Egyelőre nem jelent azonnali veszélyt az európai édesvizekben lévő mikroműanyag – derült ki egy svájci felmérésből.
Bernd Nowack és Veronique Adam, a svájci Empa kutatóközpont munkatársai elmondásuk szerint elsőként becsülték meg annak kockázatát, milyen veszélyt jelentenek az apró műanyagrészecskék az édesvízben élő halak és más organizmusok számára.
A kozmetikumokban található apró műanyagrészecskék, a mosásból származó műanyagrostok, elmállott és szétesett műanyagok a szennyvízbe kerülnek. Bár a víztisztítótelepek egyre hatékonyabban működnek és kiszűrik az öt milliméternél kisebb részecskék jórészét is, mégis egyre több műanyag kerül a vizekbe és a talajba.
A svájci szakértők szerint Európa folyóiban és tavaiban még nem áll fenn akut veszély, a mikroműanyag koncentrációja az eddig vizsgált vizekben azon határérték alatt van, amely már veszélyt jelentene a különböző vízi organizmusokra – közölte az Empa.
A tudósok olyan módszert alkalmaztak, amelyet elsősorban a vegyi anyagok okozta környezeti kockázatok becslésére alkalmaznak. Eredményeikről az Environmental Toxicology and Chemistry című szaklapban számoltak be.
Európától eltérően Ázsia vizeinek egy részében már a küszöbértékek felett van a mikroműanyag-terheltség. A világ egyes régiói tehát különböznek a mikroműanyag okozta szennyezettséget és az abból következő rizikókat tekintve.
Központi probléma a szennyvíztisztítás: ahol nincsenek vagy korlátozottan működnek a víztisztítótelepek, ott nagyobb koncentrációban jelentkezhet a mikroműanyag a természetben.
Az Európa számára megnyugtatónak látszó kutatási eredmény ellenére Nowack hangsúlyozta, további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy kizárják a negatív következményeket.
Csapatával a kutató további kockázati értékeléseket végez a talajban és a világ vizeiben lévő mikroműanyag után kutatva. Az Empa szakértői vizsgálják továbbá a mikroműanyag keletkezésének körülményeit, és megpróbálják meghatározni a környezetben lévő mikroműanyag mennyiségét.
mti
