Koncessziós szerződés újratárgyalása heteken belül: lezárult a MOHU-átvilágítás első szakasza, a MOHU reagált

A koncessziós szerződés újratárgyalása heteken belül elindulhat – erről beszélt Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter az október 15-i, csütörtök esti M1 Híradóban, megerősítve, hogy a MOHU átvilágításának első üteme lezárult. A MOHU másnap, pénteken a közösségi oldalán üdvözölte a bejelentést, és hangsúlyozta, hogy a lakossági hulladékszállítás zavartalan. A közleményben azonban egy szokatlanul éles üzenet is szerepelt: a társaság szerint egy – név szerint meg nem nevezett – szakmai szervezet megalapozatlan információkat terjeszt a helyi szolgáltatókkal kapcsolatos megállapodásokról, ami a MOHU szerint az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti. Összefoglaljuk, mi hangzott el, mi állhat a vita hátterében, és mire érdemes figyelni a következő hetekben.

Röviden: A koncessziós szerződés újratárgyalása Gajdos László szerint heteken belül megkezdődhet, miután lezárult a MOHU átvilágításának első szakasza, és a miniszter szerint a lerakás helyett az újrahasznosításnak kell a megállapodás sarokpontjává válnia. A MOHU együttműködést ígér és zavartalan szolgáltatást hangsúlyoz, közben nyilvánosan felszólított egy szakmai szervezetet, hogy tényekkel támassza alá a megállapodásokról terjesztett állításait.

Mit mondott Gajdos László az M1 Híradóban?

Az október 15-i esti M1 Híradó összefoglalója szerint a miniszter három üzenetet fogalmazott meg:

• a MOHU átvilágításának első üteme lezárult;
• heteken belül elindulhat a 35 évre szóló koncessziós megállapodás újratárgyalása;
• Magyarországon a kelleténél jóval több hulladék kerül lerakóba ahelyett, hogy újrahasznosítanák.

Gajdos László szerint nem hulladéklerakókat kell létesíteni, hanem újrahasznosítani a hulladékot. Ezt a megállapodás egyik sarokpontjának nevezte, mert – ahogy fogalmazott – ez eddig nem úgy valósult meg, ahogyan kellett volna.

Az üzenet nem előzmény nélküli. A miniszter október 8-án a Hungexpón, a „Hulladéklerakás – végső megoldás?” című konferencián már részletesen beszélt arról, hogy 2024-ben a települési hulladék 53 százaléka lerakóba került, és csak mintegy harmada hasznosult – erről korábbi elemzésünkben írtunk. Az új elem most az időzítés: augusztusban még az hangzott el, hogy „hamarosan” kezdődnek a tárgyalások, most viszont már heteken belüli indulásról van szó.

A MOHU reakciója: együttműködés és változatlan szolgáltatás

A MOHU közleményének első része kifejezetten békülékeny. A társaság:

• üdvözölte, hogy a miniszter megerősítette a felülvizsgálat első szakaszának lezárását;
• jelezte, hogy továbbra is együttműködik a kormányzattal, miközben változatlanul ellátja feladatát, és a helyi szolgáltatókkal közösen gondoskodik a hulladék begyűjtéséről és elszállításáról;
• közölte, hogy a következő időszakra vonatkozó együttműködések előkészítése a tervek szerint halad: a helyi hulladékgazdálkodási vállalatok jelentős részével már megállapodott, az ország más részein pedig még folynak az egyeztetések;
• hangsúlyozta, hogy a lakossági szolgáltatás folyamatos és zavartalan, a hulladékszállítás rendje változatlan.

Ez a hangnem illeszkedik a MOHU korábbi álláspontjához. A társaság már szeptember elején, a kormány felülvizsgálati döntésekor jelezte, hogy maga is szükségesnek tartja a koncesszió komplex rendszerének újragondolását – vagyis a MOHU nem a tárgyalás ellen, hanem annak feltételeiért küzd.

