KezdőlapHÍRFOLYAMJúlius 1-től változnak a MOHU hulladékszállítási szabályai: díjfizetéses lesz az építési törmelék...

Július 1-től változnak a MOHU hulladékszállítási szabályai: díjfizetéses lesz az építési törmelék leadása a hulladékudvarokban

Ha kedveled az oldalunkat, jelölj meg minket a Google-ban kedvenc forrásként — így gyakrabban látod majd a cikkeinket a keresőben!

Jelölj meg minket preferált forrásként

Kibővül a fogyasztó fogalma, megjelennek a meghatalmazásos hulladékleadás korlátai, enyhül a szüneteltetés igazolásának szigora, és bruttó 36 Ft/kg díjon válik leadhatóvá az építési-bontási hulladék – a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. 2026. július 1-jétől hatályos szabályai az ÁSZF-ben és egy külön tájékoztatóban egyaránt érintik a hulladékudvari ügyfeleket.

Mi változott és miért fontos?

A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság – Magyarország koncessziós hulladékgazdálkodási szolgáltatója – 2026. július 1-jei hatállyal frissíti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységre vonatkozó Általános Szerződési Feltételeit, és egyidejűleg külön tájékoztatót tesz közzé az építési-bontási hulladékok hulladékudvari leadásának díjairól és feltételeiről. Az ÁSZF módosításai az 1. számú mellékletben (Módosítások jegyzéke) kerültek összefoglalásra, és összesen hat szerkezeti egységet érintenek.

A változások egy része az ügyfeleket közvetlenül kedvezően érinti: enyhülnek a szüneteltetési igazolás feltételei, és bővül azok köre, akik fogyasztóként hivatkozhatnak jogorvoslati eljárásban a MOHU-val szemben. Más módosítások az eddigi szabályozási hiányosságokat töltik be – különösen a hulladékudvari meghatalmazásos leadás és az építési-bontási hulladékok kezelésének korábban részletesen nem szabályozott területén.

1. A fogyasztó fogalma: társasházak és KKV-k is bekerülnek

A legjelentősebb tartalmi változás a fogyasztó fogalmának kibővítése. A hatályos ÁSZF-ben a fogyasztó kizárólag természetes személyt jelölt – az Fgytv. (a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény) alapján. A július 1-jei módosítás ezt az értelmezési keretet lényegesen tágítja.

Az új szöveg szerint a békéltető testületi eljárásokban – a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével – fogyasztónak minősülnek az alábbiak is, ha árut vesznek, rendelnek, kapnak, használnak, igénybe vesznek, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettjei:

  • civil szervezetek (külön törvény szerint),
  • egyházi jogi személyek,
  • társasházak,
  • lakásszövetkezetek,
  • mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k), amelyek közszolgáltatást vesznek igénybe, vagy a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében terméket vásárolnak, használnak, igénybe vesznek.

Emellett az (EU) 2018/302 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában az annak megfelelő vevőnek minősülő vállalkozások is fogyasztóként értelmezendők.

A módosítás közvetlen hatása: társasházak, lakásszövetkezetek és a kisebb vállalkozások is élhetnek a fogyasztóvédelmi jogorvoslat eszközeivel – például a területileg illetékes békéltető testülethez fordulhatnak a MOHU-val szemben felmerülő vitájukban.

2. Szelektív Zsák: önálló fogalom, kötelező átlátszóság

Az ÁSZF új önálló definícióval rögzíti a Szelektív Zsák fogalmát. A meghatározás szerint Szelektív Zsák az elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtését szolgáló bármilyen átlátszó, a zsák tartalmának beazonosítását nem gátló zsák – ide nem értve a Zöldhulladékos Zsákot.

A korábbi ÁSZF-változat nem tartalmazott ilyen önálló, részletes definíciót. Az új szöveg két kötelező kritériumot állít fel: az átlátszóságot és azt, hogy a zsák ne akadályozza a tartalom azonosítását. A Zöldhulladékos Zsák – amely külön gyűjtési kategóriát jelöl – kifejezetten kizárt a fogalomból, ezzel megakadályozva a két zsáktípus keveredését.

3. Tulajdoni lap: 30 napos érvényességi limit

A módosítás bevezeti a Tulajdoni lap fogalmát az értelmező rendelkezések közé. Az ÁSZF szerint Tulajdoni lap: a közhiteles ingatlannyilvántartásból kiállított, a felhasználás időpontjától harminc (30) napnál nem régebbi közokirat.

