E-hulladék-kezelési szokások: egyre kevesebb régi mobil marad a fiókban

A magyarok e-hulladék-kezelési szokásai érezhetően javulnak: egyetlen év alatt 60-ról 48 százalékra csökkent azok aránya, akik otthon tartják már nem használt mobiltelefonjukat. A Yettel és az Impetus Research 2026 októberében nyilvánosságra hozott friss kutatása szerint egyre többen adnák le régi készüléküket, nő a bizalom a felújított telefonok iránt, és mind többen javíttatnák meg elromlott mobiljukat a csere helyett. Az eredményeket összevetettük a dontwasteit.hu-n az elmúlt időszakban bemutatott hasonló felmérésekkel is.

Röviden: A Yettel friss kutatása szerint a magyarok e-hulladék-kezelési szokásai pozitív irányba változnak: a válaszadók 48 százaléka tart otthon nem használt mobilt, szemben a tavalyi 60 százalékkal. Nő a leadási hajlandóság, a használatban lévő telefonok 11 százaléka már felújított, és tízből közel hét ember inkább megjavíttatná elromlott készülékét.

Hogyan változtak a magyarok e-hulladék-kezelési szokásai?

A kutatás szerint egy átlagos magyar két mobilkészülékkel rendelkezik, a régebbi pedig jellemzően tartalékként marad meg – arra az esetre, ha az új meghibásodna, elveszne vagy ellopnák. A már nem használt telefonját otthon tartók aránya ugyanakkor egy év alatt 12 százalékponttal, 48 százalékra csökkent, ami a felmérés egyik legbiztatóbb eredménye.

A szolgáltatói visszagyűjtési programok ismertsége kifejezetten magas: a válaszadók 84 százaléka hallott már arról, hogy a mobilcégek átveszik a használt készülékeket. A megkérdezettek 22 százaléka adta már le így régi telefonját, több mint felük (59 százalék) pedig fontolóra venné, hogy kipróbálja.

Az otthoni e-hulladék tárolásának kockázataival kapcsolatos ismeretek nagyjából változatlanok maradtak. A kutatás szerint minél idősebb valaki, annál inkább tudja, hogy a kiszolgált telefon veszélyes hulladéknak minősül, ezért nem kerülhet a kommunális szemétbe, ugyanakkor értékes, visszanyerhető nyersanyagokat is tartalmaz.

Tovább használjuk a telefonjainkat, mint a szerbek

A Yettel a magyar adatokat hasonló szerbiai és bulgáriai felmérésekkel is összevetette, és a készülékcsere terén jelentős különbségek látszanak. A városi magyar lakosság 22 százaléka cseréli legfeljebb kétévente a telefonját, míg Szerbiában egy hasonló összetételű célcsoportban ez az arány 44 százalék.

Még beszédesebb, hogy a magyar válaszadók 33 százaléka egészen a meghibásodásig használja a készülékét, Szerbiában viszont ez csak a lakosság nagyjából tizedére jellemző. A magyar fogyasztók tehát hajlamosabbak kitolni a használati időt.

Környezetvédelmi szempontból ez kedvező hír, hiszen egy okostelefon környezeti terhelésének jelentős része már a gyártás során keletkezik. Ahogy a Telekom idei nyári visszagyűjtési kampányáról szóló cikkünkben is bemutattuk, egy átlagos okostelefon előállításához mintegy 268 kilogramm nyersanyag szükséges, és a készülék a periódusos rendszer akár 63 elemét is tartalmazhatja. Minden plusz év, amíg egy telefon használatban marad, ezt a terhelést osztja el hosszabb időre.

Bizonylat, adattörlés, készpénz: ezek ösztönöznek a leadásra

A kutatás arra is rákérdezett, mi motiválja az embereket a régi készülék leadására. Az első helyen a készülékért kapott készpénz áll (38 százalék), ezt követi az utalvány vagy hűségpont (27 százalék), a harmadik helyen pedig az a biztonság, hogy a leadott telefonról törlik az adatokat (25 százalék).

Különösen érdekes, hogyan változott a leadás módjával kapcsolatos hozzáállás. Azok aránya, akik valószínűleg használnák a szolgáltatók üzleteiben elhelyezett gyűjtődobozt, egy év alatt 46-ról 58 százalékra nőtt. Ennél is látványosabb az emelkedés azok körében, akik úgy adnák át régi készüléküket, hogy a szolgáltató munkatársa bizonylatot ad róla: itt 45-ről 72 százalékra ugrott az arány.

Az üzenet egyértelmű: az emberek nem egyszerűen „bedobni” szeretnék a telefonjukat, hanem tudni akarják, hogy biztonságos kezekbe került, és az adataik sem kerülnek illetéktelenekhez. Ugyanez a felismerés áll a német szabályozási törekvések mögött is: a németországi elektronikai hulladék-visszavételről szóló írásunkban bemutattuk, hogy az ottani kísérleti projektek központi eleme a minősített adatmegsemmisítés, amelynek során a leadó igazolást kap adatai végleges törléséről.

