Vape a hulladékban: évente 4,3 millió e-cigaretta kerülhet a magyar kukákba – mit mutatott a MiReHu saját mérése?

A vape a hulladékban ma a hulladékgazdálkodás egyik legveszélyesebb, mégis legkevésbé látható problémája. Az ENVIRONTEC powered by ÖKOINDUSTRIA szakkiállításon (HUNGEXPO, Budapest, 2026. október 7–9.) „Tűzveszély a hulladékkezelésben, avagy játék a tűzzel” címmel tartottam előadást arról, honnan erednek a hulladékkezelő létesítményekben és kukásautókban keletkező tüzek, mit tapasztalunk a MiReHu Nonprofit Kft. napi működésében, és mit tehetünk ellene. Az előadás legfontosabb újdonsága egy saját mérés volt: két hulladékáramban kézzel számoltuk meg, hány eldobott e-cigaretta kerül a válogatósorra. Ebben a cikkben közérthetően összefoglalom, mit mutatott ki a mérés, és mit jelent ez az egész országra vetítve.

Röviden: A MiReHu 2026-os válogatósori számlálása szerint a vegyes települési hulladék minden tonnájában átlagosan 0,6, a szelektív csomagolási hulladék minden tonnájában 1,8 eldobott vape található, vagyis minden kukásautó-fordulóban nagyjából öt lítiumakkumulátoros e-cigaretta utazik. Ha ezt az arányt a 2024-es országos gyűjtési mennyiségekre vetítjük, évente mintegy 4,3 millió vape a hulladékban köt ki – mindegyik egy-egy lehetséges tűzforrás.

Hajnali 3:45, Hejőpapi

Az előadás egy olyan fotóval kezdődött, amely nem mesterséges intelligenciával készült: 2022. március 6-án hajnali 3 óra 45 perckor lángokban állt a hejőpapi telepünk egy része. A térfigyelő kamera felvételén percekkel később is jól látszik, milyen gyorsan terjed a tűz egy olyan időpontban, amikor senki sem dolgozik a területen. Ez az eset öngyulladásból indult, de jól mutatja azt, amit minden hulladékgazdálkodó cég megtapasztal: a tűz nem kivételes baleset, hanem a működés állandó kockázata.

Hogy hol keletkezhet tűz? Szinte bárhol a hulladék útja mentén: a háztartásokban, a tárolóedényekben, a gyűjtőjárművekben, a válogatóművekben, az előkezelő létesítményekben és a hulladéklerakókon is.

Mi változott az elmúlt években?

A világunk mobillá és „okossá” vált. Szinte minden eszközünk elemmel vagy akkumulátorral működik: telefon, fülhallgató, okosóra, powerbank, laptop, távirányítós játék, VR-szemüveg – és az eldobható e-cigaretta. Ezek közül sok darab nem a megfelelő gyűjtőbe, hanem a vegyes vagy a szelektív kukába kerül, ahol a préselés, a rakodás és az aprítás során mechanikai sérülést szenved.

Hogy ez milyen gyorsan vezet tűzhöz, azt az osztrák tűzoltószövetség élő kísérlete mutatja, amelyet a Saubermacher Dienstleistungs AG videója rögzített: egy eldobható e-cigaretta, egy powerbank vagy egy zenélő üdvözlőkártya mechanikai sérülés után másodpercek alatt szikrázni, füstölni, majd égni kezd. A témáról korábban részletesen írtunk abban a cikkben is, amely azt magyarázza el, miért kell mindig külön gyűjteni mindent, ami zenél vagy villog.