Kire céloz a MOHU, és miről szól a vita?

A közlemény második része már konfrontatív. A MOHU szerint egy szakmai szervezet megalapozatlan információkat terjeszt a megállapodásokkal kapcsolatban, ami veszélyeztetheti az ellátásbiztonságot. A társaság felszólította a szervezetet, hogy ne terjesszen ilyen információkat, vagy ha mégis, álláspontját szakmai érvekkel és tényekkel alátámasztva ismertesse a nyilvánosság előtt.

A MOHU senkit nem nevezett meg, és a sajtóban több szervezet neve is felmerült. A dontwasteit.hu értesülései szerint a vita vélhetően a helyi közszolgáltatókat képviselő egyik szakmai érdekképviselet és a MOHU között, a 2027-re szóló alvállalkozói szerződéstervezetek körül bontakozott ki.

Megszűnik a régiókoordinátori rendszer

A MOHU megkezdte a jövő évi szerződések tárgyalását, és nyilvánosan jelezte: a gyűjtés-szállításban megszűnik a régiókoordinátori rendszer, a jövőben közvetlenül azokkal a szolgáltatókkal szerződik, amelyek fizikailag ellátják a feladatot. A 2023-ban kijelölt régiókoordinátorok a koncessziós társaság és a helyi cégek között álltak: ők kötöttek szerződést a MOHU-val, és ők fizették tovább a díjat a tényleges szolgáltatóknak. A Világgazdaság már júniusban arról írt, hogy ezek a három és fél évre szóló szerződések az év végén lejárnak, és a MOHU nem kívánja megújítani őket. Az alvállalkozói kör egyszerűsítése a MOHU saját javaslatcsomagjában is szerepelt – erről a koncesszió felülvizsgálatáról szóló cikkünkben is írtunk.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a helyi közszolgáltatóknak az év végéig közvetlenül a MOHU-val kell új szerződést kötniük – új díjakkal és feltételekkel. Ahol ez nem sikerül, ott január elején valóban kérdésessé válhat a szolgáltatás. Ezért beszél a MOHU ellátásbiztonságról, és ezért érzékeny minden olyan nyilvános állítás, amely a megállapodások állapotáról szól.

Mit kifogásolnak a szolgáltatók?

Értesüléseink szerint a MOHU a tárgyalásokhoz titoktartási kötelezettség mellett küldte ki a szerződéstervezetet a leendő alvállalkozóknak. Az érdekképviselet tagjainak megfogalmazott álláspontja nem nyilvános, ezért csak összefoglalva ismertetjük a fő kifogásokat:

• Egyoldalúság: a szervezet szerint a tervezet minden korábbinál egyoldalúbb, a jogokat szinte kizárólag a koncessziós társaságnál, a kötelezettségeket pedig az alvállalkozóknál helyezi el.
• Szándéknyilatkozatok: a szervezet arra számít, hogy a MOHU az elhúzódó tárgyalások miatt szándéknyilatkozatok megkötését fogja szorgalmazni a szerződések aláírása előtt. Mivel a kormány hamarosan napirendre veszi a koncesszió jövőjét, a MOHU vélhetően addigra igazolni szeretné, hogy az ország jelentős részére van megállapodása 2027-re. Álláspontjuk szerint a jövő évi szerződéseket decemberben is elég aláírni, hiszen a gyűjtéshez szükséges infrastruktúra és munkaerő nem a MOHU, hanem a szolgáltatók kezében van.

Fontos: ezek egy érdekképviselet értékelései és feltételezései. A MOHU a konkrét kifogásokra eddig nyilvánosan nem reagált, csak a fent idézett, általános közleményében utasította vissza a „megalapozatlan információkat”.

