Ha kedveled az oldalunkat, jelölj meg minket a Google-ban kedvenc forrásként — így gyakrabban látod majd a cikkeinket a keresőben!
★Jelölj meg minket preferált forráskéntA RecyClass tesztelési kampány első alkalommal vizsgálta meg, hogy az autóipar egyik legösszetettebb műanyagkeveréke, a lökhárítókban használt ütésálló polipropilén (PP) compound elviseli-e a mechanikai újrahasznosítást. A válasz igen – két pontosan meghatározott határértékkel. Az európai, nonprofit RecyClass kezdeményezés autóipari és elektromos-elektronikai (A&EEE) szakbizottsága 2026. október végén tette közzé a műszaki értékelését, amely kilenc ipari receptúrát és hét különböző elasztomer-technológiát vett górcső alá. Ez a szervezet első kifejezetten az autóipari és elektronikai szektorra szabott tesztkampánya.
Röviden: A RecyClass tesztelési kampány szerint a lökhárítókban használt, elasztomerrel módosított PP-compoundok kompatibilisek a mechanikai újrahasznosítással. PP-mátrixban a POE és a nem térhálósított EPDM 30%-ig, a SEBS és a SEPS 12,5%-ig teljesen kompatibilisnek minősül; ezek fölött egyedi vizsgálattal kell igazolni az újrahasznosíthatóságot.
Miért éppen a lökhárító?
Egy lökhárítónak egyszerre kell könnyűnek, merevnek és ütésállónak lennie – télen, mínuszokban is. A polipropilén önmagában olcsó és jól feldolgozható, de hidegben rideg, ezért a gyártók gumiszerű elasztomereket (ún. ütésállóság-javítókat) kevernek bele, a merevséget és a méretstabilitást pedig talkum töltőanyaggal állítják be.
Az eredmény a ma használt egyik legelasztomer-dúsabb PP-keverék. Pontosan az a fajta anyag, amelyről a hulladékiparban joggal kérdezik: nem rontja-e el a sok adalék a regranulátum minőségét? A RecyClass szakbizottsága ezért tudatosan a lökhárítót választotta kiinduló esetnek. Ha a legtöbb elasztomert tartalmazó receptúrák átmennek a vizsgálaton, az a kevésbé terhelt PP-alkatrészekre nézve is erős jelzés.
Kilenc minta, hét elasztomer: mit vizsgáltak?
A vizsgált keverékek közös alapja egy PP-kopolimer mátrix, legalább 10% talkum töltőanyag és legfeljebb kétféle elasztomer ütésállóság-javító. A tesztelt elasztomerpanel négy poliolefin elasztomer (POE) típusból, egy nem térhálósított etilén-propilén-dién kaucsukból (EPDM), valamint két sztirolos blokk-kopolimerből – egy SEBS-ből és egy SEPS-ből – állt.
A mintákat granulátum formájában három ipari támogató biztosította. Az 1–7. minta a vizsgálathoz készült egyedi receptúra, kereskedelmi forgalomban kapható elasztomerekkel, hogy az egyes adalékok hatása külön is látható legyen. A 8. és 9. minta piacon lévő, lökhárítókhoz fejlesztett fekete compound, amely korommesterkeveréket és néhány alkalmazásspecifikus adalékot is tartalmaz – a műszaki értékelés szerint ezek nem befolyásolják az újrahasznosíthatóságot.
| Minta | Támogató | PP-kopolimer | Elasztomer 1 | Elasztomer 2 | Talkum | Egyéb adalék |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Dow | 65% | POE 1 – 20% | – | 15% | 0% |
| 2 | Dow | 55% | POE 1 – 30% | – | 15% | 0% |
| 3 | Dow | 65% | POE 2 – 20% | – | 15% | 0% |
| 4 | Dow | 55% | POE 2 – 30% | – | 15% | 0% |
| 5 | Dow | 55% | nem térhálósított EPDM – 30% | – | 15% | 0% |
| 6 | Kraton | 60% | POE 3 – 12,5% | SEBS – 12,5% | 15% | 0% |
| 7 | Kraton | 60% | POE 3 – 12,5% | SEPS – 12,5% | 15% | 0% |
| 8 | Borouge | 85% | – | – | 10% | 5% |
| 9 | Borouge | 60% | POE 4 – 15–20% | – | 15% | 5–10% |
Érdemes megjegyezni, hogy a 8. mintánál a táblázat nem tüntet fel külön hozzáadott elasztomert: ez a receptúra a 85%-os PP-kopolimer mátrixra épül, így jó viszonyítási pontot ad a kifejezetten elasztomerrel dúsított keverékekhez.