Itthon is van már erre kézzelfogható eszköz: kormányzati döntés alapján tartós adathordozó termék vásárlásakor a kereskedő köteles ingyenes adattörlő kódot biztosítani a vásárlónak. A részletekről a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság oldalán lehet tájékozódni.

Felújított mobil: a megbízhatóság a kulcskérdés

A jelenleg használatban lévő telefonok 79 százalékát újonnan vásárolták, 11 százalékuk felújított, további 10 százalékuk pedig más módon került használtan a tulajdonosához. Ez regionális összevetésben kiemelkedő: Szerbiában és Bulgáriában az új készüléket vásárlók aránya megközelíti a 90 százalékot, a felújított telefonokat használók aránya pedig mindössze 1,5–3 százalék között mozog.

A nyitottság is nagy: a magyar válaszadók fele (51 százalék) fontolóra venné egy felújított készülék megvásárlását, Bulgáriában ez csak a megkérdezettek harmadára igaz. A feltételek ugyanakkor szigorúak. A válaszadók 86 százaléka az előző tulajdonos adatainak teljes törlését, 85 százaléka pedig az új telefonéhoz hasonló garanciát várja el. A legfőbb aggály a megbízhatóság, ezt 62 százalék említette.

A Yettel ezen a területen a Rejoyjal tavaly indított együttműködésére hivatkozik: a szolgáltató a használt telefonok beszámítása mellett a Rejoy által bevizsgált és felújított készülékeket is kínálja.

Javíttatás a csere helyett

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy jelentősen nőtt a javítási hajlandóság. A válaszadók 67 százaléka garancián kívül is megjavíttatná elromlott telefonját, a korábbi felmérésben ez az arány még 54 százalék volt.

A hosszabb jótállás is egyre többet számít. A megkérdezettek 81 százaléka inkább olyan szolgáltatótól vásárolna, amely a megszokott kétéves jótállás helyett hároméves kiterjesztett garanciát kínál, 37 százalékuk pedig mindenképp ilyen szolgáltatót választana. A Yettel a nála vásárolt mobilokra és tabletekre a kétéves gyártói jótálláson felül egy év önkéntes jótállást vállal.

A szabályozási környezet is ebbe az irányba mutat: a javításhoz való jogról szóló uniós irányelv 2026. július 31-től Magyarországon is hatályos. Érdemes ugyanakkor óvatosan kezelni a szándéknyilatkozatokat. A javításhoz való jog valódi helyzetéről szóló elemzésünkben bemutattuk, hogy Németországban a meghibásodott okostelefonoknak átlagosan csupán a harmadát javíttatják meg a tulajdonosaik, és új készülék vásárlásakor a javíthatóság csak a vásárlók 35 százaléka számára döntő szempont. A szándék és a tényleges viselkedés között tehát gyakran nagy a távolság.

Mit mutattak a korábbi felmérések?

A Yettel kutatása nem előzmény nélküli: az elmúlt időszakban több hazai felmérés is vizsgálta, mi lesz a magyar háztartásokban a kiszolgált elektronikai eszközök sorsa.

A Magyar Telekom tavaly tavasszal publikált kutatása szerint – amelyről a 2,7 millió fiókban lapuló mobiltelefonról szóló cikkünkben írtunk – háztartásonként átlagosan 1,7 darab, összesen mintegy 2,7 millió használaton kívüli mobilkészülék lehet a hazai otthonokban. A megkérdezettek 66 százaléka megtartotta régi készülékét, ugyanakkor 58 százalékuk ellentételezés nélkül is leadná, ha pontosan tudná, hol és hogyan teheti meg.

Idén tavasszal a MediaMarkt felmérését mutattuk be az elektronikai hulladékok helyes leadásáról szóló írásunkban. Eszerint a régi eszközök megtartásának leggyakoribb oka a biztonságérzet, a válaszadók 18 százaléka pedig azért nem adja le készülékeit, mert nem tud a leadási lehetőségekről. A vásárlók 15 százaléka már élt a beszámítás lehetőségével.

A felmérések eltérő módszertannal, más kérdésfeltevéssel és más mintán készültek, ezért a számok közvetlenül nem hasonlíthatók össze. Az irány azonban egybevág: a leadási hajlandóság megvan, a fő akadályt az információhiány, a kényelmetlenség és az adatbiztonsággal kapcsolatos bizalmatlanság jelenti. A Yettel friss adatai arra utalnak, hogy ahol a szolgáltatók személyes átadást, bizonylatot és adattörlést kínálnak, ott ezek az akadályok fokozatosan leépülnek.

Szakmai szemmel: miért nem mindegy, hová kerül a régi telefon?

A 48 százalékos arány javulás, de még mindig azt jelenti, hogy a mobilt használók közel fele otthon őriz egy vagy több kiszolgált készüléket. A fiókban tárolt telefon nemcsak a benne rejlő értékes fémeket – aranyat, ezüstöt, palládiumot, rezet – vonja ki a körforgásból, hanem idővel kockázatot is jelenthet: az elöregedő lítiumion-akkumulátor megduzzadhat, sérülhet.

