85 százalékkal csökkentené a műanyagszennyezést a Fülöp-szigetek 2040-ig az új nemzeti útitervvel

A fülöp-szigeteki műanyagcsökkentési célok új, hosszú távú keretrendszert kaptak: az ország 2040-ig 85 százalékkal kívánja visszaszorítani a műanyagszennyezést. A 2026 és 2040 közötti időszakra szóló nemzeti cselekvési terv a hulladék keletkezésének forrásnál történő megelőzésére, valamint az országos begyűjtési, visszanyerési és újrahasznosítási rendszerek fejlesztésére épül.

Röviden: A Fülöp-szigetek Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériuma (DENR) 2026. szeptember 25-én Makati Cityben mutatta be a Philippine National Plastic Action Roadmap 2026–2040 elnevezésű nemzeti útitervet. A Világgazdasági Fórummal (WEF) és a National Plastic Action Partnership (NPAP) Philippines kezdeményezéssel közösen kidolgozott program célja a műanyagszennyezés 85 százalékos csökkentése 2040-re. A stratégia 10 egymást erősítő eredményre (6 rendszerszintű változásra és 4 támogató feltételre) támaszkodik, lefedi a teljes műanyag-értékláncot a terméktervezéstől a maradék hulladék kezeléséig, és kiemelten védi az informális hulladékgyűjtőket, akik a belföldi újrahasznosítókhoz kerülő anyagok háromnegyedét gyűjtik össze.

Egységes keretrendszer a teljes műanyag-értéklánc számára

A Fülöp-szigetek Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériuma (Department of Environment and Natural Resources – DENR) 2026. szeptember 25-én, pénteken Makati Cityben hivatalosan is elindította a 2026–2040-es időszakra vonatkozó nemzeti műanyag-cselekvési útitervet (Philippine National Plastic Action Roadmap 2026–2040). A bemutatón a minisztérium képviselői és az érintett szereplők aláírták a körforgásos gazdaság melletti elköteleződést szimbolizáló falat (Commitment to Circular Economy wall).

A DENR tájékoztatása szerint a dokumentum közös keretet biztosít a kormányzat, az üzleti szektor, a helyi önkormányzatok (LGU-k), a közösségek és más érdekelt felek számára. A terv úgy segíti a 85 százalékos csökkentési cél elérését, hogy összekapcsolja a már meglévő törvényeket, programokat és kezdeményezéseket a műanyag-értéklánc teljes egészében.

Juan Miguel „Mitch” Cuna, a DENR minisztere – aki az ENSZ Közgyűlésén való részvétele miatt New Yorkból kommentálta a bejelentést – kifejtette, hogy az útitervet a National Plastic Action Partnership (NPAP) Philippines révén, a Világgazdasági Fórummal (World Economic Forum – WEF) és annak globális cselekvési partnerségeivel együttműködésben dolgozták ki. A miniszter szerint a terv vezérfonalként szolgál ahhoz, hogy a meglévő célkitűzéseket és kezdeményezéseket közös keretbe foglalják, növeljék a szakpolitikák közötti összhangot, és szilárd alapot teremtsenek a beruházások oda irányításához, ahol azokra a legnagyobb szükség van.

Cuna hangsúlyozta: a 2040-ig kitűzött 85 százalékos műanyagszennyezés-csökkentés megvalósításához tervezési ciklusokon és kormányzati ciklusokon átívelő, kitartó cselekvésre van szükség, egyértelmű mérföldkövekkel, mérhető előrehaladással és elszámoltathatósággal.

Terméktervezéstől az újrahasznosításig: fókuszban az egyszer használatos tasakok

A sajtótájékoztatón Al Orolfo, a DENR külföldi támogatású és speciális projektekért felelős igazgatója (Director for Foreign Assisted and Special Projects Services) ismertette, hogy az útiterv a műanyaggazdálkodás korai (upstream) és későbbi (downstream) szakaszait egyaránt lefedi:

• Upstream (korai szakasz): a terméktervezés, a gyártás és a fogyasztás folyamatai.

• Downstream (későbbi szakasz): a begyűjtés, az anyagok visszanyerése, az újrahasznosítás, valamint a maradék hulladék kezelése.

A műanyag-újrahasznosítás rendszerszintű kihívásai miatt az igazgató rámutatott, hogy a 2040-es cél eléréséhez egyrészt a műanyag-értéklánc különböző szakaszaiban végrehajtott intézkedésekre, másrészt a teljes rendszeren átívelő szemlélet- és viselkedésváltozásra van szükség.

Orolfo külön kiemelte a kis kiszerelésű, egyszer használatos műanyag tasakok (sachets) problémáját, amelyek az ország műanyagszennyezésének egyik legjelentősebb tényezőjét jelentik. Hangsúlyozta, hogy a gyártóknak újra kell tervezniük ezeket a csomagolásokat, vagy olyan alternatívákat kell alkalmazniuk, amelyek a helyi fülöp-szigeteki lakosság számára is megfizethetőek maradnak. Emellett az útiterv az informális szektor fokozottabb bevonását is szorgalmazza, amely jelentős szerepet játszhat az újrahasznosítható anyagok visszanyerésében.

A fülöp-szigeteki műanyagcsökkentési célok 10 pillére és a finanszírozás

A DENR közlése alapján a fülöp-szigeteki műanyagcsökkentési célok – élükön a 85 százalékos szennyezésmérsékléssel – az útitervben meghatározott 10 egymást kölcsönösen erősítő eredményen (mutually reinforcing outcomes) keresztül valósulnak meg:

• 6 eredmény az alapvető rendszerszintű változásokra (core system changes) összpontosít.