A díjviták nem újak

A MOHU és a helyi szolgáltatók közötti feszültség az elmúlt két évben többször a nyilvánosság elé került:

• 2025 eleje: a sajtóértesülések szerint a MOHU országszerte 10–20 százalékkal csökkentette volna a helyi cégek díjait; Nagykanizsán a MOHU szolgáltatót cserélt volna, a vita végül január elején megállapodással zárult, és a korábbi helyi cég maradhatott.
• 2026. június: Szentendrén akadozott a hulladékszállítás, a polgármester a MOL elnökéhez fordult.
• 2026. július: Marcaliban felfüggesztették a hulladék előkezelését a MOHU és a helyi közszolgáltató konfliktusa miatt.
• 2026. augusztus: Szolnokon hetekig állhatott volna a szemét egy MOHU-döntés miatt; Gajdos László ekkor személyesen lépett közbe.

Átláthatóság mindkét oldalról

A MOHU felszólítása, hogy a vitatott állításokat tényekkel támasszák alá, szakmailag jogos elvárás. A szolgáltatói kifogások ugyanakkor ellenőrizhetők: a szerződéses jogok és kötelezettségek aránya például dokumentálható. Ugyanez a mérce a MOHU-ra is érvényes. A társaság szerint a helyi cégek „jelentős részével” már megállapodott – miközben a 2027-es szerződéstervezetek véleményezése még most is zajlik, így aláírt szerződések nagy valószínűséggel még nincsenek. Vélhetően ebben a helyzetben a „megállapodás”: elvi egyetértést, előrehaladott egyeztetést vagy szándéknyilatkozatot jelent.

A két folyamat ráadásul összefonódik. Ha a végleges szerződések helyett még a kormányzati döntés előtt tömegesen szándéknyilatkozatok születnek, azok az állam és a MOHU közötti újratárgyalásban is érvként jelenhetnek meg – holott jogi súlyuk és tartalmuk nem azonos egy aláírt szerződésével.

Az előzmények: így jutottunk idáig

• 2022: a Mol nyerte el a hulladékgazdálkodási koncessziót, majd 2023. július 1-jétől országosan elindult az új rendszer a MOHU irányításával, 35 évre.
• 2026. június: a kormány részletes jelentést kért a koncesszió működéséről, szeptember 1-jei határidővel.
• 2026. július 1.: díjkötelessé vált a lakossági építési törmelék leadása a hulladékudvarokban, ami később Hadházy Ákos és a MOHU vitájához is vezetett.
• 2026. augusztus 23.: Gajdos László bejelentette, hogy komoly tárgyalások kezdődnek a MOHU-val, és a kormány kemény tárgyalópartner lesz.
• 2026. szeptember 3.: Magyar Péter miniszterelnök közölte, hogy az első átvilágítás szerint a MOHU nem vagy nem megfelelően teljesíti koncessziós kötelezettségeit; a kormány szerint az elmaradt uniós célok évente mintegy 90 milliárd forintos terhet jelentenek.
• 2026. október 8.: huszonegy gyártói és kereskedelmi szövetség közös közleményben kérte a teljes rendszer átvilágítását, a miniszter pedig a Hungexpón a teljes hulladékgazdálkodás felülvizsgálatát sürgette – erről részletes elemzést közöltünk.
• 2026. október: a MOHU megkezdte a 2027-es alvállalkozói szerződések tárgyalását, és bejelentette a régiókoordinátori rendszer megszűnését a gyűjtés-szállításban.
• Október 15–16.: a miniszter csütörtök este az M1 Híradóban megerősítette az első szakasz lezárását és a heteken belül induló újratárgyalást; a MOHU másnap együttműködést ígért, és nyilvánosan bírált egy szakmai szervezetet.

Mi kerülhet az asztalra a koncessziós szerződés újratárgyalása során?

