KezdőlapHÍRFOLYAMEPR-díjak csökkentése 2027-re: tizenhat szakmai szervezet kéri a kormánytól, hogy a felülvizsgálat...

EPR-díjak csökkentése 2027-re: tizenhat szakmai szervezet kéri a kormánytól, hogy a felülvizsgálat idejére mérsékelje a díjakat

Ha kedveled az oldalunkat, jelölj meg minket a Google-ban kedvenc forrásként — így gyakrabban látod majd a cikkeinket a keresőben!

★Jelölj meg minket preferált forrásként

Az EPR-díjak csökkentése 2027-re – ezt kéri közösen a kormánytól tizenhat, hazai gyártókat, forgalmazókat és kereskedőket képviselő szakmai szervezet. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége által kiadott, 2026. november 19-én az MTI Nemzeti Közleménytárában megjelent közlemény szerint a hulladékgazdálkodási rendszer nyáron megkezdett felülvizsgálata már önmagában indokolja, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) és a visszaváltási (DRS) díjak jövőre ne emelkedjenek, hanem csökkenjenek. A kérésnek határideje is van: a 2027. évi díjakat a jogszabály szerint november 30-ig kell kihirdetni, ennek elmaradása esetén pedig a díjak automatikusan a 2027-re tervezett infláció mértékével nőnek.

Röviden: Az EPR-díjak csökkentése 2027-re tizenhat élelmiszer-, ital-, csomagolóipari, kozmetikai és kereskedelmi szövetség közös kérése, amelyet november 30-ig várnak a kormánytól. Érvelésük szerint Magyarországon Európa egyik legdrágább EPR-rendszere működik, a díjak a fogyasztói árakban is megjelennek, és a koncessziós rendszer felülvizsgálatáig nem indokolt, hogy átláthatatlan költségeken alapuló, magas díjakat fizessenek.

Mit kérnek pontosan a szakmai szervezetek?

A közlemény három, egymásra épülő kérést fogalmaz meg:

  • Díjcsökkentés 2027-re: a kormány a felülvizsgálatra tekintettel mérsékelje a jövő évi EPR- és DRS-díjakat.
  • Kihirdetés határidőben: a csökkentett díjakat a november 30-i törvényi határidőig hirdessék ki, hogy elkerülhető legyen az automatikus, inflációkövető emelés.
  • Megalapozott díjképzés a jövőben: a további díjakat a felülvizsgálat keretében lefolytatott alapos jogi, működési és költséghatékonysági vizsgálatok után, az érintett szereplők bevonásával határozzák meg.

A hangnem – hasonlóan az októberi szakmai közleményhez – nem a felülvizsgálat ellen, hanem annak gyorsabb pénzügyi következményeiért szól. A szervezetek kifejezetten üdvözlik, hogy a kormány idén nyáron elindította a koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatát és átalakítását, és azt várják tőle, hogy átláthatóvá teszi a díjak mögötti költségeket.

Miért sürgős a november 30-i határidő?

A díjrendszer egyik kevéssé ismert sajátossága, hogy ha a következő évi díjtételeket nem hirdetik ki időben, a díjak nem maradnak változatlanok, hanem automatikusan a tervezett inflációval emelkednek. A szakmai szervezetek szerint a vállalkozások a jelenlegi, kiélezett gazdasági környezetben ezt a többletterhet már nem tudják kigazdálkodni.

A díjak az elmúlt időszakban sem voltak stabilak: a hazai EPR-díjtételek 2025. október 1-jétől jelentősen emelkedtek, és a változás a visszaváltási rendszerhez kötött termékek szolgáltatási díjait is érintette. Egy újabb, automatikus emelés tehát már egy megemelt bázisra rakódna rá.

„Európa egyik legdrágább rendszere” – a szervezetek érvei

A közlemény szerint a 2023-ban bevezetett koncessziós hulladékgazdálkodási modellben Magyarországon Európa egyik legdrágább kiterjesztett gyártói felelősségi rendszere működik. Az aláírók három fő érvet hoznak fel:

  • Versenyképesség: a magas díjak rontják a hazai gyártók versenyképességét.
  • Fogyasztói árak: a díjak – termékenként és cégenként eltérő mértékben – beépülnek az élelmiszerek, italok és háztartási cikkek árába, vagyis a lakosság alapvető szükségleteit drágítják. A díjcsökkentés így az árak mérséklését is segítené.
  • Költségarányosság: az uniós szabályok szerint az EPR- és DRS-díjak csak a forgalomba hozott termékekből és csomagolásokból keletkező hulladék elkülönített gyűjtésének és hasznosításra való előkészítésének valós, indokolt költségeit fedezhetnék.

Az árhatásra vonatkozó érv nem új: már az októberi közös közlemény kapcsán is rámutattunk, hogy az EPR-díjat ugyan a gyártók és importőrök fizetik, de végső soron minden háztartás megfizeti egy joghurt, egy üdítő vagy egy mosószer árán keresztül – erről a hulladékgazdálkodási koncesszió felülvizsgálatáról szóló elemzésünkben írtunk részletesen.

