Ha kedveled az oldalunkat, jelölj meg minket a Google-ban kedvenc forrásként — így gyakrabban látod majd a cikkeinket a keresőben!
★Jelölj meg minket preferált forráskéntAz EPR-díjak csökkentése 2027-re – ezt kéri közösen a kormánytól tizenhat, hazai gyártókat, forgalmazókat és kereskedőket képviselő szakmai szervezet. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége által kiadott, 2026. november 19-én az MTI Nemzeti Közleménytárában megjelent közlemény szerint a hulladékgazdálkodási rendszer nyáron megkezdett felülvizsgálata már önmagában indokolja, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) és a visszaváltási (DRS) díjak jövőre ne emelkedjenek, hanem csökkenjenek. A kérésnek határideje is van: a 2027. évi díjakat a jogszabály szerint november 30-ig kell kihirdetni, ennek elmaradása esetén pedig a díjak automatikusan a 2027-re tervezett infláció mértékével nőnek.
Röviden: Az EPR-díjak csökkentése 2027-re tizenhat élelmiszer-, ital-, csomagolóipari, kozmetikai és kereskedelmi szövetség közös kérése, amelyet november 30-ig várnak a kormánytól. Érvelésük szerint Magyarországon Európa egyik legdrágább EPR-rendszere működik, a díjak a fogyasztói árakban is megjelennek, és a koncessziós rendszer felülvizsgálatáig nem indokolt, hogy átláthatatlan költségeken alapuló, magas díjakat fizessenek.
Mit kérnek pontosan a szakmai szervezetek?
A közlemény három, egymásra épülő kérést fogalmaz meg:
- Díjcsökkentés 2027-re: a kormány a felülvizsgálatra tekintettel mérsékelje a jövő évi EPR- és DRS-díjakat.
- Kihirdetés határidőben: a csökkentett díjakat a november 30-i törvényi határidőig hirdessék ki, hogy elkerülhető legyen az automatikus, inflációkövető emelés.
- Megalapozott díjképzés a jövőben: a további díjakat a felülvizsgálat keretében lefolytatott alapos jogi, működési és költséghatékonysági vizsgálatok után, az érintett szereplők bevonásával határozzák meg.
A hangnem – hasonlóan az októberi szakmai közleményhez – nem a felülvizsgálat ellen, hanem annak gyorsabb pénzügyi következményeiért szól. A szervezetek kifejezetten üdvözlik, hogy a kormány idén nyáron elindította a koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatát és átalakítását, és azt várják tőle, hogy átláthatóvá teszi a díjak mögötti költségeket.
Miért sürgős a november 30-i határidő?
A díjrendszer egyik kevéssé ismert sajátossága, hogy ha a következő évi díjtételeket nem hirdetik ki időben, a díjak nem maradnak változatlanok, hanem automatikusan a tervezett inflációval emelkednek. A szakmai szervezetek szerint a vállalkozások a jelenlegi, kiélezett gazdasági környezetben ezt a többletterhet már nem tudják kigazdálkodni.
A díjak az elmúlt időszakban sem voltak stabilak: a hazai EPR-díjtételek 2025. október 1-jétől jelentősen emelkedtek, és a változás a visszaváltási rendszerhez kötött termékek szolgáltatási díjait is érintette. Egy újabb, automatikus emelés tehát már egy megemelt bázisra rakódna rá.
„Európa egyik legdrágább rendszere” – a szervezetek érvei
A közlemény szerint a 2023-ban bevezetett koncessziós hulladékgazdálkodási modellben Magyarországon Európa egyik legdrágább kiterjesztett gyártói felelősségi rendszere működik. Az aláírók három fő érvet hoznak fel:
- Versenyképesség: a magas díjak rontják a hazai gyártók versenyképességét.
- Fogyasztói árak: a díjak – termékenként és cégenként eltérő mértékben – beépülnek az élelmiszerek, italok és háztartási cikkek árába, vagyis a lakosság alapvető szükségleteit drágítják. A díjcsökkentés így az árak mérséklését is segítené.
- Költségarányosság: az uniós szabályok szerint az EPR- és DRS-díjak csak a forgalomba hozott termékekből és csomagolásokból keletkező hulladék elkülönített gyűjtésének és hasznosításra való előkészítésének valós, indokolt költségeit fedezhetnék.
Az árhatásra vonatkozó érv nem új: már az októberi közös közlemény kapcsán is rámutattunk, hogy az EPR-díjat ugyan a gyártók és importőrök fizetik, de végső soron minden háztartás megfizeti egy joghurt, egy üdítő vagy egy mosószer árán keresztül – erről a hulladékgazdálkodási koncesszió felülvizsgálatáról szóló elemzésünkben írtunk részletesen.
Mit mond az uniós jog a díjak mértékéről?
A költségarányosság elve a hulladék-keretirányelv (2008/98/EK) kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó minimumkövetelményeiből fakad. Ezek szerint a gyártók által fizetett hozzájárulásnak a termékek hulladékká válásával összefüggő, szükséges költségeket kell fedeznie – például a gyűjtést, a szállítást és a kezelést –, de nem haladhatja meg azt, ami e szolgáltatások költséghatékony nyújtásához szükséges.