Hulladékgazdálkodási szempontból a legnagyobb gond az, ha a régi telefon a vegyes vagy a szelektív hulladék közé kerül. A gyűjtőjárművekben és a válogatóüzemekben a préselés és a mechanikai kezelés során a sérült lítiumion-akkumulátorok tüzet okozhatnak, ami az ágazat egyik egyre komolyabb üzembiztonsági kihívása. A régi mobil helye ezért kizárólag az elektronikai hulladék szabályos gyűjtési útvonalán van.

Mit tehetsz a fiókban lapuló készülékkel?

• Mentsd le a számodra fontos adatokat, majd állítsd vissza a telefont gyári beállításokra, és ha teheted, használj megbízható adattörlési megoldást.
• Ha a készülék működik, add tovább, add el, vagy élj a beszámítás lehetőségével új telefon vásárlásakor.
• Ha már nem működik, vidd el egy mobilszolgáltató vagy elektronikai szaküzlet gyűjtőpontjára, illetve hulladékudvarba.
• Soha ne dobd a vegyes vagy a szelektív hulladékgyűjtőbe – sem a telefont, sem az akkumulátort.
• Ha új készülék helyett felújítottat választasz, kérj írásos garanciát, és tájékozódj az adattörlés módjáról.

A kutatásról

A felmérést az Impetus Research készítette 2026. augusztus 4. és 11. között, 1000 fő részvételével, online kérdőíves adatfelvétellel (CAWI). A kutatás a 16–65 éves, saját mobiltelefonnal és mobil-előfizetéssel rendelkező magyarországi lakosságra reprezentatív nem, életkor, régió, településtípus, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás és elsődleges mobilszolgáltató szerint. A kizárólag céges mobiltelefont használók nem tartoztak a célcsoportba.

Gyakori kérdések az e-hulladék-kezelési szokásokról

Hány magyar tartja otthon a régi mobiltelefonját?

A Yettel 2026-os kutatása szerint a válaszadók 48 százaléka tartja otthon már nem használt mobiltelefonját. Ez érdemi javulás az egy évvel korábbi 60 százalékhoz képest. A magyaroknak átlagosan két mobilkészülékük van, és a régebbi telefon többnyire tartalékként marad meg arra az esetre, ha az új meghibásodna.

Mi ösztönzi a magyarokat a régi telefon leadására?

A leadásra leginkább a készülékért kapott készpénz ösztönöz (38 százalék), ezt követi az utalvány vagy hűségpont (27 százalék), valamint az a biztonság, hogy a leadott telefonról törlik az adatokat (25 százalék). Sokat számít a személyes átadás is: 72 százalék adná le régi mobilját, ha a szolgáltató munkatársa bizonylatot ad róla.

Hányan használnak felújított telefont Magyarországon?

A Yettel kutatása szerint a jelenleg használt mobilok 11 százaléka felújított készülék, 79 százalékuk újonnan vásárolt, 10 százalékuk pedig más módon került használtan a tulajdonosához. Ez jóval magasabb arány, mint Szerbiában és Bulgáriában, ahol a felújított telefonok részesedése csupán 1,5–3 százalék, az új készülékeké pedig megközelíti a 90 százalékot.

Mi kell ahhoz, hogy valaki felújított telefont vásároljon?

A felújított telefon vásárlására nyitott magyarok 86 százaléka az előző tulajdonos adatainak teljes törlését, 85 százaléka pedig az új készülékéhez hasonló garanciát várja el. A legnagyobb aggály a megbízhatóság, ezt a válaszadók 62 százaléka említette. Összességében a megkérdezettek 51 százaléka fontolná meg egy felújított készülék megvásárlását.

Hányan javíttatnák meg elromlott telefonjukat?

A Yettel 2026-os felmérése szerint a válaszadók 67 százaléka garancián kívül is megjavíttatná elromlott mobilját, szemben a korábbi 54 százalékkal. A hosszabb jótállás is egyre fontosabb: 81 százalék inkább olyan szolgáltatótól vásárolna, amely a megszokott kétéves helyett hároméves kiterjesztett garanciát kínál, 37 százalék pedig mindenképp ilyet választana.

Miért nem szabad a régi telefont a kommunális hulladékba dobni?

A mobiltelefon elektronikai hulladék, amely veszélyes anyagokat és lítiumion-akkumulátort tartalmaz. A vegyes vagy szelektív gyűjtőbe kerülve az akkumulátor sérülhet, és tüzet okozhat a gyűjtőjárművekben vagy a válogatóüzemekben. Ráadásul a telefonban értékes, visszanyerhető fémek vannak, amelyek szabályos újrahasznosítás nélkül elvesznek a körforgás számára.

🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉

Yettel sajtóközlemény – Egyre kevesebb régi mobil marad a fiókban

Fotó: Gylfi Gylfason