Mit mond az uniós jog a díjak mértékéről?

A költségarányosság elve a hulladék-keretirányelv (2008/98/EK) kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó minimumkövetelményeiből fakad. Ezek szerint a gyártók által fizetett hozzájárulásnak a termékek hulladékká válásával összefüggő, szükséges költségeket kell fedeznie – például a gyűjtést, a szállítást és a kezelést –, de nem haladhatja meg azt, ami e szolgáltatások költséghatékony nyújtásához szükséges.

Ebből két következtetés adódik. Egyrészt a díjak „valós, indokolt” jellegét csak akkor lehet ellenőrizni, ha a mögöttük álló költségek anyagáramonként átláthatók – ez a szakmai szervezetek régóta visszatérő kérése. Másrészt a „költséghatékony” szó kulcsfontosságú: egy drágán működő rendszer magas költségei sem háríthatók át automatikusan a gyártókra. A felülvizsgálat egyik legfontosabb kérdése ezért az, hogy mennyibe kellene kerülnie egy hatékonyan működő gyűjtési és kezelési rendszernek.

Kik írták alá a közleményt?

A közös kérést az alábbi tizenhat szervezet támogatja:

  • Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség
  • Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége
  • Italos Karton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés
  • Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség
  • Magyar Édességgyártók Szövetsége
  • Magyar Húsiparosok Szövetsége
  • Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség
  • Magyar Márkaszövetség
  • Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség
  • Magyar Sörgyártók Szövetsége
  • Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács
  • Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége
  • Nyomda- és Papíripari Szövetség
  • Országos Kereskedelmi Szövetség
  • Pálinka Nemzeti Tanács
  • Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács

A névsor jól mutatja, hogy elsősorban a csomagolt élelmiszereket, italokat és háztartási cikkeket forgalomba hozó vállalatok szólaltak meg – vagyis azok, amelyeknél a csomagolási EPR-díj és a DRS-díj a legközvetlenebbül jelenik meg. Több aláíró – köztük a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség, a Magyar Márkaszövetség, az Országos Kereskedelmi Szövetség, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség és a Magyar Sörgyártók Szövetsége – már az október 8-i, huszonegy szervezet által jegyzett közleményben is szerepelt, amely a teljes hulladékgazdálkodási rendszer átvilágítását kérte.

Az EPR-díjak csökkentése és a rendszer finanszírozása: mi a dilemma?

A gyártói oldal érvei erősek, a kérés teljesítése azonban nem egyszerű, mert a díjak a koncessziós rendszer fő pénzügyi forrását jelentik. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. üzletágai 2025-ben összesen 431,7 milliárd forint nettó árbevételt értek el, a társaság mégis 47,8 milliárd forintos adózott veszteséggel zárt. Az októberi szakmai közlemény becslése szerint a 35 éves koncesszió alatt az EPR-díjak a jelenlegi díjszabás mellett mintegy 8 000 milliárd forintot tehetnek ki.

A dontwasteit.hu értékelése szerint a díjcsökkentés körüli vitában három szempontot érdemes együtt látni:

  • Ha a díj csökken, de a költség nem, a különbözetet valakinek fizetnie kell. Egy átláthatatlan rendszerben a díjcsökkentés könnyen a koncessziós társaság veszteségét, végső soron pedig az állami kockázatvállalást növelheti. Éppen ezért fontos, hogy a szervezetek kérése nem önmagában az alacsonyabb díjra, hanem a költségek átláthatóvá tételére és a díjképzés megalapozására is irányul.
  • A díjbevételek nem csak a díjtételeken múlnak. Ahogy a hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatáról szóló cikkünkben is bemutattuk, az EPR-üzletág eredménye részben azért negatív, mert a kötelezettek egy része nem regisztrál és nem fizet. A potyautasok kiszűrése szélesítené a díjfizetői kört, ami a díjtételek csökkentésének is teret adhatna.
  • Az alacsonyabb díj és a jobb teljesítmény nem zárja ki egymást. A díjak akkor lehetnek tartósan alacsonyabbak, ha a gyűjtés és a kezelés hatékonyabb, és ha a hasznosított anyagokból több bevétel származik. Ez azonban nem egy kihirdetési határidőn, hanem a koncesszió újratárgyalásán dől el.

Mindez azt jelenti, hogy a november 30-ig meghozandó döntés elsősorban jelzés értékű lesz: megmutatja, hogy a kormány a felülvizsgálat lezárásáig a gyártók és a fogyasztók terheinek mérséklését vagy a rendszer finanszírozásának stabilitását tartja-e előbbre valónak.

Előzmények: így jutottunk idáig

Mit jelent ez a vállalkozásoknak és a háztartásoknak?

