Az Északi-sarkvidékre vonatkozó új integrált uniós szakpolitikát vitatta meg az EP a szerda esti plenáris ülésen. A klímaváltozás káros hatásai hatványozottan érezhetőek az Északi-sarkon, amelynek jégtakarójából mintegy 280 milliárd tonna olvad el évente. Az éghajlatváltozás azonban csak egy a kezelendő feladatok közül: ha megközelíthetővé válik a sarkvidék, az kérdéseket vet fel a természetes erőforrások kiaknázása, a kereskedelmi útvonalak, a turizmus és a terület katonai ellenőrzése kapcsán.
Az EP-képviselők szerdán vitáztak, csütörtökön pedig szavaztak arról a jelentésről, amely az Északi-sarkvidék egyedi és sérülékeny ökoszisztémájának védelmét sürgeti, és arra kéri a tagállamokat, hogy törekedjenek az északi-sarkvidéki olaj- és földgázkitermelés jövőbeli teljes betiltására.
Az északi-tengeri jég 1981 óta jelentősen zsugorodik, a nyaranta jelen lévő tengeri jég mennyisége 35 év alatt több mint 40%-kal csökkent. A sarkvidékek olvadó jégtakarója a becslések szerint várhatóan mintegy 50 cm-rel emeli a tengerszintet a 21. század végéig.
Az olvadás azonban nemcsak környezeti hatásokkal jár: könnyebb hozzáférést biztosít az olaj- és gázmezőkhöz, elérhetővé teszi a sarkvidéket a turisták számára és új útvonalakat nyithat meg az Európa és Ázsia közötti tengeri kereskedelem számára. Az EP-képviselők egyik legfőbb aggodalma azonban a terület katonai ellenőrzése és az orosz katonai jelenlét, amely feszültségeket szülhet az államok között.
Urmas Paet (liberális, észt) témafelelős elmondta: „Az Északi-sarkvidéken hosszú ideje konstruktívan dolgoznak együtt az államok, így a feszültségmentes együttműködés jó példája globális szinten. Azt szeretnénk, ha ez így is maradna”.
Az infografikán bemutatjuk, mivel járhat az északi-sarki jégtakaró olvadása:
(Európai Parlament)