Ebből két következtetés adódik. Egyrészt a díjak „valós, indokolt” jellegét csak akkor lehet ellenőrizni, ha a mögöttük álló költségek anyagáramonként átláthatók – ez a szakmai szervezetek régóta visszatérő kérése. Másrészt a „költséghatékony” szó kulcsfontosságú: egy drágán működő rendszer magas költségei sem háríthatók át automatikusan a gyártókra. A felülvizsgálat egyik legfontosabb kérdése ezért az, hogy mennyibe kellene kerülnie egy hatékonyan működő gyűjtési és kezelési rendszernek.
Kik írták alá a közleményt?
A közös kérést az alábbi tizenhat szervezet támogatja:
- Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség
- Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége
- Italos Karton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés
- Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség
- Magyar Édességgyártók Szövetsége
- Magyar Húsiparosok Szövetsége
- Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség
- Magyar Márkaszövetség
- Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség
- Magyar Sörgyártók Szövetsége
- Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács
- Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége
- Nyomda- és Papíripari Szövetség
- Országos Kereskedelmi Szövetség
- Pálinka Nemzeti Tanács
- Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
A névsor jól mutatja, hogy elsősorban a csomagolt élelmiszereket, italokat és háztartási cikkeket forgalomba hozó vállalatok szólaltak meg – vagyis azok, amelyeknél a csomagolási EPR-díj és a DRS-díj a legközvetlenebbül jelenik meg. Több aláíró – köztük a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség, a Magyar Márkaszövetség, az Országos Kereskedelmi Szövetség, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség és a Magyar Sörgyártók Szövetsége – már az október 8-i, huszonegy szervezet által jegyzett közleményben is szerepelt, amely a teljes hulladékgazdálkodási rendszer átvilágítását kérte.
Az EPR-díjak csökkentése és a rendszer finanszírozása: mi a dilemma?
A gyártói oldal érvei erősek, a kérés teljesítése azonban nem egyszerű, mert a díjak a koncessziós rendszer fő pénzügyi forrását jelentik. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. üzletágai 2025-ben összesen 431,7 milliárd forint nettó árbevételt értek el, a társaság mégis 47,8 milliárd forintos adózott veszteséggel zárt. Az októberi szakmai közlemény becslése szerint a 35 éves koncesszió alatt az EPR-díjak a jelenlegi díjszabás mellett mintegy 8 000 milliárd forintot tehetnek ki.
A dontwasteit.hu értékelése szerint a díjcsökkentés körüli vitában három szempontot érdemes együtt látni:
- Ha a díj csökken, de a költség nem, a különbözetet valakinek fizetnie kell. Egy átláthatatlan rendszerben a díjcsökkentés könnyen a koncessziós társaság veszteségét, végső soron pedig az állami kockázatvállalást növelheti. Éppen ezért fontos, hogy a szervezetek kérése nem önmagában az alacsonyabb díjra, hanem a költségek átláthatóvá tételére és a díjképzés megalapozására is irányul.
- A díjbevételek nem csak a díjtételeken múlnak. Ahogy a hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatáról szóló cikkünkben is bemutattuk, az EPR-üzletág eredménye részben azért negatív, mert a kötelezettek egy része nem regisztrál és nem fizet. A potyautasok kiszűrése szélesítené a díjfizetői kört, ami a díjtételek csökkentésének is teret adhatna.
- Az alacsonyabb díj és a jobb teljesítmény nem zárja ki egymást. A díjak akkor lehetnek tartósan alacsonyabbak, ha a gyűjtés és a kezelés hatékonyabb, és ha a hasznosított anyagokból több bevétel származik. Ez azonban nem egy kihirdetési határidőn, hanem a koncesszió újratárgyalásán dől el.
Mindez azt jelenti, hogy a november 30-ig meghozandó döntés elsősorban jelzés értékű lesz: megmutatja, hogy a kormány a felülvizsgálat lezárásáig a gyártók és a fogyasztók terheinek mérséklését vagy a rendszer finanszírozásának stabilitását tartja-e előbbre valónak.
Előzmények: így jutottunk idáig
- 2023. július 1.: országosan elindult a koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer a MOHU irányításával, 35 éves időtartamra.
- 2026. június: a kormány részletes jelentést kért a koncesszió működéséről, szeptember 1-jei határidővel.
- 2026. szeptember 3.: a miniszterelnök bejelentette a teljes hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatát.
- 2026. október 8.: huszonegy gyártói és kereskedelmi szervezet közös közleményben kérte az átlátható, költségarányos rendszer kialakítását.
- 2026. október 15–16.: Gajdos László miniszter bejelentette, hogy lezárult a MOHU-átvilágítás első szakasza, és heteken belül indulhat a koncessziós szerződés újratárgyalása.
