Ellentétben a kitermelni-felhasználni-kidobni logikával, a körkörös gazdaságban a termékek nem csak egyszeri használatra készülnének, így növeli azok élethosszát.
Magyarországon 2014-ben átlagosan 385kg/fő kommunális hulladék termelődött, amelynek mindössze 31%-át hasznosították újra, vagy komposztálták. Ahogy infografikánkon is látszik, ezzel hazánk elmarad az uniós átlagtól (44%).
A hulladékkezelés legolcsóbb formája a hulladéklerakás, amely azonban a legkárosabb mód is mind a környezet, mind az emberi egészség szempontjából. Ezért fontos, hogy a települések fokozatosan csökkentsék és más módon kezeljék a hulladékot: égetéssel, felújítással, javítással, vagy újrahasznosítással.
Ha egy ország kevesebbet használja a hulladéklerakókat, akkor általában nagyobb arányban hasznosítja újra a szemetet, és annál közelebb áll a körkörös gazdaság modelljéhez.
Az Európai Bizottság mostani javaslatai szerint a kommunális hulladékok 65%-át kellene újrahasznosítani 2030-ra, a településeknek pedig 10%-ra kell csökkenteniük a hulladéklerakást.
A Parlament azonban ennél is ambiciózusabb számokat javasol: 70%-ot kell újrahasznosítani, a hulladéklerakók használatát pedig 5%-ra csökkentsék a települések.
Az EP-képviselők a keddi plenáris ülésen vitatják meg a Bizottság alábbi területekre vonatkozó négy törvényjavaslatát:
-
Elhasználódott járművek, hulladékelemek és akkumulátorok, valamint elektromos és elektronikus berendezések hulladékai
-
Hulladéklerakók
-
Hulladékok
-
Csomagolás és csomagolási hulladék