A felülvizsgálatot Kertész-Káldosi Zsuzsanna államtitkár vezeti. A részletek egyelőre nem nyilvánosak, de az eddigi nyilatkozatok és szakmai javaslatok alapján valószínűsíthető, hogy a tárgyalások az alábbi kérdések körül forognak majd:

• Teljesítménycélok és szankciók: a miniszter most kimondta, hogy a lerakás visszaszorítása és az újrahasznosítás növelése a megállapodás sarokpontja. Kérdés, hogy ehhez konkrétabb, évente mérhető vállalások és következmények társulnak-e.
• EPR-díjak és keresztfinanszírozás: a gyártói szövetségek átlátható, anyagáramonként elkülönített költségeket és a valós költségekhez igazított díjakat kérnek.
• Lakossági díjak: a 2012-es szinten befagyasztott díjak és az országban élő 3000–3200 különböző önkormányzati tarifa miatt a lakossági közszolgáltatás tartósan veszteséges.
• Az alvállalkozói modell: a régiókoordinátori rendszer megszűnése és a közvetlen szerződéses kapcsolat a mostani vita közvetlen háttere.
• Adatok és átláthatóság: hivatalos országos hulladékadatok jelenleg csak 2024-ig állnak rendelkezésre, ami megnehezíti a teljesítés értékelését.
• Uniós szempontok: az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a koncessziós pályázat feltételei és a 35 éves időtartam miatt.

Fontos különbség: az újratárgyalás nem azonos a koncesszió felmondásával. A miniszter korábban úgy fogalmazott, hogy a szerződés szigorú, de nem megváltoztathatatlan – ha az országnak nem éri meg, felül kell vizsgálni. Szeptemberben Hadházy Ákosnak címzett válaszában azt is hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálat eredményét szakmai és jogi alapon kell meghatározni, nem előre eldönteni.

Lerakás helyett újrahasznosítás: mit jelent ez a gyakorlatban?

A miniszter üzenete egyértelmű, a megvalósítás viszont mérnöki és beruházási kérdés. A lerakott hulladék mennyiségét nem lehet rendeletekkel vagy kommunikációval csökkenteni – ehhez kezelési kapacitás kell.

Az uniós hulladékhierarchia szerint a megelőzés és az újrahasználat az első, ezt követi az újrafeldolgozás, majd az egyéb hasznosítás (például az energetikai hasznosítás), és csak legvégül a lerakás. Ebből két, gyakran összemosott következmény adódik:

• A 2035-ös, 65 százalékos újrafeldolgozási cél csak hatékonyabb szelektív gyűjtéssel, korszerűbb válogatóművekkel és mindenekelőtt a biohulladék elkülönített gyűjtésével és kezelésével (komposztálás, biogáz) érhető el. Az energetikai hasznosítás ebbe nem számít bele.
• A legfeljebb 10 százalékos lerakási arány viszont a maradék vegyes hulladék előkezelése és a belőle előállított másodlagos tüzelőanyag (RDF) stabil, kiszámítható hasznosítása nélkül aligha teljesíthető.

Vagyis a „nem lerakókat kell létesíteni” elv akkor működik, ha mellette épülnek vagy korszerűsödnek a kezelő- és hasznosító kapacitások, és ha a lerakás gazdaságilag nem marad a legolcsóbb megoldás. Jó példa arra, hogy a jól tervezett rendszer gyorsan eredményt hoz, a kötelező palackvisszaváltás, amelyet a miniszter is pozitív példaként említett. A csomagolási hulladékok terén ugyanakkor Magyarország továbbra is a sereghajtók között van az EU-ban.

Mit jelent mindez a lakosságnak, az önkormányzatoknak és a szolgáltatóknak?

Lakosság: egyelőre semmi sem változik. A MOHU szerint a szállítás rendje változatlan, a díjfizetés és a szelektív gyűjtés a megszokott módon működik. Ha valahol fennakadás tapasztalható, érdemes az önkormányzatot és a MOHU ügyfélszolgálatát is értesíteni.