Ez az új fogalom az ügyfél-azonosítási és ingatlanhoz kötött igénykezelési folyamatokban bír jelentőséggel. A 30 napos korlát az ingatlan-nyilvántartási adatok aktualitását hivatott biztosítani az ügyintézés során.

4. Vegyes Gyűjtőedényzet: átmeneti zsákos gyűjtés lehetséges

A 2.1.2.7 pont módosítása a Vegyes Gyűjtőedényzet pótlásának átmeneti időszakára vonatkozó szabályt rögzíti. Az új szöveg szerint mindaddig, amíg a Vegyes Gyűjtőedényzet pótlására a 2.1.2.6 pontban foglaltak szerint nem kerül sor, a Vegyes Hulladék bármilyen zsákban gyűjthető – azzal a feltétellel, hogy az elszállítani kívánt hulladék mennyisége arányban áll a 2.1.2.6 pontban megjelölt Vegyes Gyűjtőedényzet méretével.

Ez a rendelkezés az edényzet megrongálódása vagy elvesztése esetén biztosít átmeneti megoldást, anélkül hogy az ügyfélnek azonnal pótolnia kellene a tárolót.

5. Szüneteltetés igazolása: nulla helyett minimális fogyasztás is elfogadható

A 4.3.1.10 pont módosítása az egyik leggyakorlatiasabb ügyféloldali kedvezmény. A korábbi szabályozás szerint az ingatlan használaton kívüliségét nulla fogyasztást mutató számlával kellett igazolni a szüneteltetési időszak lejártát követő 60 napon belül a Területi Szolgáltató felé.

Az új szöveg ezt az elvárást enyhíti: elfogadható az adott szolgáltató által kiállított, minimális fogyasztást igazoló dokumentum is, az alábbi értékhatárokkal:

  • vízfogyasztás esetén: legfeljebb 0,5 m³/hó,
  • villamosenergia-fogyasztás esetén: legfeljebb 50 kWh/hó.

Az igazolás elmulasztásának következménye változatlan: amennyiben az ügyfél az előírtak szerint nem igazolja az ingatlan használaton kívüliségét, az érintett időszakra visszamenőleg kiszámlázásra kerül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj. A 60 napos igazolási határidő szintén változatlan marad.

6. Hulladékudvar: meghatalmazás korlátai és építési hulladék tiltása

A 6.A melléklet 3.1. d) és e) pontjainak módosítása a hulladékudvari szolgáltatások igénybevételének feltételeit pontosítja két területen.

3.1. d) – Eltérő ingatlanra vonatkozó igazolás: Ha a lakos a lakcímkártyájától eltérő ingatlanra kívánja leadni hulladékát, köteles bemutatni a minden további ingatlanra vonatkozó, befizetett utolsó közszolgáltatási díjfizetést igazoló csekket vagy a befizetést igazoló dokumentumot.

3.1. e) – Meghatalmazással történő hulladékleadás szabályai (új rendelkezés): A meghatalmazással történő hulladékleadás lehetséges, de a lakossági hulladékudvari szolgáltatások teljeskörű biztosítása érdekében egy alkalommal, egyszerre az alábbiak egyike lehetséges:

  • a) egy személy saját hulladékának a rá vonatkozó meghatalmazással történő beszállítása, vagy
  • b) két személy hulladékának a tőlük kapott meghatalmazás alapján történő, egyidejű beszállítása.

Az ÁSZF egyértelműen rögzíti: építési-bontási hulladékok esetében meghatalmazással történő hulladék-beszállítás nem lehetséges.

Ez az e) pont teljesen új rendelkezés, amely eddig nem szerepelt az ÁSZF-ben. Célja nyilvánvalóan az, hogy a hulladékudvarok kapacitása a tényleges ingatlanhasználók között osszon el, és megakadályozza a meghatalmazásos rendszer visszaélésszerű kihasználását – különösen az építési-bontási hulladékok esetén, ahol a leadható mennyiség és a gazdasági érdekek komolyabbak.

7. Építési-bontási hulladékok leadása: bruttó 36 Ft/kg, csak természetes személynek

A MOHU 2026. július 1-jétől külön tájékoztatóban szabályozza az építési-bontási hulladékok hulladékudvari leadásának díjait, feltételeit és számlázási rendjét. A szabályok azokra a hulladékudvarokra vonatkoznak, ahol erre szerződés szerint lehetőség van.

