővé válik.

A projektben részt vesz Marko Melander vezető oktató és Xinwei Zhu posztdoktori kutató is. Melander azt emeli ki, hogy a munka közben új szakembereket képeznek egy olyan területen, ahol a mesterséges intelligencia és a fenntartható technológiák találkoznak. Ez egybevág azzal, amiről nemrég írtunk: a körforgásos készségekkel rendelkező munkaerő Európa egyik szűk keresztmetszete.

Mit jelent mindez a hulladékos szakmának?

Az AIM abba a törekvésbe illeszkedik, amelyben Európa a hulladék mennyiségét, a kibocsátást és a fosszilis erőforrásoktól való függést egyszerre akarja csökkenteni. A defosszilizáció útján az ipar és az energetika olyan megoldásokat keres, amelyek a fosszilis alapanyagot más szénforrással váltják ki, köztük hulladékkal: szennyezett vízzel, szén-dioxiddal, műanyaggal. Hogy ez mekkora feladat, azt jól mutatja, hogy a vegyipar szénigényének ma csak töredékét fedezi az újrahasznosítás. A projekt az európai zöld megállapodáshoz, a REPowerEU tervhez és az Irány az 55%! csomaghoz is kapcsolódik.

A témák a portál olvasóinak nem ismeretlenek. A szén-dioxid hasznosítása a hulladékégetők CCUS-beruházásainál is kulcskérdés, a vegyes műanyagok lebontása pedig oda vezet vissza, ahol a kémiai újrahasznosítás elszámolásáról folyik a vita. Azt, hogy egy laboratóriumi eljárásból mennyi munka árán lesz üzemi technológia, a szilikonok újrahasznosításáról szóló kutatás is jól szemlélteti.

Érdemes ugyanakkor a helyén kezelni a hírt. A Pathfinder az EIC korai fázisú, nagy kockázatú és nagy hozamú kutatásokat támogató eszköze, vagyis az AIM alapkutatáshoz közeli munka, nem piacra kész termék. A projekt most indult, eredményei évek múlva várhatók, és a közlemények egyelőre nem közölnek mérhető célértékeket arról, mennyivel rövidülhet a fejlesztési idő vagy csökkenhet a kísérleti költség. A lakossági hulladék gyűjtésére és válogatására a munka közvetlenül nem hat. A tétje az, hogy a ma még laboratóriumi szintű hulladékhasznosító eljárások közül gyorsabban és olcsóbban derüljön ki, melyikből lehet ipari megoldás.

Gyakori kérdések: AIM projekt

Mi az AIM projekt?

Az AIM projekt egy négyéves európai kutatás, amely mesterséges intelligenciával és többléptékű szimulációkkal épít digitális ikreket a hulladékból értéket előállító technológiákhoz. A teljes neve AI-Multiscale Integration for Waste-to-Value Digital Twins. A virtuális modellek az atomi szintű folyamatokat kötik össze egy teljes berendezés viselkedésével, hogy a fejlesztők a megépítés előtt lássák, mi működhet.

Mennyi támogatást kapott az AIM projekt, és meddig tart?

Az AIM projekt közel négymillió euró uniós támogatást kapott az Európai Innovációs Tanács Pathfinder Challenge 2025-ös felhívásán. A munka 2026 októberében indult és négy évig tart, a konzorcium november 3-án Barcelonában tartotta a nyitótalálkozóját. A hulladékból érték tématerületen összesen nyolc projekt nyert, együtt nagyjából 30,5 millió eurót.

Kik vesznek részt az AIM projekt konzorciumában?

A konzorciumot hét intézmény és vállalat alkotja hét európai országból. A koordinátor a spanyol ICIQ, Núria López professzor vezetésével. Partner a finn Jyväskyläi Egyetem, a német Bochumi Ruhr Egyetem, a svájci EPFL, a belga Matgenix, a holland DIFFER kutatóintézet és a brit AGATA Communications. Mindegyik más szakterületet hoz a szimulációtól a kísérleti automatizálásig.

Mire jók a digitális ikrek a hulladékhasznosító technológiák fejlesztésében?

A digitális ikrekkel a kutatók virtuálisan próbálhatnak ki ötleteket, összevethetnek megközelítéseket, és még az eszköz megépítése vagy felskálázása előtt azonosíthatják a problémákat. Ez csökkentheti a költséges fizikai kísérletek és kísérleti üzemek iránti igényt. Segít annak eldöntésében is, melyik megoldást érdemes valós körülmények között tesztelni, és hogyan hatnak a teljesítményre az eltérő anyagok vagy üzemi körülmények.

Mi a Jyväskyläi Egyetem szerepe a munkában?

A Jyväskyläi Egyetem a Bochumi Ruhr Egyetemmel közösen azokat a számítási szimulációs módszereket fejleszti, amelyekre a digitális ikrek épülnek. A finn csoportot Karoliina Honkala professzor vezeti, akinek kutatócsoportja a számításos nanokatalízis nemzetközileg elismert műhelye. A munkában Marko Melander és Xinwei Zhu is részt vesz, és közben új szakembereket képeznek a területen.

Mikor lesz az eredményekből ipari megoldás?

Ez egyelőre nem tudható, mert a kutatás most indult, és korai fázisú munkáról van szó. A Pathfinder az EIC nagy kockázatú, nagy hozamú kutatásokat támogató eszköze, nem piacra kész termékeket finanszíroz. A közlemények nem közölnek mérhető célértékeket a megtakarítható fejlesztési időről vagy költségről, a lakossági hulladék gyűjtésére és válogatására pedig a projekt közvetlenül nem hat.

🔗 Források és hivatkozások: 👉

• University of Jyväskylä: University of Jyväskylä participates in developing AI-driven digital twins for waste-to-value technologies (2026. november 9.)
• IndustriAmbiente: Núria López lidera un proyecto europeo de 4 millones de euros para transformar residuos mediante inteligencia artificial (2026. november 5.)
• EUWID Recycling und Entsorgung: EU-Projekt entwickelt digitale Zwillinge für Abfallverwertung (2026. november 11.)
• Generalitat de Catalunya: Dos projectes catalans seleccionats a la convocatòria EIC Pathfinder Challenges 2025

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.