Önkormányzatok: érdemes már most tájékozódni arról, hol tart a településen szolgáltató cég és a MOHU egyeztetése a 2027-es szerződésről. Az önkormányzati tulajdonú közszolgáltatóknál a szerződéstervezet egyes pontjai tulajdonosi egyeztetést is igényelhetnek, ezért a képviselő-testületeknek is számolniuk kell a témával. A nyári esetek – Szentendre, Marcali, Szolnok – megmutatták, hogy a helyi konfliktusok gyorsan a lakosságnál csapódnak le.

Közszolgáltatók és alvállalkozók: két folyamat fut párhuzamosan – a MOHU-val kötendő 2027-es szerződések, valamint az állam és a MOHU közötti újratárgyalás. Utóbbi eredménye a most tárgyalt szerződések kereteit is befolyásolhatja, ezért a bizonytalanság a következő hónapokban is megmarad.

Mire figyeljünk a következő hetekben?

• Megjelennek-e a szándéknyilatkozatok, és hány szolgáltató írja alá őket?
• Mikor indul hivatalosan az újratárgyalás, és nyilvánosak lesznek-e az első átvilágítási szakasz megállapításai?
• Mikorra zárul a szerződéstervezetek véleményezése, mikor kerülhet sor a tényleges szerződéskötésekre, és mi történik ott, ahol év végéig nem születik megállapodás?
• Megszólal-e a MOHU által bírált szakmai szervezet, és ha igen, milyen tényekkel támasztja alá álláspontját?
• Kapnak-e szerepet a gyártói és szolgáltatói szövetségek az újratárgyalásban, ahogy azt október 8-án kérték?
• Változnak-e 2027-től az EPR-díjak és a lakossági díjak?

A közös cél: zavartalan szolgáltatás január 1-től

Bármilyen élesek is most a hangok, a végcél nem lehet más, mint hogy a hulladékszállítás 2027. január 1-jétől is problémamentesen folytatódjon. Ehhez a legjobb eszköz a tárgyalás: a mostani egyeztetési folyamat éppen arra ad lehetőséget, hogy a MOHU és a szolgáltatók a vitás pontokat szakmai alapon, egymás érveit meghallgatva rendezzék. A jelenlegi nézeteltérések ebben az értelemben nem akadályt, hanem kiindulópontot jelenthetnek egy kiegyensúlyozottabb, mindkét fél számára vállalható megállapodáshoz.

Ezt a két folyamat viszonya is indokolja. Bármi is legyen a koncessziós szerződés újratárgyalásának eredménye – akár módosítás, akár a szerződés megszüntetése –, egyik sem valósulhat meg egyik napról a másikra. Egy esetleges megszüntetés esetén a feleknek el kellene számolniuk egymással, rendezni kellene a vagyoni és szerződéses kérdéseket, és ki kellene alakítani egy új rendszer jogi, szervezeti és finanszírozási kereteit. Ez hónapokat venne igénybe, így bármi történik is a másik szálon, 2027. január 1-jéig érdemi változás nem következhet be. A januári szolgáltatást tehát mindenképpen a mostani keretek között kell biztosítani – ezért kell ebben a kérdésben közös célt találni.

A legfontosabb, hogy a szerződéses viták ne érjék el a lakosságot. A jó végeredmény az, ha január elején senki nem vesz észre semmit: a kukákat ugyanúgy ürítik, a szelektív gyűjtés és a hulladékudvarok ugyanúgy működnek. Ebben minden szereplő érdekelt – a MOHU, a helyi közszolgáltatók, a tulajdonos önkormányzatok és a kormányzat is.

Végső soron a felek célja közös: egy korszerű, európai színvonalú hulladékgazdálkodás Magyarországon, amely több hulladékot juttat vissza a körforgásba, és kevesebbet a lerakókba. Ha a következő hetek tárgyalásai ebbe az irányba viszik a rendszert, abból mindenki nyer – leginkább a lakosság és a környezet.

A dontwasteit.hu továbbra is követi a fejleményeket.

GYIK: koncessziós szerződés újratárgyalása

Mikor kezdődhet a koncessziós szerződés újratárgyalása?