A nemzetközi számok egyértelműek:

• Egyesült Államok és Kanada: a Fire Rover összesítése szerint 2025-ben 448 nyilvánosan jelentett tűz volt hulladékkezelő és újrahasznosító létesítményekben, ez a 2016 óta vezetett adatsor legrosszabb éve, a kár meghaladta a 2,5 milliárd dollárt.
• Egyesült Királyság: a 2026 márciusáig tartó egy évben 1518 tüzet jelentettek a hulladékkezelők, ebből legalább 541 lítiumion-akkumulátorhoz köthető, további 216 akkumulátoros tűz pedig gyűjtőjárművekben keletkezett. A brit helyzetről itt írtunk részletesen.
• Németország: az európai szakmai szervezetek közös állásfoglalása szerint csak a hulladékgyűjtő járművekben akár napi 30 tűz is keletkezhet, ezek nagy részét lítiumakkumulátorok okozzák.
• Ausztria: becslések szerint évente 180–240 akkumulátor okozta tűz keletkezik a hulladékkezelésben.
• Franciaország: a lítiumakkumulátorokhoz köthető hulladékkezelői tüzek száma 2019 és 2023 között megduplázódott.

Magyarországon is egyre több ilyen eset kerül nyilvánosságra. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Eseménytérképének adataiból összesítve 2025 és 2026 április–szeptember közötti hónapjaiban havonta jellemzően egy és hét közötti számú hulladékkezelő létesítményi tűzeset történt, a két időszakban összesen 36 darabot sikerült azonosítani.

Vape a hulladékban: mit mutatott a MiReHu saját mérése?

A tűzforrások közül a legújabb és leggyorsabban növekvő az eldobható e-cigaretta. Ezért 2026-ban a MiReHu saját tesztet végzett: a válogatósorokon kézzel számoltuk meg a hulladékból kiemelt vape-eket két külön hulladékáramban.

Két hulladékáram, két eredmény

• Vegyes települési hulladék: 7 válogatási nap alatt 1445 tonna hulladékból 894 darab vape került elő. Ez tonnánként átlagosan 0,6 darab.
• Szelektíven gyűjtött vegyes csomagolási hulladék: 5 válogatási nap alatt 649 tonna hulladékból 1158 darab vape került elő. Ez tonnánként átlagosan 1,8 darab.

Napi szinten ez azt jelenti, hogy a vegyes hulladékot válogató soron átlagosan mintegy 128, a csomagolási hulladékot válogató soron mintegy 230 e-cigarettát kellett kézzel kiemelni – minden egyes napon.

Miért háromszor több a sárga kukában?

A csomagolási hulladékban tonnánként közel háromszor annyi vape volt, mint a vegyes hulladékban. Ennek két oka lehet. Az egyik, hogy a csomagolási hulladék sokkal könnyebb, így ugyanannyi darab kisebb tömegre jut. A másik, és ez a fontosabb: sokan műanyag hulladéknak gondolják a kiürült e-cigarettát, és jó szándékkal a sárga kukába dobják. Pedig a vape elektronikai hulladék, benne lítiumakkumulátorral – a szelektív kukában ugyanúgy tüzet okozhat, mint a vegyesben, a válogatóműben pedig közvetlenül a dolgozók keze ügyébe kerül.

Minden kukásautóban közel öt

A tonnánkénti szám elvont, a kukásautóra vetítve viszont kézzelfogható. Egy vegyes hulladékot gyűjtő jármű átlagosan 7,5 tonnát, egy csomagolási hulladékot gyűjtő jármű átlagosan 2,6 tonnát szállít. Mindkét esetben ugyanaz jön ki: minden kukásautó-fordulóban közel öt vape utazik a préslap alatt. Elég egyetlen sérült akkumulátor ahhoz, hogy a raktér kigyulladjon.

Országos kivetítés: 4,3 millió e-cigaretta évente

Ha a mért arányokat a 2024-es országos gyűjtési adatokra vetítjük, a következő nagyságrend adódik:

• a 2 372 000 tonna gyűjtött vegyes települési hulladékban mintegy 1,47 millió,
• az 1 585 000 tonna gyűjtött vegyes csomagolási hulladékban mintegy 2,83 millió vape kerülhet évente a hulladékba.