- 2026. november 5.: társadalmi egyeztetésre került a hulladéktörvény módosításának tervezete, amely több ponton szigorítaná a koncessziós társaság felelősségét.
- 2026. november 19.: tizenhat szakmai szervezet a 2027. évi EPR- és DRS-díjak csökkentését kéri.
Mit jelent ez a vállalkozásoknak és a háztartásoknak?
Vállalkozások: a 2027-es díjtételek november 30-ig derülnek ki. Ha addig nem születik döntés, a díjak automatikusan a tervezett inflációval emelkednek, amit érdemes beépíteni a jövő évi költségtervezésbe. Az EPR-kötelezettségek – nyilvántartás, adatszolgáltatás, díjfizetés – a felülvizsgálat alatt is változatlanul érvényesek.
Háztartások: közvetlen változás nem várható, a szemétszállítás és a palackvisszaváltás a megszokott módon működik. Az EPR- és DRS-díjak azonban a termékárakon keresztül a családi költségvetésben is megjelennek, így a díjakról hozott döntés közvetve az élelmiszerek, italok és háztartási cikkek árát is befolyásolhatja.
Nem csak Magyarországon napirendi kérdés, hogy a díj valóban oda kapcsolódjon, ahol a költség keletkezik: az Egyesült Királyságban például 2027 áprilisától mentesül az EPR-díj alól a vendéglátásba közvetlenül szállított üveg, hogy megszűnjön a kettős díjfizetés.
Mire figyeljünk november 30-ig?
- Kihirdeti-e a kormány határidőben a 2027-es díjtételeket, vagy életbe lép az automatikus, inflációkövető emelés?
- Ha születik döntés, az a csomagolási EPR-díjakat, a DRS-díjakat vagy mindkettőt érinti-e?
- Reagál-e a koncessziós társaság a díjcsökkentési kérésre, és hogyan számol a bevételkieséssel?
- Bevonják-e a gyártói és kereskedelmi szövetségeket a koncesszió újratárgyalásába és a későbbi díjképzésbe, ahogy azt októberben és most is kérték?
A dontwasteit.hu továbbra is követi a fejleményeket, és beszámol arról, hogyan dönt a kormány az EPR-díjak csökkentése ügyében.
GYIK: EPR-díjak csökkentése
Mit kérnek a szakmai szervezetek az EPR-díjak csökkentésével kapcsolatban?
Tizenhat gyártói, forgalmazói és kereskedelmi szervezet azt kéri, hogy a kormány 2027-re csökkentse az EPR- és DRS-díjakat, és ezt november 30-ig hirdesse ki. A későbbi díjakat a hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálata során elvégzett jogi, működési és költséghatékonysági vizsgálatok után, az érintett szereplők bevonásával határoznák meg.
Miért fontos a november 30-i határidő?
Mert a jogszabály szerint a 2027. évi díjakat eddig kell kihirdetni. Ha ez elmarad, a díjak automatikusan a 2027-re tervezett infláció mértékével emelkednek. A szakmai szervezetek szerint a vállalkozások ezt a többletterhet a jelenlegi, kiélezett gazdasági környezetben már nem tudják kigazdálkodni, így az emelés a termékárakban jelenne meg.
Miért tartják túl magasnak a hazai EPR-díjakat?
A szervezetek szerint a 2023-ban bevezetett koncessziós modellben Európa egyik legdrágább kiterjesztett gyártói felelősségi rendszere működik Magyarországon. Az uniós szabályok alapján a díjak csak a hulladék elkülönített gyűjtésének és hasznosításra való előkészítésének valós, indokolt költségeit fedezhetnék, ezek azonban jelenleg nem átláthatók.
Hogyan érinti a díjak mértéke a háztartásokat?
Az EPR- és DRS-díjat közvetlenül a gyártók és forgalmazók fizetik, de a díj beépül az élelmiszerek, italok és háztartási cikkek árába. Végső soron így minden vásárló hozzájárul a rendszer finanszírozásához. A szakmai szervezetek szerint a díjak mérséklése a fogyasztói árak csökkentését is segítené.
Milyen kockázattal járhat a díjak csökkentése?
Az EPR-díjak a koncessziós rendszer fő pénzügyi forrását jelentik, a MOHU pedig 2025-ben 47,8 milliárd forintos veszteséggel zárt. Ha a díj csökken, de a költségek nem, a különbözetet valakinek fedeznie kell. Ezért kulcsfontosságú a költségek átláthatóvá tétele és a díjat nem fizető potyautasok kiszűrése.
🔗 Források és hivatkozások: 👉
- Csökkenteni kell az EPR- és DRS-díjakat, amíg tart a hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálata – MTI Nemzeti Közleménytár, 2026. november 19.
- Szakmai szervezetek a hulladékgazdálkodási díjak csökkentését kérik a kormánytól – MTI, 2026. november 19.
- Significant EPR fee increases from 1 October 2025 in Hungary – WTS Klient, 2025. október 1.
- Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve a hulladékokról – a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre vonatkozó általános minimumkövetelmények
Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.


