Packaging Data Hub: a műanyag csomagolások 18 százaléka hasznosul újra a gyakorlatban – elindult a globális adatplatform

2026. november 11-én elindult a Packaging Data Hub, a Systemiq és az Earth Action közös adatplatformja, amely 50 ország egységes módszertannal számolt adatain mutatja meg, mi történik a műanyag csomagolással a használat után. Az első szám rögtön kijózanító: a vizsgált piacokon a műanyag csomagolásnak nagyjából 18 százaléka hasznosul újra a gyakorlatban.

A platformot olyan vállalati partnerek támogatják, mint az Amcor és a Colgate-Palmolive, a szakmai felügyeletben pedig többek között az Ellen MacArthur Alapítvány és a WWF vesz részt. A cél egy olyan közös hivatkozási alap, amelyre a csomagolástervezők, a befektetők és a szabályozók egyaránt támaszkodhatnak.

Röviden: A Packaging Data Hub 50 ország és 12 műanyagcsomagolás-formátum összehasonlítható újrahasznosítási adatait gyűjti egy helyre. Az induló adatok szerint a műanyag csomagolás mintegy 18 százaléka hasznosul újra a gyakorlatban, az Európai Unióban ez az arány 35 százalék körüli. A platform csak azt az anyagot számolja, amely a gyűjtési és válogatási veszteségek után újrahasznosított alapanyagként kerül ki a folyamatból.

Miért van szükség közös adatbázisra?

Az újrahasznosítási számok ma sokféle forrásból származnak, és ezek gyakran eltérő fogalmakkal dolgoznak. Az egyik adat a begyűjtött mennyiséget méri, a másik a válogatóműből kikerülő bálát, a harmadik a ténylegesen előállított regranulátumot. Így nehéz összevetni két ország teljesítményét, és még nehezebb megmondani, hol hiányzik leginkább a beruházás.

A kezdeményezők szerint ennek kézzelfogható ára van. A szigorodó újrahasznosítási követelmények mellett a hiányos adatok drága áttervezésekhez, rossz helyre irányított beruházásokhoz és olyan jelentési számokhoz vezethetnek, amelyeket a cégek nem tudnak megvédeni. Hasonló problémát mutattunk be korábban a hazai és az uniós statisztikák kapcsán is: a határon átnyúló hulladékszállítás például olyan torzítást visz a tagállami arányokba, amelyet a fősorok nem mutatnak meg.

Mit mutatnak a Packaging Data Hub első számai?

A platformon jelenleg szereplő 50 ország együtt a világ műanyag csomagolási hulladékának körülbelül 80 százalékát adja. Az induló adatokból négy megállapítás emelkedik ki:

• a műanyag csomagolás mintegy 18 százaléka hasznosul újra a gyakorlatban;
• a rugalmas csomagolás a műanyag csomagolási hulladék nagyjából 40 százalékát teszi ki, de csak körülbelül 10 százaléka hasznosul újra;
• az alacsony és közepes jövedelmű országokban nagyjából kétszer akkora az újrahasznosítási arány ott, ahol működik kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszer;
• az Európai Unió a műanyag csomagolásának körülbelül 35 százalékát hasznosítja újra.

A két első számból egy durva saját becslés is adódik. Ha a hulladék 40 százaléka rugalmas, és ennek tizede hasznosul, az a teljes 18 százalékból mintegy 4 százalékpontot magyaráz. A maradék 60 százaléknyi, főként merev csomagolásra így nagyjából 23 százalékos arány jut. A globális átlagot tehát a palackok, flakonok és tálcák húzzák felfelé, a fóliák és tasakok pedig lefelé.

Miért alacsonyabb az uniós arány a hivatalos statisztikánál?

A 35 százalék elmarad a hivatalos uniós adatoktól: az Eurostat a műanyag csomagolásra az elmúlt években 40 százalék körüli újrahasznosítási arányt közölt. A különbség oka a mérési pont. A Packaging Data Hub csak azt számolja, ami használható anyagként jön ki az újrahasznosítási folyamatból, vagyis levonja a gyűjtés és a válogatás veszteségeit, valamint a feldolgozás közbeni kihozatali veszteséget is.

Ez azért fontos, mert a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló uniós rendelet (PPWR) 2030-ra 55 százalékos kötelező újrahasznosítási célt ír elő a műanyag csomagolásra. A két szám nem ugyanazzal a módszerrel készül, ezért a 35 és az 55 százalék közötti rést nem lehet egy az egyben a jogi megfelelés hiányaként olvasni. Azt viszont jól jelzi, mekkora a távolság a papíron elszámolt és a ténylegesen visszanyert anyag között. A rendelet gyakorlati értelmezéséhez érdemes elővenni a PPWR hivatalos útmutatójáról szóló összefoglalónkat.

A nemzeti szintű anyagáram-elemzések ugyanezt a jelenséget mutatják. A németországi műanyag-anyagáram 2025-ös mérlege is azt jelezte, hogy a begyűjtött és a valóban anyagában hasznosított mennyiség között számottevő a különbség.