Ez együtt körülbelül 4,3 millió e-cigaretta évente, vagyis naponta nagyjából 11 800 darab. Térfogatban mintegy 900 köbméter, ami körülbelül tíz nagy kamion rakterét töltené meg. Mindegyik darab egy kis lítiumakkumulátort hordoz, és mindegyik egy lehetséges gyújtóforrás a gyűjtés és a kezelés során.

Fontos hangsúlyozni: ez kivetítés, nem országos mérés. A fogyasztási szokások régiónként eltérhetnek, ezért a pontos országos szám ennél kisebb vagy nagyobb is lehet. A nagyságrend azonban egyértelmű, és indokolja, hogy a problémát országos szinten kezeljük.

Mit jelent a leobeni „8 darab”?

Az osztrák Leobeni Bányászati Egyetem 2026-os tanulmánya szerint egy tonna vegyes hulladékban ma több mint nyolc lítiumelem vagy -akkumulátor található, négyszer annyi, mint tíz évvel ezelőtt. Ez egy átlagos, 8,5 tonnás kukásautó-rakományra nagyjából 68 darabot jelent. Fontos különbség, hogy a leobeni szám minden típusú lítiumos áramforrást tartalmaz (fogkefét, játékot, fülhallgatót, e-cigarettát), a mi mérésünk viszont kizárólag a vape-eket számolta. A két szám tehát nem ugyanazt méri, de együtt jól mutatják az arányokat: a vegyes hulladékban lévő lítiumos eszközöknek csak az egyik – igaz, egyre gyorsabban növekvő – része az e-cigaretta.

A mérés korlátai

A kézi válogatás során csak azokat az eszközöket lehet kiemelni, amelyek láthatóak és felismerhetőek. Ami zsákban, dobozban vagy összepréselt hulladék belsejében marad, az a soron is átcsúszhat. Ezért a mért értékeket inkább óvatos, alsó becslésnek tekintjük.

Öt tűzforrás, amellyel a gyakorlatban találkoztunk

A vape csak az egyik ok. Az előadásban öt olyan esettípust mutattam be, amelyekkel a saját működésünkben találkoztunk:

1. Öngyulladás. Ez a jelenség régóta kíséri a hulladékgazdálkodási cégek életét: a hulladék belsejében zajló folyamatok hőt termelnek, és ha a hő nem tud távozni, a halom egyszer csak lángra kap. A hejőpapi hajnali tűz is feltehetően így kezdődött.
2. Vegyszerek. Egy alkalommal egy iskolai kémiaszertárban megmaradt vegyszereket öntöttek a csomagolási hulladékgyűjtőbe, és ezek a gyűjtőjárműben kaptak lángra.
3. Hamu. A nem teljesen kihűlt, gyakran nagy mennyiségben kihelyezett hamu a többi hulladékkal keveredve izzani kezd, és felgyújtja a raktér tartalmát. Ilyenkor a tűzoltók a kukásautót az út szélén oltják.
4. Szivacs, a lerakók gyilkosa. Lomtalanítással érkezik, és azonnal el kell ásni. Az öngyulladás akkor következik be, ha a hőtermelés meghaladja a hőleadást: a szivacs szigetelőanyagként magába zárja a hulladékból érkező hőt, folyamatosan melegszik, végül parázslani kezd.
5. Elektromos eszközök. A települési hulladék közé dobott elektromos eszközök a mechanikai sérülések miatt óriási kockázatot jelentenek – a legújabb és legnépesebb csoportjuk az eldobható vape.

Ahol a szabályozás lemaradt

Az e-cigaretta-hulladékra nincs célzott szabályozás. Magyarországon az ízesített e-cigaretták forgalmazása tilos, a termék – és így a belőle keletkező hulladék – mégis jelen van. A hulladékká vált vape-re azonban nincs külön, célzott szabályozás a magyar jogrendszerben, miközben a benne lévő lítiumakkumulátor többrétegű, nehezen behatárolható kockázatot jelent: a fizikai és vagyoni kártól a személyi sérülésen át a levegő-, talaj- és vízszennyezésig, sőt a közszolgáltatás kieséséig.