Hogyan zajlott a RecyClass tesztelési kampány?
A vizsgálatokat a szlovéniai Interzero, egy RecyClass által elismert vizsgálólaboratórium végezte, a szervezet A&EEE-gyantákra vonatkozó újrahasznosíthatósági értékelési protokollja (REP-RESINS-A&EEE-01 v1.0) szerint.
A folyamat lényege, hogy a granulátumokat előkezelés után kétszer extrudálják: a második extrudálás modellezi az újrahasznosítási ciklust. Ezt követően a laboratórium értékelte a granulátum állapotát, majd a mintákból szakító próbatesteket fröccsöntött – mégpedig szűz anyaggal való hígítás nélkül. Ez a vizsgálat egyik legfontosabb részlete: a gyakorlatban a regranulátumot gyakran keverik friss alapanyaggal, ami „elfedheti” a minőségromlást. Itt a 100%-ban újrafeldolgozott anyagnak kellett megállnia a saját lábán. A mechanikai tulajdonságokat a második extrudálás előtt és után is megmérték, így a két állapot közvetlenül összevethető volt.
Ez a módszertani szigor nem új a RecyClassnál: a szervezet a csomagolások esetében is kiterjedt tesztkampányok eredményeire építi az irányelveit, ahogyan arról a RecyClass csomagolási ajánlásainak frissítéséről szóló cikkünkben beszámoltunk.
Az eredmények: stabil feldolgozás, alig változó tulajdonságok
Mind a kilenc minta jól újrafeldolgozhatónak bizonyult. A műszaki értékelés főbb megállapításai:
- az extrudálás során a nyomásingadozás végig a megengedett küszöb alatt maradt;
- nem tapasztaltak rendellenes füstöt vagy szagot;
- a második extrudálás után a granulátum tiszta és homogén volt;
- a granulátum tulajdonságai a második extrudálás előtt és után nagyon hasonlóak voltak, mindegyik a referenciaértékeken belül;
- a mechanikai tulajdonságok csak nagyon kis mértékben változtak, és minden eredmény a protokoll elfogadási kritériumain belül maradt.
A szakbizottság összegző megállapítása szerint a vizsgált elasztomerek sem az újrahasznosítási folyamatot, sem a visszanyert anyag teljesítményét nem rontották.
A két küszöbérték: 30 és 12,5 százalék
Az eredmények alapján a RecyClass A&EEE szakbizottsága két ajánlást fogalmazott meg:
- POE vagy nem térhálósított EPDM PP-mátrixban legfeljebb 30%-os tartalomig teljesen kompatibilis az újrahasznosítással;
- SEBS vagy SEPS PP-mátrixban legfeljebb 12,5%-os tartalomig teljesen kompatibilis az újrahasznosítással.
Fontos pontosan olvasni ezeket a számokat. A határértékek a vizsgált legmagasabb koncentrációkkal egyeznek meg: a 30% a POE- és EPDM-minták felső értéke, a 12,5% pedig az a szint, amelyen a sztirolos blokk-kopolimereket – POE-val kombinálva – tesztelték. A küszöb tehát nem egy kimutatott technikai korlát, hanem a rendelkezésre álló bizonyítékok határa. Ami e fölött van, arról a RecyClass szerint egyedi teszteléssel kell igazolni, hogy kompatibilis-e az újrahasznosítási áramokkal.
A terméktervezők számára ez világos mozgásteret jelent: a jelenleg jellemző lökhárító-receptúrák kényelmesen belül vannak a „teljesen kompatibilis” tartományon.
Nem csak autó: hűtők és kis háztartási gépek is érintettek
Bár a kampány a lökhárítókra fókuszált, ugyanezeket az elasztomereket az autóipar más alkatrészeinél és az elektromos-elektronikai berendezésekben is használják. Mivel a RecyClass az újrahasznosíthatóságot az anyagösszetétel, és nem a végtermék alapján ítéli meg, az eredmények három Design for Recycling irányelvbe épültek be:
- a járművekben használt műanyagokra vonatkozó irányelvbe;
- a hűtőkben és hőcserélő berendezésekben használt műanyagokra vonatkozó irányelvbe;
- a kis háztartási gépekben, valamint az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközökben használt műanyagokra vonatkozó irányelvbe.
