Dél-Korea fővárosa egyedülálló, 100 napos hulladékcsökkentési kihívást indított 354 lakos bevonásával. A kezdeményezés célja, hogy Szöul bizonyítsa: felelősséget vállal a saját háztartási szemétéért, és hajlandó érdemi lépéseket tenni a hulladékmennyiség radikális visszaszorítására. A polgári kezdeményezés egy frissen életbe lépett, szigorú szemétlerakási tilalomra, valamint az egyre növekvő lakossági elégedetlenségre reagál, mivel a főváros az infrastrukturális hiányosságok miatt jelenleg más régiókba kényszerül exportálni a hulladékát.
A The Korea Times beszámolója szerint a szöuli városvezetés által indított tesztprojekt célja egy szélesebb körű társadalmi mozgalom elindítása. A fővárost az utóbbi időben egyre több kritika érte, amiért a saját szemetének terhét a vidéki régiókra hárítja.
Miért pont 354 résztvevő? Beszédes számok a szöuli hulladéktermelésről
A programba bevont 354 fő nem egy véletlenszerű szám: a szervezők ezzel a főváros egy főre jutó, napi átlagos háztartási hulladéktermelésére utalnak, amely pontosan 354 gramm. A 100 napos, a tervek szerint egészen június 10-ig tartó projekt során az önkéntesek kis elektronikus mérlegeket kapnak, és arra kérik őket, hogy hetente egyszer mérjenek le mindent, amit kidobnak.
A résztvevőknek szigorú, adatalapú protokoll szerint kell eljárniuk:
-
Külön mérik a térfogatalapú, standard szemeteszsákokba (pay-as-you-throw) kerülő általános hulladék súlyát.
-
Emellett hét különböző típusú újrahasznosítható anyag – papír, műanyag, vinil, fémdobozok, üvegpalackok és polisztirolhab (hungarocell) – súlyát is dokumentálják, majd az adatokat egy online felületre töltik fel.
A kihívás első szakaszában a lakosok felmérik a saját, tipikus hulladéktermelési bázisvonalukat (alapérték). Ezt követően 10 héten keresztül próbálják tudatosan csökkenteni ezt a mennyiséget, és folyamatosan nyomon követik az elért eredményeket.
A háttérben húzódó válság: Betelt lerakók és szigorodó szabályok
A „hulladékdiéta” nem csupán egy szemléletformáló zöld kampány, hanem kényszerlépés is. 2026. január 1-jén a fővárosi régióban (Szöul, Incshon és Kjonggi tartomány) életbe lépett a vegyes háztartási hulladékok közvetlen lerakását tiltó jogszabály.
Ennek hatására az incshoni Sudokwon hulladéklerakóba – amely korábban napi több mint 2000 tonna háztartási szemetet fogadott be – az érkező hulladékáramlás szinte a nullára esett vissza. Jelenleg már csak a hulladékégetőkből származó hamut és a válogatás után visszamaradó, nem újrahasznosítható maradékot szabad a telepen elásni.
A főváros így kénytelen a szemét sokkal nagyobb részét elégetni vagy újrahasznosítani. Mivel azonban a helyi infrastruktúra nem tartott lépést a szabályozással – a város hosszú ideje küzd azzal, hogy helyszíneket találjon új hulladékhasznosító erőművek (waste-to-energy plants) számára –, Szöul a hulladék egy részét magánégetőkbe küldi, esetenként egészen a távoli Cshungcshong (Chungcheong) régióig. Ez komoly felháborodást váltott ki a befogadó területek lakosságából, akik sérelmezik a hulladékkezelés közelségének elvét felrúgó gyakorlatot.
Infrastrukturális lemaradás és társadalmi felelősségvállalás
Noh Su-im, a szöuli önkormányzat klíma- és környezetvédelmi politikai osztályának igazgatója a kihívás kapcsán elmondta:
„Be kell vallanunk, hogy az infrastruktúra nem tartott lépést az igényekkel. Így legalább meg kell mutatnunk, hogy maximális erőfeszítéseket teszünk a hulladék saját magunk általi csökkentésére, hogy minimalizáljuk az általunk okozott kárt.”
A tisztviselő hozzátette, hogy a bonyolult, többkategóriás szelektálási protokoll ellenére a program fogadtatása eddig „rendkívül pozitív”. Son Young-hye, a Zöld Szöul Polgári Bizottság tagja szerint a projekt épp egy olyan pillanatban indult, amikor a lerakási tilalom miatt azonnali, „társadalmi szintű részvételre” van szükség, és reméli, hogy a kísérlet kiváló gyakorlatokat fog elterjeszteni a városban.
Jutalom a legkitartóbbaknak
A 100 napos kihívás végén a város 10 kiemelkedő résztvevőt díjaz, akik Szöul polgármesterétől, Oh Se-hoontól vehetnek át hivatalos elismerést:
-
7 díjat azok kapnak, akik a legnagyobb mértékben csökkentették a standard szemeteszsákokba kerülő általános hulladékukat a 100 nap alatt.
-
3 díjat pedig azok érdemelnek ki, akik a teljes időszak alatt abszolút értékben a legkevesebb szemetet termelték.
A győztesek a csökkentési rátájuk alapján úgynevezett öko-kilométer (eco-mileage) pontokat is kapnak, amelyeket a helyi adók és közüzemi számlák befizetésére használhatnak fel.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
The Korea Times (2026. március 4.): 354 Seoul residents take on 100-day challenge to reduce household waste