A kezelőlétesítmények tűzvédelmi szempontból alulméretezettek. A szabályozatlan új hulladékáramok megnövelték az üzemeltetési kockázatokat, de egy túlságosan drága létesítménybe senki sem szeretne beruházni. Ráadásul a magas kockázat miatt Európa-szerte egyre nehezebb biztosítást kötni ezekre a létesítményekre – a biztosítási fedezet hiányáról korábban itt írtunk.

A lerakókra vonatkozó szabályok nem feltétlenül adnak valódi védelmet. A tűz kialakulását elsősorban a lerakott anyag minősége határozza meg, a hőmérséklet ennek csak következménye. Kézzelfogható, valódi megoldásra van szükség.

Mit tehet az üzemeltető, ha már baj van?

A legfontosabb szabály: fel kell készülni az oltásra, és előre számolni kell vele, hogy tűz lesz.

• Kezelőlétesítményben: akár izzás, akár láng van, meg kell szüntetni az oxigénhez jutást. Kisebb izzásnál a munkagépekkel biztonságos területre kell hordani a hulladékot, ott „kupacolni”, majd alaposan átáztatni.
• Hulladéklerakón: az égő területet el kell zárni az oxigéntől. Ha a munkagép meg tudja közelíteni, földdel kell takarni; ha nem, porral oltóval kell dolgozni. Az oxigén elzárása után a felizzott területet áztatni kell, és tűzügyeletet kell tartani.

Műszaki megoldás bőven van – tűzjellemzőket érzékelő automatikus érzékelők (hő-, füst-, aspirációs és lángérzékelők), sprinklerrendszerek, vízködös, gázzal és habbal oltó berendezések –, ma azonban nincs egyértelmű előírás arra, hogy melyiket kötelező alkalmazni.

Saját tapasztalataink a hőkamerákkal vegyesek, de tanulságosak. A kézi válogatóban egy háromkamerás hőkamerás rendszert működtetünk riasztással: ha a hulladék melegedni kezd és eléri a beállított határértéket, a rendszer e-mailben, push-értesítésben és a videómenedzsment-rendszerben is jelez, így a gyulladás előtt be lehet avatkozni. A hulladéklerakón viszont egy egyhónapos teszt azt mutatta, hogy a kamera látószöge túl kicsi volt, és a rendszer minden napon felmelegedő fekete anyagra riasztott. A technológia tehát működik, de nem mindenhol ugyanaz a megoldás.

Merre mutat a nemzetközi példa?

Az Egyesült Államok már lépett. A National Waste & Recycling Association (NWRA), a Recycled Materials Association (ReMA, a korábbi ISRI) és a SWANA 2025 szeptemberében közös iparági útmutatót adott ki a lítiumion-akkumulátorok kezeléséről az anyag-visszanyerő létesítményekben. Az útmutató öt lépésre épül:

1. Azonosítás és kiszűrés: már a mérlegelésnél és a lerakásnál vizuális és technológiai szűrést kell alkalmazni.
2. Szakszerű kezelés: a megtalált akkumulátort tilos a gépi válogatóra engedni, képzett személyzetnek kell kézzel eltávolítania.
3. Karantén és tárolás: az akkumulátorokat a főépülettől távol, homokkal vagy vermikulittal töltött tartályokban kell tárolni.
4. Dolgozói képzés: minden munkatársnak fel kell ismernie a lítiumion-akkumulátorok típusait, és ismernie kell a vészhelyzeti protokollokat.
5. Szabályos elszállítás: a begyűjtött akkumulátorokat csak engedéllyel rendelkező, veszélyeshulladék-szállításra szakosodott cég viheti el.