Rugalmas csomagolás: a legnagyobb rés

A fóliák, tasakok és zacskók adják a hulladék négytizedét, miközben tízből csak egy tonna jut vissza belőlük az anyagkörforgásba. Ez a platform talán leginkább cselekvésre ösztönző adata, és egybevág azzal, amit a válogatóművekben látunk.

Az okok ismertek. A könnyű csomagolás már a háztartásban nagyobb eséllyel kerül a kommunális hulladékba. Ami mégis eljut a válogatásig, annak jelentős része az előkezelésben vész el, ahogy azt a rugalmas kevert poliolefin hulladék sorsáról szóló elemzésünkben bemutattuk. A laminált szerkezeteknél pedig maga az anyagösszetétel a gát: a többrétegű csomagolás újrahasznosítása ma jórészt csak tiszta ipari hulladékon működik.

A formátumszintű bontás itt ad többet az anyagfajta szerinti átlagoknál. Egy „PE” vagy „PP” kategória elfedi, hogy ugyanabból a polimerből készült flakon és tasak sorsa egészen más.

Hogyan épül fel az adatbázis, és ki férhet hozzá?

A platform több mint 100 ellenőrzött nyilvános és nem nyilvános forrásból dolgozik. Ezt adatmegosztási megállapodások egészítik ki gyártói felelősségi szervezetekkel, újrahasznosítókkal, válogatóművekkel és más üzemeltetőkkel. Minden adat mellett látszik a forrása és egy megbízhatósági szint, így a felhasználó maga ítélheti meg, mennyire erős a mögöttes bizonyíték.

Az adatok ország, csomagolási formátum és év szerint kereshetők, összehasonlíthatók és letölthetők. A rendszer három mennyiséget becsül: mennyi csomagolás kerül egy adott piacra, mennyit gyűjtenek be újrahasznosításra, és mennyi hasznosul újra a gyakorlatban.

A hozzáférés háromszintű. A vállalatok fizetős előfizetéssel használhatják a platformot. A döntéshozók, a felsőoktatási intézmények és más független szervezetek nem kereskedelmi célra ingyenes teljes hozzáférést kérhetnek. Egy mintaország adatait és az összesített számokat pedig bárki szabadon megnézheti.

Kik állnak a platform mögött?

A két vezető szervezet a Systemiq és az Earth Action. A módszertan kialakításában, tesztelésében és ellenőrzésében a műszaki tanácsadó testület vett részt, amelyben az Amcor és a Colgate-Palmolive mellett a Mars, a Nestlé és az Unilever is helyet kapott.

A stratégiai felügyeletet irányítóbizottság látja el. Tagjai az Ellen MacArthur Alapítvány, a WWF, a CDP, a WRAP, a Global Plastic Action Partnership és a The Consumer Goods Forum. A finanszírozást az EIT Food és a Röchling Alapítvány támogatja.

Yoni Shiran, a Systemiq partnere úgy fogalmazott: a csomagolási csapatok ma hoznak olyan döntéseket, amelyek évekre meghatározzák a piacra kerülő termékeket, ezért tudniuk kell, hogy egy csomagolás újrahasznosítható-e, és létezik-e ehhez rendszer ott, ahol eladják. Julien Boucher, az Earth Action társalapítója szerint egy újrahasznosítási adat csak akkor ér valamit, ha tudjuk, mennyire bízhatunk benne.

Mire használhatják a vállalatok és a döntéshozók?

A csomagolásfejlesztők összevethetik egy adott formátum teljesítményét több piacon, erre építhetik a csomagolási stratégiájukat, és azonosíthatják, hol érdemes vizsgálódni vagy beruházni. A jelentésekben pedig olyan számokat használhatnak, amelyeket meg tudnak magyarázni.

Ez a szabályozási felkészülésben is számít. A közlemény a PPWR mellett a kaliforniai SB 54 törvényt és a több tucat országban működő EPR-rendszereket említi. Európában közben az iparág egységes szabályokat sürget: a CEC és 45 szövetség nemrég uniós szintű EPR-rendeletet kért a körforgásos gazdasági törvény keretében. Az elszámolási szabályok súlyát jól mutatja a brit műanyag csomagolási adó körüli vita is.

Ugyanezek az adatok az önkéntes jelentéstételt is kiszolgálhatják, például a CDP-t, az Ellen MacArthur Alapítvány Global Commitment vállalásait, a Scope 3 számításokat és az ESG-közzétételeket.

Mi várható 2027-ben?

A tervek szerint 2027-ben bővül a lefedettség: több ország kerül be, az Egyesült Államoknál megjelennek a tagállami szintű adatok, és a műanyag mellé a papír- és kartoncsomagolás is felkerül. Előrejelzések is készülnek a gyűjtési és újrahasznosítási arányok várható alakulásáról, az adatpartnerségek bővítése pedig a bizonyítási alapot erősíti.

Mit jelent ez magyar szemmel?