Ez azért is lényeges, mert az elektronikai hulladékban a műanyag frakció hasznosítása régóta gyenge pont. Az újrahasznosíthatóság azonban csak akkor valósul meg, ha a kiselektronika valóban a gyűjtőpontra kerül – erről a fast tech jelenségéről szóló elemzésünkben részletesen írtunk.
Mit nem mond meg a teszt? – szakmai szemmel
A kampány eredménye fontos és megnyugtató, de hulladékkezelői oldalról érdemes látni a határait is. Ezek nem a vizsgálat hibái, hanem a gyakorlati újrahasznosítás következő lépcsői.
Gyári tiszta anyag, nem roncsból kiszerelt alkatrész. A mintákat új granulátumként szállították, így a vizsgálat azt mutatja meg, hogy maga a receptúra újrafeldolgozható-e. Egy 10–15 évig az utakon lévő lökhárító viszont UV- és hőöregedésen ment át, sérült, szennyezett lehet. A műszaki értékelés ezekre nem tér ki.
Festék és bevonat. A lökhárítók többsége festett. A festékmaradvány a regranulátum minőségének egyik ismert kérdése, amellyel a dokumentum nem foglalkozik.
Egy ciklus, nem több. A második extrudálás egy újrahasznosítási kört modellez. Arról, hogy az anyag hogyan viselkedik többszöri újrafeldolgozás után, a kampány nem ad adatot.
Válogatás és szétválasztás. A talkum (sűrűsége kb. 2,7 g/cm³) megemeli a keverék sűrűségét, az elasztomerek csökkentik – a 15% talkumot tartalmazó receptúrák így a víz 1,0 g/cm³-es értékének közelébe kerülhetnek. Ez az úszó-süllyedő elválasztásnál, amely a poliolefineket a nehezebb műanyagoktól választja el, határesetet jelenthet. A fekete, korommal színezett változatokat pedig a közeli infravörös (NIR) válogatók hagyományosan nehezen ismerik fel. Ezek akkor számítanak igazán, ha a lökhárító nem bontással, hanem aprítás után, vegyes frakcióból kerül vissza. A kampány a válogathatóságot nem vizsgálta, csak az újrafeldolgozhatóságot.
Melyik áramról van szó? Az értékelés az autóipari és elektronikai PP-áramra vonatkozik. A csomagolási PP-újrahasznosításra a megállapítások nem vihetők át automatikusan.
Miért most fontos: az ELV-rendelet kvótái
Az időzítés nem véletlen. Az elhasználódott járművekről szóló új uniós rendelet 2026. augusztus 13-án lépett hatályba, és először ír elő kötelező újrahasznosított műanyag-tartalmat az új járművekben: 2032-től legalább 15%-ot, 2036-ra 25%-ot. A rendelet ráadásul elvárja, hogy az újrahasznosított műanyag egy része maguktól az elhasználódott járművekből származzon – a részleteket az új ELV-szabályozásról szóló cikkünkben foglaltuk össze.
A lökhárító az egyik legnagyobb, viszonylag egységes összetételű PP-alkatrész egy személyautóban, így kézenfekvő jelölt a zárt körös (autóból autóba) újrahasznosításra. A RecyClass maga is úgy fogalmaz, hogy a tudományos alapú újrahasznosíthatósági értékelések segítik az iparágat felkészülni az ELV-rendelet követelményeire. A mostani eredmény azt jelenti, hogy legalább anyagösszetétel szempontjából nincs akadálya annak, hogy a mai lökhárítókból holnap új lökhárító készüljön.
Mit jelent ez a hazai szereplőknek?
A magyar járműgyártó és beszállítói kör számára a küszöbértékek konkrét tervezési támpontot adnak: aki a 30%-os, illetve 12,5%-os elasztomertartalmon belül marad, az bizonyítottan újrahasznosítható receptúrát használ. A bontóknak és a műanyag-újrahasznosítóknak pedig azt üzeni a kampány, hogy a lökhárítók külön kiszerelése és tiszta frakcióként való kezelése valódi értéket teremthet, hiszen a végtermék minősége stabil.
