Zágráb városvezetése benyújtotta azt a stratégiai dokumentumot, amely alapjaiban írja át a horvát főváros hulladékgazdálkodási rendszerét az évtized végéig. A terv fókuszában a szelektív gyűjtés maximalizálása, az elavult Jakuševec-lerakó fokozatos kiváltása és a Resnikben tervezett új hulladékgazdálkodási központ felépítése áll. A célkitűzések ambiciózusak: a város 2025-re 55%-os, 2030-ra pedig már 60%-os újrahasznosítási arányt kíván elérni a települési hulladék körében.
A több mint 150 oldalas szakmai dokumentum részletesen elemzi Zágráb jelenlegi helyzetét, és pontos ütemtervet határoz meg a szükséges fejlesztésekről. A tervjavaslat értelmében a fővárosnak el kell mozdulnia a lineáris „gyűjtés és lerakás” modelljétől a fenntartható erőforrás-gazdálkodás irányába.
Szigorú célszámok: Versenyfutás az idővel
A javaslat egyik legfontosabb eleme a hulladékáramok szigorú nyomon követése és az EU által előírt célértékek rögzítése. A dokumentum szerint Zágrábnak a következő mennyiségi mutatókat kell teljesítenie:
-
Szelektív gyűjtés és újrahasznosítás: A települési hulladék legalább 55%-át kell szelektíven gyűjteni 2025-ig, 60%-át 2030-ig, és 65%-át 2035-ig.
-
Lerakás csökkentése: 2035-re a teljes keletkező települési hulladékmennyiség legfeljebb 10%-a kerülhet hulladéklerakóba.
-
Biohulladék: Kiemelt prioritás a konyhai és zöldhulladék elkülönített kezelése, amely jelenleg a lakossági hulladék jelentős hányadát teszi ki.
A statisztikai adatok alapján Zágrábban évente megközelítőleg 200 000 – 300 000 tonna települési hulladék keletkezik, amelynek kezelése jelenleg nagyban függ a Jakuševec-Prudinec hulladéklerakó kapacitásától. A terv célja ezen függőség drasztikus mérséklése.
A Resnik-projekt: A stratégia szíve
A terv legfontosabb infrastrukturális eleme a Resnik Hulladékgazdálkodási Központ (CGO) kiépítése. Ez a létesítmény lesz a zágrábi rendszer központja, ahol modern technológiával választják szét az értékes másodnyersanyagokat. A központ magában foglal:
-
Válogatóüzemet (Sortirnica): Ahol a szelektíven gyűjtött műanyagot, papírt és fémet ipari méretekben dolgozzák fel.
-
Komposztálót és biogázüzemet: A biohulladék energetikai és mezőgazdasági hasznosítására.
-
Inert hulladékkezelőt: Az építési és bontási törmelék feldolgozására.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a Resnik-központ nélkül Zágráb nem tudja teljesíteni a környezetvédelmi vállalásait, és nem lesz képes véglegesen bezárni a lakosság által sokat kritizált Jakuševec lerakót.
Lakossági infrastruktúra és digitalizáció
A stratégia nemcsak a nagyüzemi feldolgozásra, hanem a lakossági szolgáltatások bővítésére is kitér. Zágráb városa jelenleg több mint 20 fix és mobil újrahasznosító udvart (reciklažna dvorišta) tart fenn, de a terv szerint ezek számát tovább kell növelni a hozzáférhetőség javítása érdekében.
A tervjavaslat külön fejezetet szentel a „szennyező fizet” elvnek. A város folytatja a ZGH zsákok (kék zsákok) rendszerének finomhangolását, amely a ténylegesen termelt vegyes hulladék mennyisége alapján terheli a polgárokat. A digitalizáció jegyében bevezetik az okoskonténereket és a hulladékgyűjtő járművek valós idejű nyomon követését, hogy optimalizálják a begyűjtési útvonalakat.
Költségvetés és finanszírozás
A 2029-ig tartó intézkedések megvalósítása hatalmas pénzügyi forrást igényel. A tervjavaslat becslései szerint a beruházások összege meghaladhatja a százmillió eurós nagyságrendet. A finanszírozást három fő forrásból tervezik:
-
Európai Uniós alapok (Környezetvédelmi és Kohéziós Alapok).
-
Nemzeti környezetvédelmi alapok (FZOEU).
-
Zágráb városának saját költségvetése.
A dokumentum kiemeli, hogy a hulladékgazdálkodás nem csupán költség, hanem bevételi forrás is lehet a másodnyersanyagok (papír, fém, műanyag) értékesítése révén.
Hivatalos források és hivatkozások:
-
Eredeti dokumentum (Zágráb Város Hivatalos Oldala):
Nacrt Plana gospodarenja otpadom Grada Zagreba za razdoblje do 2029. -
Zágráb város hulladékgazdálkodási portálja: ZgVrećice – Informacije o otpadu
Image by Goran Horvat from Pixabay
