Elemgyűjtés Ausztriában: 268 tűzoltóság két hét alatt 9,4 tonna használt elemet gyűjtött össze

Az elemgyűjtés Ausztriában idén ősszel szokatlan szövetségest kapott: 2026. október 19. és 31. között 268 tűzoltóság – főként az ifjúsági tűzoltók – gyűjtötte a használt elemeket a saját háztartásából, a családtól és az ismerősöktől. Az eredmény 9,4 tonna, vagyis nagyjából hét kisautó tömege. A „Mission Batterie-Recycling” nevű akciót az ARA, a leányvállalata, az ERA, a Duracell és az Osztrák Szövetségi Tűzoltószövetség (ÖBFV) közösen szervezte, az eredményeket az ARA november 10-én tette közzé. A szereposztás nem véletlen: alig egy hete írtunk arról, hogy az akkumulátortüzek Európában évi 2,66 milliárd eurós kárt okoznak a hulladékágazatnak, és a rossz helyre dobott elem végül a tűzoltóknak ad munkát.

Röviden: Az elemgyűjtés Ausztriában 2026 októberében tűzoltósági kihívássá vált: 268 tűzoltóság nem egészen két hét alatt 9,4 tonna használt elemet adott le az ARA, az ERA, a Duracell és az ÖBFV közös akciójában. A kampány célja nem a mennyiség, hanem a szemléletformálás volt: az elem értékes másodnyersanyag, a vegyes vagy a csomagolási hulladékban viszont tűzveszélyt jelent.

Mi volt a „Mission Batterie-Recycling”?

A kezdeményezés lényege egy országos gyűjtőverseny volt. A részt vevő tűzoltóságok a Duracell által biztosított gyűjtődobozokba tették az összeszedett elemeket, amelyeket ezután az ERA gyűjtőhelyein és az önkormányzati gyűjtőpontokon adtak le, innen pedig szakszerű hasznosításra kerültek.

A négy szereplő feladata jól elkülönült:

• ARA (Altstoff Recycling Austria): az osztrák gyártói felelősségi rendszer meghatározó szervezete, az akció egyik szervezője.
• ERA (Elektro Recycling Austria): az ARA leányvállalata, amely az elemek és az elektromos berendezések gyűjtéséért és újrahasznosításáért felel; a szakmai hátteret és a gyűjtőhálózatot adta.
• Duracell: gyártóként a gyűjtődobozokat biztosította, és az akció társszervezője volt.
• ÖBFV (Österreichischer Bundesfeuerwehrverband): a tűzoltóságokat és a tűzoltóifjúságot mozgósította.

A verseny lezárása után a résztvevők közül három önkéntes tűzoltóságot sorsoltak ki: Bergheim, Kronabittedt és Steinerkirchen an der Traun egyenként 1220 eurós díjat kapott. A legkreatívabb közösségimédia-bejegyzésért járó, 2122 euró értékű különdíjat az Emmersdorf an der Donau-i önkéntes tűzoltóság vitte el. A közlemény nem tér ki rá, de az összegekben nehéz nem észrevenni a 122-t, az osztrák tűzoltóság segélyhívó számát.

Mit mutatnak a számok?

A 9,4 tonna jól hangzó eredmény, de érdemes arányba állítani. Néhány egyszerű, saját számítás:

• Tűzoltóságonként: átlagosan nagyjából 35 kilogramm használt elem jutott egy résztvevő egységre.
• Darabszámban: ha csak ceruzaelemekkel számolunk, darabonként körülbelül 23 grammal, ez mintegy 400 ezer elem – a valós szám a vegyes összetétel miatt ettől eltérhet.
• Az éves mennyiséghez képest: Ausztriában az ARA adatai szerint évente körülbelül 3500 tonna elemet gyűjtenek, vagyis az akció eredménye nagyjából egyetlen átlagos nap országos gyűjtésének felel meg.

Ez az utolsó adat mutatja meg legjobban, miről szólt a kampány. Nem a gyűjtési statisztikát akarta megemelni, hanem azokat az elemeket akarta megmozdítani, amelyek évek óta a fiókok mélyén lapulnak, és közben több ezer családban beszédtémává tette, hová való a lemerült elem.

Miért éppen a tűzoltók?