Két dolgot azonban a technikai igazolás önmagában nem old meg. Az egyik a nyomonkövethetőség: az ELV-kvóták teljesítéséhez a gyártóknak igazolniuk kell az újrahasznosított tartalmat, és nem minden tanúsítási rendszer egyformán megbízható – erről a német UBA tanúsítási elemzéséről szóló cikkünkben írtunk. A másik a gazdaságosság: az európai műanyag-újrahasznosító kapacitás az elmúlt években jelentősen szűkült, és a szektor szerint szabályozói segítség nélkül a kereslet sem tudja megtartani az üzemeket. Az iparág ezzel kapcsolatos követeléseit az európai műanyagipar Brüsszelnek írt leveléről szóló elemzésünk mutatja be.
Az újrahasznosíthatóság tehát most már papíron is igazolt. Hogy a lökhárítókból valóban regranulátum legyen, az a bontás, a válogatás és a piac következő évein múlik.
RecyClass tesztelési kampány – gyakori kérdések
Mit vizsgált a RecyClass tesztelési kampány?
A kampány azt vizsgálta, hogy a lökhárítókban használt, elasztomerrel ütésállóvá tett PP-compoundok kompatibilisek-e a mechanikai újrahasznosítással. Kilenc receptúrát teszteltek PP-kopolimer mátrixszal, legalább 10% talkummal és legfeljebb két elasztomerrel. A panelben négy POE, egy nem térhálósított EPDM, egy SEBS és egy SEPS szerepelt; a mintákat a Dow, a Kraton és a Borouge biztosította.
Milyen elasztomertartalomig teljesen kompatibilis a PP-compound az újrahasznosítással?
PP-mátrixban a POE és a nem térhálósított EPDM legfeljebb 30%-os, a SEBS és a SEPS legfeljebb 12,5%-os tartalomig minősül teljesen kompatibilisnek. Ezek az értékek a vizsgált legmagasabb koncentrációkat jelentik, nem egy kimutatott technikai határt. Az e fölötti elasztomertartalmú receptúrák újrahasznosíthatóságát a RecyClass szerint egyedi teszteléssel kell igazolni.
Hogyan szimulálták az újrahasznosítást a vizsgálat során?
A granulátumokat a RecyClass A&EEE-gyantákra vonatkozó protokollja szerint kétszer extrudálták, és a második extrudálás modellezte az újrahasznosítást. Ezután a mintákból szűz anyaggal való hígítás nélkül szakító próbatesteket fröccsöntöttek, a mechanikai tulajdonságokat pedig a második extrudálás előtt és után összevetették. A vizsgálatokat a szlovéniai Interzero, egy RecyClass által elismert laboratórium végezte.
Mely termékekre vonatkoznak az eredmények a lökhárítókon túl?
Az eredmények minden olyan autóipari és elektromos-elektronikai alkalmazásra érvényesek, ahol ugyanilyen összetételű PP-compoundot használnak, mert a RecyClass az anyagösszetételt értékeli, nem a végterméket. A megállapítások ezért három Design for Recycling irányelvbe kerültek be: a járművekre, a hűtő- és hőcserélő berendezésekre, valamint a kis háztartási gépekre és IKT-eszközökre vonatkozóba.
Mit nem vizsgált a RecyClass tesztelési kampány?
A kampány gyári tiszta granulátumokkal dolgozott, így nem modellezte a valódi, elhasznált lökhárítók állapotát. A műszaki értékelés nem tér ki a festékmaradványokra, az évekig tartó UV- és hőöregedésre, a többszöri újrafeldolgozásra, sem a válogatás és a sűrűség szerinti szétválasztás kérdéseire. Ezek a gyakorlati újrahasznosítás következő lépcsői, nem a mostani eredmények cáfolatai.
🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉
- RecyClass: RecyClass’ Landmark Testing Campaign Confirms Recyclability of PP Compounds Used in Automotive Bumpers
- RecyClass Technical Review – Impact-modified PP compounds (Brüsszel, 2026. október 27.), elérhető a RecyClass tesztkampányok oldalán
- RecyClass: Recyclability Evaluation Protocols (REP-RESINS-A&EEE-01 v1.0)
- RecyClass: Design for Recycling Guidelines – Automotive & EEE
- Európai Bizottság: End-of-Life Vehicles Regulation
- Fotó: Juan Mosquera
Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.