Európa is cselekvést sürget. 2025 májusában nyolc európai szervezet – a CEWEP, az EPRO, az EPSU, az EuRIC, az EXPRA, a FEAD, a FERVER és a Municipal Waste Europe – közös állásfoglalásban kérte az Európai Bizottságtól, hogy lépjen fel a lítiumakkumulátor-tüzek ellen. Javaslataik:

• Akkumulátor Tűzmegelőzési és Helyreállítási Alap: az akkumulátorok és a beépített akkumulátoros eszközök kiterjesztett gyártói felelősségét ki kell bővíteni, hogy fedezze a tűzmegelőzést és a hulladékkezelő létesítményekben keletkező tűzkárok helyreállítását.
• Visszaváltási rendszer: a hordozható lítiumakkumulátorokra – beleértve az elektronikai eszközökbe és könnyű járművekbe építetteket is – betétdíjas rendszert kell bevezetni.
• Általános tiltás: az eldobható, elemmel működő termékeket – például az eldobható e-cigarettát, a felesleges világítással ellátott textíliákat és cipőket, valamint az elemes ajándékkártyákat – ki kellene tiltani az uniós piacról.

Az uniós környezetvédelmi miniszterek 2025 decemberében tárgyaltak a kérdésről, a Bizottság pedig jelezte, hogy kiemelten megvizsgálja az akkumulátorok betétdíjas rendszerének lehetőségét. Közben a tagállamok sem várnak: Spanyolországban a Costa del Solon hat hónap alatt több mint 600 kilogramm e-cigarettát vontak ki a hulladékból, Svájcban pedig a SENS eRecycling adatai szerint az eladott eldobható e-cigaretták 72 százaléka még mindig rossz helyre kerül.

Mit tehetsz te otthon?

A legolcsóbb tűzvédelem a háztartásokban kezdődik. Néhány egyszerű szabály:

• A vape soha ne kerüljön se a vegyes, se a sárga kukába. Az e-cigaretta elektronikai hulladék, nem műanyag csomagolás.
• Vidd hulladékudvarba vagy elektronikai gyűjtőpontra. A MOHU hulladékudvaraiban (Miskolcon már önkiszolgáló, időpontfoglalós formában is), az elektronikai szaküzletek gyűjtőiben, illetve a MOHU új rendszerében szervezett lakossági gyűjtőnapokon díjmentesen leadhatod.
• Ami zenél, villog vagy tölthető, abban akkumulátor van. Zenélő képeslap, világító gyerekcipő, fülhallgató, fogkefe – mindet külön kell gyűjteni.
• Ragaszd le a pólusokat, mielőtt az elemeket és akkumulátorokat leadod, és a felpuffadt vagy sérült akkut ne töltsd és ne használd tovább.
• A hamut csak teljesen kihűlve tedd ki, és soha ne nagy mennyiségben a kukába.

Ha pedig még most döntesz arról, milyen e-cigarettát használj, érdemes elolvasni, mi a különbség az eldobható és az újratölthető e-cigaretta között hulladékszempontból.

Németország már a kerekasztalnál tart – és ott sem elég

Hogy mennyire nem csak magyar problémáról van szó, azt egy egészen friss németországi fejlemény mutatja. 2026. október 6-án lezárult a német szövetségi környezetvédelmi minisztérium (BMUV) által szervezett kerekasztal, amely kifejezetten a hulladékkezelésben keletkező tüzek elleni intézkedésekről szólt. Öt meghatározó szakmai szervezet – az ASA, a BDE, a bvse, a CMA és a VKU – aláírta ugyan a zárónyilatkozatot, de közösen jelezte: a vizsgálati megbízások, a tájékoztató kampányok és a további egyeztetések önmagukban nem érnek fel a probléma méretéhez és gyorsulásához.

A zárónyilatkozatban rögzített tervek között szerepel:

• egy tűzvédelmi alap (Brandschutzfonds) létrehozásának vizsgálata,
• egységes gyűjtési csoport kialakítása a kommunális hulladékudvarokban az akkumulátoros elektromos eszközök számára,
• háztartásokhoz közeli gyűjtési kísérleti projektek indítása,
• a kiskereskedelmi visszavételi rendszerek javítása,
• valamint a fogyasztók hatékonyabb tájékoztatása.