Robert Mayer, az ÖBFV elnöke a közleményben arra emlékeztetett, hogy a lemerült elemek gyakran a fiókban tűnnek el, vagy tévesen a vegyes hulladékba, illetve a sárga kukába kerülnek, ami jelentős tűzkockázatot hordoz. A szövetség ezért a tűzoltókat és rajtuk keresztül a lakosságot is érzékenyíteni akarta.

Ausztriában ez a kockázat számokkal is jól dokumentált. Az osztrák hulladékgazdálkodási szövetség, a VOEB vizsgálatáról korábban azt írtuk, hogy egy átlagos gyűjtőjármű nagyjából 70 lehetséges gyújtóforrást szállít, a nyilvánosan ismert hulladékkezelési tüzek száma pedig a 2007/08-as és a 2024/25-ös időszak között 10-ről 147-re nőtt. A szomszédos Németországban a szakmai szövetségek tűztanulmánya öt év alatt közel háromszoros növekedést mutatott ki.

A tűzoltóság bevonása ezért több egyszerű figyelemfelkeltésnél. Aki a rosszul kidobott áramforrások következményeit oltja, az hitelesen tudja elmondani, miért nem mindegy, hová kerül egy gombelem vagy egy ceruzaelem. A tűzoltóifjúság pedig éppen azt a korosztályt éri el, amely a szokásokat hazaviszi a családba.

Elemgyűjtés Ausztriában: sűrű hálózat, szigorodó uniós célok

Az ARA közleménye szerint Ausztria 2018 óta európai éllovas az elemek elkülönített gyűjtésében. A szabványos, AA és AAA méretű elemeknél az ország már 83 százalékos gyűjtési arányt ér el – ez az ARA által közölt adat.

Ennek alapja a sűrű átvételi hálózat:

• több mint 2000 önkormányzati gyűjtőhely,
• több ezer visszavételi pont a kereskedelemben, például szupermarketekben, elektronikai szaküzletekben és barkácsáruházakban,
• a települések hulladékudvarai.

Melanie Selzer-Bonanno, az ERA rendszerüzemeltetési és anyagáram-menedzsment vezetője szerint minden visszavitt elem újrahasznosításra kerül, és értékes másodnyersanyagot ad, ennek azonban feltétele a helyes leadás: az elemnek soha nincs helye a vegyes hulladékban, a sárga zsákban vagy a sárga kukában.

A hálózatra a következő években még nagyobb teher hárul. Az uniós akkumulátorrendelet értelmében a hordozható hulladékelemek gyűjtési célja a jelenlegi 45 százalékról 2027 végéig 63, 2030 végéig 73 százalékra emelkedik. Ezek a célok minden tagállamra, így Magyarországra is vonatkoznak.

A tudásból szokás lesz

Az infrastruktúra önmagában nem elég, folyamatos tájékoztatás és szemléletformálás is kell hozzá. Carolin Ott, a Duracell észak- és közép-európai marketingigazgatója azt hangsúlyozta, hogy az elemek újrahasznosítása csak akkor működik, ha a nyersanyaggal tudatosan bánunk, és a cél az, hogy a gyűjtés magától értetődő szokássá váljon. A gyártó ezzel a termékei használatán túl is felelősséget vállal.

Ez a kiterjesztett gyártói felelősség gyakorlati oldala: a gyártó nemcsak a gyűjtés költségeihez járul hozzá, hanem a márkáját és a marketingeszközeit is a visszagyűjtés szolgálatába állítja. A visszagyűjtött anyag értéke közben egyre nő, hiszen a kutatások már ott tartanak, hogy vegyes akkuhulladékból az eredetinél tartósabb cellát építenek.

Mit tanulhatunk ebből itthon?

A magyar háztartásokban ugyanúgy gyűlnek a lemerült elemek a fiókokban, és ugyanúgy megjelennek a hulladékban az áramforrást tartalmazó termékek. A MiReHu válogatósori számlálása szerint évente mintegy 4,3 millió eldobott e-cigaretta kerülhet a magyar kukákba, kukásautó-fordulónként nagyjából öt.

