A 2025-ös spanyol élelmiszerpazarlási jelentés: 2020 óta mintegy 20 százalékkal csökkent a pazarlás mértéke Spanyolországban

Spanyolország folyamatos és iránymutató fejlődést mutat be az élelmiszer-hulladékok mérséklése terén. A legújabb hivatalos spanyol élelmiszerpazarlási jelentés – amelyet a spanyol kormány tett közzé – megmutatja, hogy a tudatos háztartásvezetés és a célzott kampányok miként képesek érdemi változásokat előidézni. A hivatalos adatok szerint 2020-hoz képest hatalmas mértékben, csaknem ötödével esett vissza a kidobott élelmiszerek mennyisége, ami komoly gazdasági és környezetvédelmi siker.

A spanyol élelmiszerpazarlási jelentés és a legfontosabb mennyiségi mutatók

A Spanyol Agrár-, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium hivatalos oldalán publikált adatok részletes képet adnak a nemzeti fenntarthatósági törekvésekről. A 2025-ös évre vonatkozó spanyol élelmiszerpazarlási jelentés adatai alapján az otthoni és az otthonon kívüli élelmiszerpazarlás teljes volumene 1129,91 millió kilogrammot (vagy litert) tett ki. Bár ez az érték egy minimális, 0,4 százalékos emelkedést mutat a 2024-es eredményekhez képest, a középtávú fejlődés egyértelműen pozitív: 2020 óta a pazarlás mértéke összesen 19,2 százalékkal csökkent.

Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 269,18 millió kilogrammal vagy literrel kevesebb élelmiszer végezte a szemetesben. Ez a hatalmas megtakarított mennyiség nagyjából 27 ezer darab 10 tonnás teherautó rakományának felel meg. Spanyolországban így egy átlagos lakosra vetítve évi 24,3 kilogramm vagy liter élelmiszerhulladék jut, amely 0,3 százalékos mérséklődést jelent az előző évi adatokhoz viszonyítva.

Luis Planas agrárminiszter a jelentés bemutatásakor kiemelte az eredmények pozitív irányát, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a jövőben napi rutinná kell tenni az élelmiszerek teljes körű hasznosítását. Ahogy fogalmazott: „a legdrágább élelmiszer az, amelyik a szemetesben landol”. A jelenség nem csupán gazdasági kérdés, hanem súlyos környezeti és társadalmi vonzatai is vannak, ahogyan az összecseng a hazai élelmiszerhulladék-felmérések eredményeivel is.

A háztartások szerepe: itt keletkezik a legtöbb hulladék

A statisztikák egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a legnagyobb kihívást továbbra is az otthoni fogyasztás jelenti. Az összes regisztrált élelmiszer-hulladék 97,5 százaléka – mintegy 1101,8 millió kilogramm vagy liter – a háztartásokban keletkezett 2025-ben. Jó hír azonban, hogy a csökkenő tendencia itt is tetten érhető: a háztartási pazarlás a 2020-as bázisévhez képest 19,2 százalékos esést mutat.

A leggyakrabban kidobott termékek listáját a fel nem használt élelmiszerek és italok vezetik, ezen belül is kiemelkedő a friss gyümölcsök és zöldségek aránya. Szintén jelentős hányadot képviselnek az elkészített, de el nem fogyasztott készételek, maradékok.

A minisztérium szakértői szerint a megoldás kulcsa a jobb tervezésben rejlik: a bevásárlások és menük tudatos összeállítása, az adagok pontosabb kiszámítása, a hűtőszekrények helyes rendszerezése és az élelmiszerek megfelelő tárolása mind elengedhetetlen. Luis Planas külön felhívta a figyelmet a fogyasztók edukációjának fontosságára, kiemelve, hogy még mindig sokan nem tesznek különbséget a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági idő között.

Vendéglátás és az otthonon kívüli fogyasztás trendjei

A jelentés az otthonon kívüli, éttermi és vendéglátóipari pazarlást is vizsgálta. Ez a szegmens a nemzeti élelmiszerhulladék mindössze 2,5 százalékáért felel (28,12 millió kilogramm vagy liter), és az elmúlt öt év során jelentős, 20,4 százalékos csökkenést ért el. Az adatok szerint az emberek mindössze 41,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szokott ételt pazarolni házon kívül, ami az elmúlt négy év legalacsonyabb regisztrált értéke. Demográfiai bontásban a 25 és 34 év közöttiek pazarolnak leginkább éttermekben, az italok esetében pedig a 25 év alattiak vezetik a listát. A leginkább felelős és tudatos fogyasztóknak az 50 év feletti korosztály tagjai bizonyultak.

Jogszabályi háttér és a szemléletformáló kampányok ereje

A miniszter szerint a 2025-ben elfogadott, élelmiszerveszteség és -pazarlás megelőzéséről szóló törvény igazi „változást hozó emelőként” funkcionált az országban. A jogszabály hatására olyan sikeres kezdeményezések indultak el, mint az úttörő szupermarket-stratégiák, az élelmiszer-felesleget adományozó platformok, a maradékok új termékké alakítása, vagy éppen a társadalmi és környezeti értéket egyaránt teremtő szociális étkezdék fejlesztése.

A „España Sabe” (Spanyolország tudja / Spanyolországnak van íze) stratégia keretén belül az állam egy új, mindennapi gyakorlatokra fókuszáló intézményi kampányt is indított „Aquí no se tira nada” (Itt semmit sem dobunk ki) címmel. A kampány – amelynek arca Leonor Watling színésznő – a háztartásokra összpontosít, és egyszerű, gyakorlatias tanácsokkal (jobb bevásárlás-tervezés, helyes tárolás, maradékok kreatív felhasználása) próbálja cselekvésre ösztönözni a lakosságot. A kampány intenzív időszaka október első felére esik, egybeesve a Madridban megrendezésre kerülő Fruit Attraction nemzetközi agrárkiállítással.

GYIK

Mennyivel csökkent az élelmiszerpazarlás Spanyolországban 2020 óta?

A spanyol minisztérium hivatalos adatai szerint 2020-hoz képest 19,2 százalékkal csökkent a kidobott élelmiszerek mennyisége, ami összesen 269,18 millió liter vagy kilogramm élelmiszer megmentését jelenti.

Hol keletkezik a legtöbb élelmiszerhulladék a spanyol adatok szerint?

A pazarlás túlnyomó többsége, egészen pontosan a regisztrált teljes mennyiség 97,5 százaléka az otthoni háztartásokban keletkezik.

Milyen új kampányt indított a spanyol agrárminisztérium?

A kormány az „España Sabe” stratégia keretében elindította az „Aquí no se tira nada” (Itt semmit sem dobunk ki) elnevezésű kampányt, amelynek célja, hogy gyakorlatias, mindennapi tippekkel segítse a lakosságot a tudatosabb élelmiszer-felhasználásban.

Fotó: SHVETS production