Január óta Kína nem veszi át a műanyagszemetünket. Európa-szerte kezd feltornyosulni az eddig játszi könnyedséggel a világ másik felére szállított hulladékfajta. Az EU kénytelen újrafeldolgoznia a plasztikszemetét, de egyesek azt a megoldást szorgalmazzák, hogy süllyesszük a földbe, és ássuk ki akkor, amikor fejlettebbek lesznek a feldolgozási technológiák – írja a Piac és Profit.
Megtörtént, amit az egész nyugati világ nem akart: Kína nem fogadja be többé a szemetünket. Egész iparág épült rá, hogy a Távol-Keletre szállítsa a fejlett ipari társadalmak hulladékát, amit azok lusták szelektíven gyűjteni és újrafeldolgozni.
Válogatás nélkül
Miért szűnt meg Kína “vendégszeretete” nyugati civilizációnk szemete iránt? Elsősorban a műanyagot vittük hozzájuk, ami azért is gondatlan dolog és az ökoszisztémák tűrőképességével való visszaélés, mert a plasztik újrafeldolgozható. Kína elsődleges baja a műanyagunkkal, hogy a plasztikszemét koszos és nincs szétválogatva. Ezen bukik a nyugati féltekén is az újrafeldolgozás. Ezért nem nyúl hozzá senki.
Magyarán arról van szó, hogy a szétválogatott -uram bocsá’ valamilyen szinten megtisztított- műanyagszemét már hozzáadott értéket tartalmaz és többet ér a piacon, mind használati, mind befogadási értékét illetően.
Valójában Kína “csak” felemelte a szemétminőség szintjét, amit befogad, csakhogy ennek nem felel meg az Európából jövő hulladék. Ennek következtében tulajdonképpen importtilalmat tükröző helyzet állt be: az Európából Kínába irányuló szemétszállítás 96 százalékkal csökkent 2018 első két hónapjában, vagyis majdnem teljesen leállt a behozatal.
A kínai kormány megunta, hogy a feldolgozásra alkalmatlan műanyaghulladék a szeméttelepeket gazdagította, s nem a kínai újrafeldolgozó üzemeket.
Szemétkolonizáció
Mit tesznek a nyugati piaci szereplők? Ahelyett, hogy megoldanák az alapproblémát, újabb piacok után néznek, ahol teríthetnék “árujukat”. Piac alatt a harmadik világ országai értendők, melyeknek szeméttelepei elbírnák szennyünket.
2018 első hónapjaiban Malajzia, Törökország Vietnam és India több műanyaghulladékot importált Európából, mint eddig, befogadva az elszállítani kivánt mennyiség 60 százalékát. De a maradék rajtunk maradt. Az öreg kontinensen.
Szemétégetők helyett szemételásás?
Mivel Európában kevés hely van a szeméttelepek működtetésére, és a rothadó hulladék üvegházgázokat bocsát ki magából (metánt), az uniós politika a szemétégetők építését szorgalmazta, melyekkel villamos energiát vagy hőt termeltek.
Természetesen a szemétégetők is okádják magukból az üvegházgázokat, az EU környezet- és energiapolitikája mégis mentesítette ezeket az üzemeket a kvótavásárlási kötelezettség alól. (Egy tonna üvegházgáz kibocsátását lehetővé tevő kvóta most 14 eurót kóstál az emissziókereskedelmi piacon.)
De egy radikálisabb hasznosítási ötlet is megfogalmazódott. Angliában a kormány ökológiai tanácsadója, Ian Boyd azt szeretné, ha elásnák a műanyagszemetet. Amikor pedig elég fejlett a technológia ahhoz, hogy ne kelljen a tisztítással és a szétválogatással bajlódni, mert így is hatékonyan újrafeldolgozható a plasztik, akkor “bányásszák” majd ki. Ez lenne a 21. századi szemétbánya.
További részletek a Piac és Profit oldalán ide kattintva.
A cikk megjelenése a Piac és Profit weboldal hozzájárulásával történt.