Az osztrák akcióból három tanulság adódik:

• A hiteles hírvivő számít. A tűzoltó nem a hulladékgazdálkodás szereplője, hanem a következmények elszenvedője, ezért az üzenete másként hat, mint egy szelektálási plakát.
• A verseny mozgósít. Rövid időtartam, mérhető eredmény, díjak és közösségi média: ez a forma helyi közösségekben, iskolákban és egyesületekben itthon is működhet.
• A gyártó bevonható. A gyűjtődobozok és a kommunikáció finanszírozása kézzelfogható módja annak, hogy a gyártó a gyűjtési célok teljesítéséhez hozzájáruljon.

A használt elemet itthon is külön kell gyűjteni: az elemet árusító üzletekben kihelyezett gyűjtőkben vagy a hulladékudvarokban lehet leadni.

A lényeg

A „Mission Batterie-Recycling” mennyiségben egyetlen átlagos nap osztrák elemgyűjtését hozta, hatásában azonban ennél többet ér. Megmutatta, hogy a tűzvédelem és az újrahasznosítás ugyanannak a szokásnak a két oldala, és hogy a gyűjtési célok teljesítéséhez a sűrű hálózat mellett olyan szövetségesek is kellenek, akikre az emberek odafigyelnek. A 2027-es, 63 százalékos uniós cél felé haladva az ilyen együttműködésekre a többi tagállamban is szükség lesz.

Gyakori kérdések: elemgyűjtés Ausztriában

Mennyi használt elemet gyűjtöttek össze az osztrák tűzoltók?

Összesen 9,4 tonnát, ami nagyjából hét kisautó tömegének felel meg. A „Mission Batterie-Recycling” akcióban 2026. október 19. és 31. között 268 tűzoltóság vett részt, így egy egységre átlagosan mintegy 35 kilogramm jutott. A mennyiség körülbelül egyetlen átlagos nap országos osztrák elemgyűjtésével egyenlő, a kampány célja ezért elsősorban a szemléletformálás volt.

Kik szervezték a „Mission Batterie-Recycling” akciót?

Az akciót az ARA, a leányvállalata, az ERA, a Duracell és az Osztrák Szövetségi Tűzoltószövetség (ÖBFV) szervezte közösen. A Duracell adta a gyűjtődobozokat, az ERA a szakmai hátteret és a gyűjtőhelyeket, az ÖBFV pedig a tűzoltóságokat és az ifjúsági tűzoltókat mozgósította. Az összegyűjtött elemek az ERA és az önkormányzatok gyűjtőpontjairól kerültek hasznosításra.

Miért a tűzoltók gyűjtötték a használt elemeket?

Azért, mert a rossz helyre dobott elem tűzkockázatot jelent, és ennek következményeivel végül a tűzoltók találkoznak. Az ÖBFV elnöke szerint a lemerült elemek gyakran a vegyes hulladékba vagy a sárga kukába kerülnek. Ausztriában a nyilvánosan ismert hulladékkezelési tüzek száma 10-ről 147-re nőtt, egy gyűjtőjármű pedig nagyjából 70 lehetséges gyújtóforrást szállít.

Hogyan működik az elemgyűjtés Ausztriában?

Az elemgyűjtés Ausztriában sűrű átvételi hálózatra épül. Több mint 2000 önkormányzati gyűjtőhely és több ezer kereskedelmi visszavételi pont működik szupermarketekben, elektronikai szaküzletekben és barkácsáruházakban, emellett a hulladékudvarok is átveszik az elemeket. Az ARA szerint évente mintegy 3500 tonna elem gyűlik össze, az AA és AAA elemek gyűjtési aránya pedig 83 százalék.

Milyen uniós gyűjtési célok vonatkoznak a hordozható elemekre?

Az uniós akkumulátorrendelet szerint a hordozható hulladékelemek gyűjtési célja a jelenlegi 45 százalékról 2027 végéig 63, 2030 végéig 73 százalékra emelkedik. Ezek a célok minden tagállamra, így Magyarországra is érvényesek. Teljesítésükhöz a sűrű gyűjtőhálózat mellett folyamatos lakossági tájékoztatásra is szükség van, amihez az osztrák akcióhoz hasonló együttműködések járulhatnak hozzá.

🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉

• ARA: Erfolgreiche „Mission Batterie-Recycling” (2026. november 10.)
• ARA sajtóközlemény PDF-ben

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.