A tüzek oka a német szervezetek szerint is egyértelmű: a lítiumion-akkumulátorok és akkumulátoros eszközök a vegyes hulladékba, a könnyű csomagolási hulladékba vagy a papírgyűjtőbe kerülnek. A probléma tehát a hulladékkezelő üzemek kapuján kívül, a gyűjtésnél kezdődik. Az üzemek hiába fektetnek be érzékelő- és oltóberendezésekbe, szerkezeti tűzvédelembe és képzésbe – ezek csak a már kialakult események felismerését és a károk enyhítését szolgálják, a kiváltó okot nem szüntetik meg. Közben nőnek a tűzvédelmi és biztosítási költségek, és egyre nagyobb nyomás alá kerül az üzemek biztosíthatósága.

A szervezetek vezetői ezért a zárónyilatkozatnál jóval többet kérnek:

• ASA (Katrin Büscher): az utólagos technológiai felszerelés nem elég, olyan megbízható jogi keretrendszer kell, amely méltányosan osztja el a felelősséget és a kockázatokat az értéklánc mentén.
• BDE (Andreas Bruckschen): kiábrándítónak nevezte az eredményt, és gazdasági ösztönzőket – betétdíjas vagy cashback-rendszert – sürget a leginkább problémás termékekre.
• bvse (Eric Rehbock): naponta gyulladnak ki gyűjtőjárművek és újrahasznosító üzemek, és szerinte csak idő kérdése az első súlyos sérülés vagy halálos áldozat.
• CMA (Guido Lipinski): a nyersanyag-biztonságra figyelmeztetett: akik Európa nyersanyag-függetlenségéért dolgoznak, azokat meg kell védeni a rosszul kidobott akkumulátorok okozta egzisztenciális kockázattól.
• VKU (Uwe Feige): az eldobható e-cigaretták betiltását követeli, Franciaország, Belgium és Ausztria példáját követve.

A legfontosabb kérdés a költségeké. Ma a megnövekedett tűzvédelem, az ehhez kapcsolódó szervezési feladatok és a konkrét tűzkárok terheit szinte kizárólag a hulladékkezelő cégek viselik. A német szervezetek szerint ez tarthatatlan, ezért a gyártók kötelező bevonását kérik egy dedikált tűzvédelmi alapon keresztül. A kerekasztal lezárásakor átadtak a minisztériumnak egy közösen megrendelt tanulmányt is, amely a tűz- és hotspot-események alakulását, okait, a gazdasági károkat és a biztosíthatóságra gyakorolt hatásokat vizsgálja, megoldási javaslatokkal együtt. Ennek nyilvános bemutatása 2026. október 14-én, online sajtótájékoztató keretében lesz. A német kerekasztal eredményeiről itt írtunk részletesen.

A német vita azért tanulságos számunkra, mert pontosan ugyanazokat a kérdéseket veti fel, amelyekkel a magyar hulladékkezelők is szembesülnek: ki fizeti a tűzvédelmet, hogyan lehet a vape-et és az akkumulátort még a kukába kerülés előtt kiszűrni, és mi lesz azokkal a létesítményekkel, amelyekre már alig lehet biztosítást kötni. Németországban ezek a kérdések legalább már a minisztérium asztalán vannak.

A lényeg

A hulladékgazdálkodásban a tűz nem kivétel, hanem napi kockázat – és ennek a kockázatnak egyre nagyobb részét olyan apró eszközök adják, amelyeket a lakosság jó szándékkal vagy figyelmetlenségből rossz helyre dob. A saját mérésünk szerint minden kukásautóban közel öt e-cigaretta utazik, országosan pedig évente milliós nagyságrendű darab kerülhet a hulladékba. Ezt a problémát a hulladékkezelők egyedül nem tudják megoldani: célzott szabályozásra, gyártói felelősségvállalásra, működő visszagyűjtésre és a lakosság tudatos együttműködésére van szükség. Addig is: a vape nem a kukába való.

Vape a hulladékban – gyakori kérdések

Mennyi vape kerül a hulladékba Magyarországon évente?