Vállalkozások: a 2027-es díjtételek november 30-ig derülnek ki. Ha addig nem születik döntés, a díjak automatikusan a tervezett inflációval emelkednek, amit érdemes beépíteni a jövő évi költségtervezésbe. Az EPR-kötelezettségek – nyilvántartás, adatszolgáltatás, díjfizetés – a felülvizsgálat alatt is változatlanul érvényesek.

Háztartások: közvetlen változás nem várható, a szemétszállítás és a palackvisszaváltás a megszokott módon működik. Az EPR- és DRS-díjak azonban a termékárakon keresztül a családi költségvetésben is megjelennek, így a díjakról hozott döntés közvetve az élelmiszerek, italok és háztartási cikkek árát is befolyásolhatja.

Nem csak Magyarországon napirendi kérdés, hogy a díj valóban oda kapcsolódjon, ahol a költség keletkezik: az Egyesült Királyságban például 2027 áprilisától mentesül az EPR-díj alól a vendéglátásba közvetlenül szállított üveg, hogy megszűnjön a kettős díjfizetés.

Mire figyeljünk november 30-ig?

  • Kihirdeti-e a kormány határidőben a 2027-es díjtételeket, vagy életbe lép az automatikus, inflációkövető emelés?
  • Ha születik döntés, az a csomagolási EPR-díjakat, a DRS-díjakat vagy mindkettőt érinti-e?
  • Reagál-e a koncessziós társaság a díjcsökkentési kérésre, és hogyan számol a bevételkieséssel?
  • Bevonják-e a gyártói és kereskedelmi szövetségeket a koncesszió újratárgyalásába és a későbbi díjképzésbe, ahogy azt októberben és most is kérték?

A dontwasteit.hu továbbra is követi a fejleményeket, és beszámol arról, hogyan dönt a kormány az EPR-díjak csökkentése ügyében.


GYIK: EPR-díjak csökkentése

Mit kérnek a szakmai szervezetek az EPR-díjak csökkentésével kapcsolatban?

Tizenhat gyártói, forgalmazói és kereskedelmi szervezet azt kéri, hogy a kormány 2027-re csökkentse az EPR- és DRS-díjakat, és ezt november 30-ig hirdesse ki. A későbbi díjakat a hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálata során elvégzett jogi, működési és költséghatékonysági vizsgálatok után, az érintett szereplők bevonásával határoznák meg.

Miért fontos a november 30-i határidő?

Mert a jogszabály szerint a 2027. évi díjakat eddig kell kihirdetni. Ha ez elmarad, a díjak automatikusan a 2027-re tervezett infláció mértékével emelkednek. A szakmai szervezetek szerint a vállalkozások ezt a többletterhet a jelenlegi, kiélezett gazdasági környezetben már nem tudják kigazdálkodni, így az emelés a termékárakban jelenne meg.

Miért tartják túl magasnak a hazai EPR-díjakat?

A szervezetek szerint a 2023-ban bevezetett koncessziós modellben Európa egyik legdrágább kiterjesztett gyártói felelősségi rendszere működik Magyarországon. Az uniós szabályok alapján a díjak csak a hulladék elkülönített gyűjtésének és hasznosításra való előkészítésének valós, indokolt költségeit fedezhetnék, ezek azonban jelenleg nem átláthatók.

Hogyan érinti a díjak mértéke a háztartásokat?

Az EPR- és DRS-díjat közvetlenül a gyártók és forgalmazók fizetik, de a díj beépül az élelmiszerek, italok és háztartási cikkek árába. Végső soron így minden vásárló hozzájárul a rendszer finanszírozásához. A szakmai szervezetek szerint a díjak mérséklése a fogyasztói árak csökkentését is segítené.

Milyen kockázattal járhat a díjak csökkentése?

Az EPR-díjak a koncessziós rendszer fő pénzügyi forrását jelentik, a MOHU pedig 2025-ben 47,8 milliárd forintos veszteséggel zárt. Ha a díj csökken, de a költségek nem, a különbözetet valakinek fedeznie kell. Ezért kulcsfontosságú a költségek átláthatóvá tétele és a díjat nem fizető potyautasok kiszűrése.


🔗 Források és hivatkozások: 👉

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.

Ladányi Roland
Ladányi Rolandhttp://envilove.hu
Ladányi Roland környezetvédelmi szakember és hulladékgazdálkodási szakértő, aki elkötelezett híve a fenntarthatóságnak és a körforgásos gazdaság népszerűsítésének. Szakmai tevékenységének központi eleme a dontwasteit.hu platform, ahol naprakész hírekkel, elemzésekkel és gyakorlati megoldásokkal segíti a környezettudatosabb szemléletformálást. Munkája során a hulladékcsökkentés és az erőforrások hatékony felhasználása mellett köteleződött el, összekötve a szakmai precizitást a közérthető tájékoztatással.
OLVASS TOVÁBB