Ki adhat le és ki nem?

Építési-bontási hulladékot kizárólag természetes személy ingatlanhasználó adhat le a hulladékudvarokban. Gazdálkodó szervezet építési-bontási hulladékot hulladékudvarban nem adhat le. Az azonosításhoz személyi igazolvány és lakcímkártya bemutatása kötelező – ezek hiányában, vagy a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az átvételt a MOHU törvényi kötelezettsége megtagadni. Meghatalmazással történő leadásra nincs lehetőség.

Leadási díjak

Két hulladékkód esetében alkalmazandó a díjfizetési kötelezettség:

  • HAK 17 09 04 (kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01-től, a 17 09 02-től és a 17 09 03-tól): leadási díja bruttó 36 Ft/kg
  • HAK 17 01 07 (beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól): leadási díja bruttó 36 Ft/kg

A leadható mennyiség korlátlan. A díjak mértékét a MOHU Zrt. határozza meg, és a díjak hatálybalépését legalább 30 naptári nappal megelőzően köteles közzétenni honlapján és a hulladékudvar-üzemeltetők honlapján.

Számlázás és fizetés

A leadási díj utólagosan fizetendő: a MOHU a leadott hulladék tömege (kg) alapján – amelyet mérlegeléssel állapít meg – számlát állít ki és küld meg az ügyfélnek. A számlán feltüntetett fizetési határidőig az összeg a számlához csatolt csekken vagy átutalással egyenlíthető ki. Helyszíni fizetésre nincs lehetőség, és számlanyomtatás a hulladékudvarban nem történik.

Nemfizetés következményei

Lejárt számlatartozás esetén a MOHU Zrt. jogosult az adós azonosító adatait (névadatok, születési hely és idő, anyja neve, lakó- és tartózkodási cím) követeléskezelő társaságnak átadni behajtás céljából, illetve a követelést engedményezni. Az adattovábbítás jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja (az adatkezelő jogos érdeke). Az adatkezelés a vonatkozó tájékoztató MOHU honlapján való közzétételét követően kezdődhet meg.

Számlareklamációval és hátralékkezeléssel kapcsolatban a MOHU számlázási ügyfélszolgálata illetékes (telefon: +36 1 776 7777, e-mail: kukaszamla@mohu.hu). Az érdemi ügyintézéshez a reklamáció megalapozottságát igazoló dokumentumok és az indokok írásbeli rögzítése szükséges.

Technikai pontosítások

A módosítás két technikai jellegű változást is tartalmaz. A 2.9 pont a hulladékudvaron történő gyűjtés szabályaira való hivatkozást pontosítja: az érintett rendelkezések az ÁSZF 6. számú melléklet A) részében találhatók. A 3.1.2 j) i) pontban a MOHU megtagadási jogosultságát leíró szöveg kiegészül a „rendszeresített” szóval – azaz a hulladék elszállítása megtagadható, ha az nem a Területi Szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített Gyűjtőedényben kerül kihelyezésre.

Mikor lép hatályba és hol érhető el?

A módosított ÁSZF 2026. július 1-jén lép hatályba, és valamennyi, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében nyújtott szolgáltatásra – beleértve a területi szolgáltatók által ellátott régiókat is – kiterjed.

 


🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉 

  • MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság Általános Szerződési Feltételek – Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében végzett szolgáltatás nyújtása Hatályos: 2026. július 1-től | Dokumentum kelte: 2026. június 1.  Forrásul szolgáló fejezet: 1. számú melléklet – Módosítások jegyzéke (58–59. oldal) Elérhető: mohu.hu
  • MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság Építési-bontási hulladékok leadási díja, feltételei és számlázási szabályai a hulladékudvarokban Hatályos: 2026. július 1-től

 

Ladányi Roland
Ladányi Rolandhttp://envilove.hu
Ladányi Roland környezetvédelmi szakember és hulladékgazdálkodási szakértő, aki elkötelezett híve a fenntarthatóságnak és a körforgásos gazdaság népszerűsítésének. Szakmai tevékenységének központi eleme a dontwasteit.hu platform, ahol naprakész hírekkel, elemzésekkel és gyakorlati megoldásokkal segíti a környezettudatosabb szemléletformálást. Munkája során a hulladékcsökkentés és az erőforrások hatékony felhasználása mellett köteleződött el, összekötve a szakmai precizitást a közérthető tájékoztatással.
OLVASS TOVÁBB