Gajdos László miniszter szerint heteken belül. Az M1 Híradóban elmondta, hogy a MOHU átvilágításának első üteme lezárult, így elindulhat a 35 évre szóló hulladékgazdálkodási koncesszió újratárgyalása. Pontos dátumot nem közöltek. Augusztusban még csak arról volt szó, hogy a tárgyalások hamarosan kezdődnek, most viszont a kormány már konkrétabb, rövid határidőt jelölt meg.

Mit állapított meg a MOHU átvilágításának első szakasza?

A kormány szeptember 3-án közölte, hogy az első vizsgálat szerint a MOHU nem vagy nem megfelelően teljesíti a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségeit és célszámait. A kormány becslése szerint az elmaradt uniós célok évente mintegy 90 milliárd forintos terhet jelentenek. A részletes megállapítások egyelőre nem nyilvánosak.

Melyik szakmai szervezettel vitatkozik a MOHU?

A MOHU nem nevezte meg a szervezetet, csak annyit közölt, hogy egy szakmai szervezet megalapozatlan információkat terjeszt a helyi szolgáltatókkal kapcsolatos megállapodásokról. A dontwasteit.hu értesülései szerint a vita a helyi közszolgáltatókat képviselő egyik érdekképviselet és a MOHU között, a 2027-es alvállalkozói szerződéstervezetek körül alakult ki.

Változik most bármi a lakossági szemétszállításban?

Nem. A MOHU szerint a lakossági szolgáltatás folyamatos és zavartalan, a hulladékszállítás rendje változatlan, a díjfizetés és a szelektív gyűjtés is a megszokott módon működik. Ha valahol mégis fennakadás tapasztalható, érdemes az önkormányzatot és a MOHU ügyfélszolgálatát is értesíteni, mert a helyi problémák így gyorsabban kezelhetők.

Miért fontos a 2027. január 1-jei dátum a helyi szolgáltatóknak?

A MOHU nyilvánosan jelezte, hogy a gyűjtés-szállításban megszűnik a régiókoordinátori rendszer, és 2027-től közvetlenül a feladatot ténylegesen ellátó szolgáltatókkal szerződik. A helyi közszolgáltatóknak ezért év végéig új megállapodást kell kötniük új díjakkal és feltételekkel. Ahol ez nem sikerül, ott a januári szolgáltatás bizonytalanná válhat.

Miért hangsúlyozza a miniszter az újrahasznosítást a lerakással szemben?

Mert Magyarországon túl sok hulladék kerül lerakóba: 2024-ben a települési hulladék 53 százaléka. Az uniós cél 2035-re a 65 százalékos újrafeldolgozás és legfeljebb 10 százalékos lerakás. Gajdos László szerint ezért nem lerakókat kell létesíteni, hanem újrahasznosítani, és ez az újratárgyalt megállapodás egyik sarokpontja lesz.

🔗 Források és hivatkozások: 👉

• MOHU hivatalos Facebook-bejegyzése, 2026. október 16.
• M1 Híradó – Gajdos László nyilatkozata a MOHU átvilágításáról, 2026. október 15.
• A MOHU visszaszólt: megalapozatlan állításokkal vádol egy szakmai szervezetet – Magyar Nemzet, 2026. október 16.
• Már a 35 évre kötött koncesszió második évében akkora veszteségeket hoz össze a Mohu… – Világgazdaság, 2026. június
• Gajdos László szerint nem csak a felülvizsgálatról van szó – Világgazdaság, 2026. október
• Mindenkinek csak púp a hátán a hulladékkoncesszió… – hvg.hu, 2026. szeptember 3.
• Gajdos László helyreigazította Hadházy Ákost, majd meghívta magához – Index, 2026. szeptember 4.
• A kukásokon spórol a Mohu… – Népszava, 2025. január
• Nagykanizsa nyerte a szemétháborút, a Mohunak engednie kellett – Népszava, 2025. január

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.