A MiReHu saját mérése alapján évente nagyjából 4,3 millió. A vegyes települési hulladékban tonnánként átlagosan 0,6, a szelektív csomagolási hulladékban 1,8 eldobott e-cigarettát számoltunk meg a válogatósoron. A 2024-es országos gyűjtési mennyiségekre vetítve ez mintegy 1,47 millió darabot jelent a vegyes, 2,83 milliót a csomagolási hulladékban. A szám kivetítés, a valós érték régiónként eltérhet.

Miért gyullad meg az eldobott vape a kukásautóban?

Mert a benne lévő lítiumakkumulátor mechanikai sérüléskor rövidzárlatba kerül. A kukásautó préselése, a rakodás és az aprítás során az akkumulátor belső szigetelése átszakadhat, a hőmérséklet pillanatok alatt megugrik, a cella szikrázni, majd égni kezd. A környező papír, karton és műanyag hulladék ezután gyorsan lángra kap, és a tűz az egész rakteret elérheti.

Miért van több vape a szelektív csomagolási hulladékban, mint a vegyesben?

Mert sokan műanyag hulladéknak gondolják a kiürült e-cigarettát, és a sárga kukába dobják. A MiReHu mérésében a csomagolási hulladékban tonnánként közel háromszor annyi vape volt, mint a vegyes hulladékban. Ehhez az is hozzájárul, hogy a csomagolási hulladék könnyebb, így ugyanannyi darab kisebb tömegre jut. Kukásautónként mindkét hulladékáramban közel öt vape utazik.

Hová kell vinni a használt e-cigarettát?

Hulladékudvarba vagy elektronikai hulladék gyűjtőpontjára, mert a vape elektronikai hulladék. Díjmentesen leadható a MOHU hulladékudvaraiban, az elektronikai szaküzletek gyűjtőedényeiben és az önkormányzatok által kért lakossági gyűjtőnapokon. Soha ne dobd a vegyes vagy a sárga kukába, mert a benne lévő lítiumakkumulátor a gyűjtés és a válogatás során tüzet okozhat.

Milyen más tűzforrások vannak a hulladékkezelésben?

A lítiumakkumulátorok mellett az öngyulladás, a vegyszerek, a forró hamu és a szivacs a leggyakoribbak. A MiReHu gyakorlatában iskolai vegyszermaradék gyulladt meg gyűjtőjárműben, ki nem hűlt hamu gyújtotta fel egy kukásautó rakterét, a lerakón pedig a lomtalanításból érkező szivacs zárta magába a hőt, amíg parázslani nem kezdett.

Források és hivatkozások:

• Ladányi Roland: Tűzveszély a hulladékkezelésben, avagy játék a tűzzel – előadás, ENVIRONTEC powered by ÖKOINDUSTRIA, HUNGEXPO Budapest, 2026. október 7–9.
• MiReHu Nonprofit Kft. saját vape-számlálása a vegyes települési és a vegyes csomagolási hulladék válogatása során, 2026
• BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – Eseménytérkép
• Fire Rover / Ryan Fogelman: Waste & Recycling Facility Fires Report US/CAN, 2025-ös adatok
• Environmental Services Association (ESA), Egyesült Királyság
• Montanuniversität Leoben: Battery Research on Market, Risk and Fire Statistics, 2026
• NWRA – ReMA – SWANA: Guide for Establishing Lithium-Ion Battery Management Practices at Materials Recovery Facilities, 2025. szeptember 11.
• CEWEP, EPRO, EPSU, EuRIC, EXPRA, FEAD, FERVER, Municipal Waste Europe: Battery Fires in Waste Management – közös állásfoglalás, 2025. május
• FEAD közlemény az uniós környezetvédelmi miniszterek ülése után, 2025. december 17.
• BDE sajtóközlemény a német kerekasztal lezárásáról (ASA, BDE, bvse, CMA, VKU), 2026. október
• Saubermacher Dienstleistungs AG / Österreichischer Bundesfeuerwehrverband: élő kísérlet (videó)