• 4 eredmény a támogató feltételekre (enabling conditions) fókuszál, amelyek közé az irányítás, a finanszírozás, az adatkezelés, a technológia és a viselkedésváltozás tartozik.

A dokumentum jövőképe egy körforgásos, befogadó, ellenállóképes és elszámoltatható műanyagrendszer kialakítása 2040-re, amelynek intézkedései a hulladékkeletkezés megelőzésére és a megmaradó műanyaghulladék kezelésére egyaránt kiterjednek.

Al Orolfo jelezte, hogy a mostani bemutató kijelöli az ország 2040-ig tartó stratégiai irányát, a részletes végrehajtási munka pedig folytatódik. A következő szakaszban határozzák meg a szükséges erőforrásokat, az egyes eredményekért felelős feleket, valamint az intézkedések kivitelezésében részt vevő szereplőket. A rövidített keretrendszer elindítását követően a DENR megkezdi a részletes erőforrás-igények, a vezető ügynökségi feladatok és az ágazati referenciaértékek (benchmarks) kidolgozását a 2040-es jövőkép gyakorlati megvalósítása érdekében. A finanszírozás több forrásból – a magánszektorból, a helyi önkormányzatoktól, a nemzeti kormányzattól, valamint innovatív finanszírozási mechanizmusokból – érkezik majd.

Nemzetközi partnerség, informális szektor és társadalmi szerepvállalás

Roisin Greene, a Global Plastic Action Partnership képviselője elmondta, hogy a Fülöp-szigetek egy 25 nemzeti partnerségből álló globális hálózathoz csatlakozik. Kiemelte a kiterjesztett gyártói felelősségről szóló törvény (Extended Producer Responsibility – EPR law) végrehajtásában elért helyi előrelépéseket, valamint a célzott magánszektorbeli kezdeményezéseket, köztük az egyszer használatos tasakok problémájával foglalkozó dedikált munkacsoportot.

Greene hangsúlyozta, hogy a terv biztosítékokat épít be a méltányos gazdasági részvétel érdekében két kiemelt csoport számára:

1. Az informális hulladékgyűjtő munkavállalók számára, akik jelenleg a belföldi újrahasznosítókhoz eljutó összes anyag háromnegyedét (75%-át) gyűjtik össze.

2. A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k / MSME-k) számára.

Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy egyre több helyi önkormányzat (LGU) áll át a körforgásos gazdaságra. Mint fogalmazott, a következő szakaszok egyik feladata az lesz, hogy építsenek erre a lendületre, és ezek az önkormányzatok ne csak elszigetelt éllovasok maradjanak, hanem másokat is inspiráljanak és magukkal húzzanak.

Christophe Bahuet, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) Fülöp-szigeteki rezidens képviselője hozzátette: a műanyagszennyezés a környezeti kihíváson túl egészségügyi kérdés is. Rámutatott az egyéni viselkedés és a tudatosság szerepére, hangsúlyozva, hogy a probléma kezelése nem csupán teljes kormányzati (whole of government) vagy teljes magánszektorbeli (whole private sector), hanem teljes társadalmi szerepvállalást (whole of society engagement) igényel.

Juan Miguel Cuna miniszter reményét fejezte ki, hogy 2040-re a lakosság közvetlenül is érzékeli majd az útiterv hatását: az előrehaladásnak egészségesebb folyókban és tengerekben, tisztább és ellenállóképesebb közösségekben, hatékony és termelékeny erőforrás-felhasználásban, valamint abban kell megmutatkoznia, hogy a fülöp-szigeteki emberek jobb szociális szolgáltatások és biztos megélhetés révén méltányosan részesülnek a valódi körforgásos gazdaság előnyeiből.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Milyen fő mennyiségi célt tűzött ki a Fülöp-szigetek a műanyagszennyezés visszaszorítására?

A Fülöp-szigetek a Philippine National Plastic Action Roadmap 2026–2040 útiterv keretében azt tűzte ki célul, hogy 2040-re 85 százalékkal csökkenti az ország műanyagszennyezését.

Hány pillérre épül a 2026–2040-es nemzeti műanyag-cselekvési útiterv?

A Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériuma (DENR) 10 egymást kölcsönösen erősítő eredményen keresztül kívánja elérni a 85 százalékos csökkentést: ebből 6 az alapvető rendszerszintű változásokra, 4 pedig a támogató feltételekre (irányítás, finanszírozás, adatok, technológia és viselkedésváltozás) összpontosít.

Mekkora szerepet játszik az informális szektor a Fülöp-szigeteki újrahasznosításban?

A Global Plastic Action Partnership adatai szerint jelenleg az informális hulladékgyűjtő munkavállalók gyűjtik össze a belföldi újrahasznosítókhoz eljutó összes anyag háromnegyedét, ezért az útiterv külön garanciákat tartalmaz számukra és a mikro-, kis- és középvállalkozások (MSME-k) számára a méltányos gazdasági részvételhez.

Mely szervezetek vettek részt az útiterv kidolgozásában?

Az útitervet a Fülöp-szigeteki Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériuma (DENR) a National Plastic Action Partnership (NPAP) Philippines kezdeményezésen keresztül, a Világgazdasági Fórummal (WEF) és annak globális cselekvési partnerségeivel együttműködésben dolgozta ki; ezzel az ország egy 25 nemzeti partnerségből álló globális hálózathoz csatlakozott.

 Hivatalos források és hivatkozások: 

Philippine News Agency (PNA) – Hivatalos kormányzati hírügynökség

Fotó: Nico Andrei Sta. Ana