Folyamatosan csökken az élelmiszerpazarlás a holland háztartásokban, de még van hova fejlődni

A holland Voedingscentrum (Táplálkozási Központ) legújabb, 2026. június 9-én publikált jelentése szerint a lakosság otthoni élelmiszerpazarlása további egyértelmű csökkenést mutat. Az átfogó kutatás adatai alapján egy évtized alatt közel 30 százalékkal esett vissza a kidobott szilárd élelmiszerek mennyisége. Bár a tendencia biztató, a szakemberek szerint mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból komoly kiaknázatlan potenciál maradt még a háztartásokban, különös tekintettel a 2030-as klímacélokra.

Jelentős Csökkenés az Elmúlt Tíz Évben

A Voedingscentrum háromévente méri fel a holland háztartások élelmiszerpazarlási szokásait. A 2025-ös évre vonatkozó legfrissebb adatok alapján egy átlagos holland állampolgár évente 25,5 kilogramm szilárd élelmiszert dob ki a szemétbe. Összehasonlításképpen: 2015-ben ez az érték még 36 kilogramm volt fejenként. A tíz év alatt elért közel 30%-os visszaesés jelentős eredmény. A jelenlegi, 25,5 kilogrammos mennyiség nagyjából heti egy teljes étkezés súlyának felel meg.

Silvio Erkens, a Mezőgazdasági, Halászati, Élelmezésbiztonsági és Természetvédelmi Minisztérium (LVVN) államtitkára a jelentés kapcsán kiemelte: „Az élelmiszerpazarlás bűn, mind maguk az emberek, mind a pénztárcájuk szempontjából. Jó látni, hogy otthon egyre kevesebbet pazarolunk, hiszen minden falat számít.”

Mit Mérnek és Mit Dobnak Ki a Legtöbbször?

A kutatás módszertana szigorúan a maradék- és a zöldhulladék elemzésére fókuszál. A statisztikákba kizárólag az emberi fogyasztásra szánt, de el nem fogyasztott szilárd élelmiszerek tartoznak bele (a folyadékokat nem vizsgálták). Fontos kiemelni, hogy az olyan elkerülhetetlen hulladékok, mint a zöldség- és gyümölcshéjak, a tojáshéj vagy a sajtkéreg, nem minősülnek pazarlásnak, így ezek nem szerepelnek a 25,5 kilogrammos adatban.

A leggyakrabban kidobott élelmiszerek listáját öt nagy termékcsoport vezeti: a kenyér, a zöldségek, a gyümölcsök, a burgonya és a tejtermékek. Ezek a kategóriák együttesen a holland háztartásokban elpazarolt élelmiszerek súlyának több mint felét adják. Az egyéb kategóriákba olyan termékek tartoznak, amelyeket relatíve ritkábban dobnak ki, mint például a tojás és a hal.

Pénzügyi Veszteség és a Fogyasztói Önámítás

Bár az adatok javulnak, a kutatás rávilágított egy érdekes pszichológiai tényezőre: a holland lakosság 81%-a úgy gondolja, hogy a saját háztartása az átlag alatt pazarol. Ez a statisztikai lehetetlenség azt mutatja, hogy az emberek jelentősen alulbecslik a saját pazarló viselkedésüket.

Gazdasági szempontból a veszteség még mindig számottevő. 2025-ben az összes megvásárolt élelmiszer 7%-a végezte a kukában. Bár ez az arány elsőre nem tűnik kiugrónak, pénziesítve ez azt jelenti, hogy egy átlagos állampolgár évente mintegy 100 eurót dob ki az ablakon. Ennek az összegnek a megspórolása közvetlen anyagi előnyt jelentene a tudatosabb fogyasztók számára.

A 2030-as ENSZ-Célkitűzés: A Pazarlás Felezése

Az élelmiszerpazarlás csökkentése nem csupán gazdasági, hanem kritikus környezetvédelmi érdek is. Az elpazarolt ételek megtermelése, feldolgozása, szállítása és hűtése jelentős ökológiai lábnyommal jár. Lilou van Lieshout, a Voedingscentrum fenntarthatósági szakértője hangsúlyozta: ha megelőzzük a pazarlást, fejenként kevesebb élelmiszert kell termelni, ami egyenes arányban csökkenti a környezeti terhelést.

Hollandia elkötelezte magát az ENSZ fenntartható fejlődési céljai mellett, amelyek értelmében 2030-ra a 2015-ös szinthez képest felére kell csökkenteni az élelmiszerpazarlást. A Voedingscentrum szerint az ország jó úton halad, de a cél eléréséhez a következő években további határozott lépésekre lesz szükség.

Kihívások a Mindennapokban és Szakértői Tanácsok

A lakosság többsége nyitott a változásra, de a zsúfolt hétköznapok, a váratlan események és a gyermekek változó étkezési preferenciái megnehezítik a maradéktalan felhasználást. Lilou van Lieshout kétgyermekes édesanyaként is megerősítette: a földön landoló ételek vagy a hirtelen jött „ezt nem szeretem” fázisok elkerülhetetlenné teszik a minimális veszteséget. A szakértő a kis adagok tálalását javasolja, így a serpenyőben maradt érintetlen ételek könnyebben felhasználhatók egy következő étkezéshez. Emellett a készletek rendszeres ellenőrzése, a kenyér fagyasztása és a lejárati dátumok pontos értelmezése is kulcsfontosságú. Ezen utóbbi témában a Samen Tegen Voedselverspilling (Együtt az Élelmiszerpazarlás Ellen) kezdeményezéssel közösen új kampányt indítottak júniusban.

Módszertani Háttér

A 2010 óta futó, háromévente végzett kutatás legújabb elemzéseit optimalizálták és standardizálták. Emiatt a jelenlegi számok és trendek minimálisan eltérhetnek a 2023 előtt publikált adatoktól, azonban a módosításnak köszönhetően a 2013 és 2025 közötti eredmények immár teljesen összehasonlíthatóvá váltak. A felmérést a CREM Waste Management és a Flycatcher Internet Research végezte egy széleskörű szakmai bizottság – többek között az LVVN, a Milieu Centraal, a Rijkswaterstaat és a Wageningen University & Research – bevonásával.

 Hivatalos források és hivatkozások:  

• Eredeti hivatalos állami/intézményi forrás (Holland Táplálkozási Központ): https://www.voedingscentrum.nl/nl/nieuws/-voedselverspilling-bij-nederlanders-thuis-verder-gedaald-maar-we-kunnen-nog-veel-winst-behalen-.aspx