Magyarország szerepel a platform 50 országa között: a hazai adatok 2019-re, valamint 2021-re és 2022-re érhetők el. A legfrissebb magyar adatpont tehát 2022-es, vagyis még a 2023. július 1-jén indult koncessziós rendszer és a 2024-től működő kötelező visszaváltási rendszer előtti állapotot rögzíti. Kiindulási alapnak ez jó, a mai helyzet megítéléséhez viszont frissebb évekre lesz szükség.

A hazai gyártók és forgalmazók számára a PPWR 2026. augusztus 12. óta alkalmazandó, és a rendelet az újrahasznosíthatóságot nem elvi, hanem gyakorlati kérdésként kezeli: az számít, hogy a csomagolást nagy léptékben valóban begyűjtik, kiválogatják és feldolgozzák-e.

Ehhez formátumszintű, piaconként bontott adat kell. Egy exportáló magyar élelmiszeripari cégnek nem elég tudnia, hogy a tasakja „elvileg újrahasznosítható”. Azt kell látnia, hogy a célpiacon ebből a formátumból mennyi lesz ténylegesen újra alapanyag. A válogatóművi tapasztalat egyértelmű: a sárga kukába kerülő fóliák és többrétegű tasakok jó része ma a válogatási maradékban végzi.

A lényeg

A Packaging Data Hub nem új technológiát hoz, hanem közös mércét. A 18 százalékos globális és a 35 százalékos uniós arány azért alacsonyabb a megszokott számoknál, mert a mérés a folyamat végén, a kész újrahasznosított alapanyagnál történik. A legnagyobb hiányt a rugalmas csomagolás mutatja. Hogy a platform valóban közös hivatkozási alappá válik-e, az azon múlik, mennyire lesz átlátható a módszertan, és hányan férnek hozzá a fizetős előfizetésen kívül.

Packaging Data Hub – gyakori kérdések

Mi az a Packaging Data Hub?

A Packaging Data Hub a Systemiq és az Earth Action 2026. november 11-én elindított adatplatformja, amely a műanyag csomagolások újrahasznosítási adatait teszi összehasonlíthatóvá. Jelenleg 50 országot és 12 csomagolási formátumot fed le egységes fogalmakkal és módszertannal. Minden adat mellett feltünteti a forrásokat és egy megbízhatósági szintet, így a felhasználó maga is megítélheti a bizonyíték erejét.

Mennyi műanyag csomagolás hasznosul újra a gyakorlatban a platform szerint?

A platform induló adatai szerint a műanyag csomagolás nagyjából 18 százaléka hasznosul újra a gyakorlatban. Ez az 50 lefedett országra vonatkozik, amelyek együtt a világ műanyag csomagolási hulladékának mintegy 80 százalékát adják. Az Európai Unióban az arány 35 százalék körüli, miközben a PPWR 2030-ra 55 százalékos kötelező célt ír elő.

Miért alacsonyabb a platform uniós adata a hivatalos statisztikánál?

Azért, mert a platform a folyamat végén mér. Csak azt az anyagot számolja, amely a gyűjtés, a válogatás és a feldolgozás veszteségei után használható újrahasznosított alapanyagként kerül ki. A hivatalos uniós adatok ennél korábbi ponton mérnek, ezért magasabbak. A két szám emiatt nem vethető össze közvetlenül a jogi megfelelés szempontjából.

Melyik csomagolástípusnál a legnagyobb a lemaradás?

A rugalmas csomagolásnál. A fóliák, tasakok és zacskók a műanyag csomagolási hulladék nagyjából 40 százalékát teszik ki a vizsgált piacokon, de csak mintegy 10 százalékuk hasznosul újra. A könnyű csomagolás gyakran a kommunális hulladékba kerül, a válogatásban sok anyag elvész, a többrétegű szerkezetek pedig nehezen dolgozhatók fel.

Ki férhet hozzá a platform adataihoz?

A hozzáférés háromszintű. A vállalatok fizetős előfizetéssel használhatják a teljes platformot. A döntéshozók, a felsőoktatási intézmények és más független szervezetek nem kereskedelmi célra ingyenes teljes hozzáférést kérhetnek. Egy mintaország adatait és az összesített számokat bárki szabadon megtekintheti. Az adatok ország, formátum és év szerint kereshetők és letölthetők.

Mivel bővül a platform 2027-ben?

A tervek szerint 2027-ben több ország kerül a platformra, az Egyesült Államoknál pedig megjelennek a tagállami szintű adatok. A műanyag mellett a papír- és kartoncsomagolás is bekerül. Készülnek előrejelzések a gyűjtési és újrahasznosítási arányok várható alakulásáról, az újabb adatmegosztási partnerségek pedig a mögöttes bizonyítási alapot erősítik tovább.

🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉

• Packaging Data Hub – sajtóközlemény (2026. november 11.): Packaging Data Hub launches to show how plastic packaging is recycled across global markets
• Packaging Data Hub – főoldal: packagingdata.earth
• Packaging Data Hub – módszertan: hub.packagingdata.earth/methodology
• Systemiq: systemiq.earth
• Earth Action: e-a.earth

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.