Dél-Korea zeneipara és a K-pop műfaj soha nem látott globális magasságokba emelkedett, de a hihetetlen pénzügyi sikernek rendkívül súlyos környezeti ára van. A zeneipar legnagyobb ügynökségeit egyre többször éri a „greenwashing„, azaz a zöldre festés és a fogyasztók megtévesztésének vádja. Bár a vállalatok PR-kampányaikban előszeretettel népszerűsítik a digitális, környezetbarát „okosalbumokat”, az agresszív marketingstratégiáik továbbra is arra kényszerítik a rajongókat, hogy a különböző dedikálásokra és rajongói eseményekre való bejutás reményében tömegesen vásárolják fel a fizikai CD-ket. A The Korea Times és testvérlapja, a Hankook Ilbo átfogó tényfeltárása bemutatja, hogyan termel ez a modell több ezer tonna nehezen lebomló hulladékot, miközben a fenntarthatósági ígéretek háttérbe szorulnak.
A műanyagszennyezés sokkoló mértéke
A hivatalos adatok alapján 2021 óta a négy legnagyobb dél-koreai szórakoztatóipari vállalat – a HYBE, az SM Entertainment, a YG Entertainment és a JYP Entertainment – elképesztő mennyiségű, 6667 tonna eldobható műanyaghulladékot termelt. Szemléltetésképpen: ez a döbbenetes volumen nagyjából 4445 átlagos, közepes méretű személyautó súlyának felel meg.
A hulladék elsődleges forrása a hagyományos kompakt lemez (CD). A lemezek préseléséhez a gyártók polikarbonátot használnak, egy olyan tartós műanyagot, amelynek természetes környezetben történő lebomlása körülbelül 100 évet vesz igénybe. Ha ezek a tömegesen vásárolt és sokszor felbontatlanul kidobott lemezek a hulladéklerakókba vagy égetőkbe kerülnek, jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt és egyéb veszélyes szennyező anyagokat bocsátanak ki a légkörbe.
Okosalbumok: Valós környezetvédelem vagy puszta látszat?
Az egyre erősödő környezetvédelmi kritikákra válaszul az iparág látszólag lépett, és bevezette az úgynevezett okosalbumokat (smart albums). Ezek segítségével a hallgatók fizikai lemez nélkül, NFC-technológián vagy QR-kódokon keresztül férhetnek hozzá az adott zenei tartalomhoz.
A Hankook Ilbo kutatása azonban rávilágított, hogy ez nagyrészt csupán zöldre festés. A lap 58 olyan, a négy nagy ügynökség által tavaly kiadott albumot vizsgált meg részletesen, amelyekhez elméletileg „CD-mentes” opció is tartozott. A számok rendszerszintű problémát mutattak: egyetlen kivételtől eltekintve (amely a BTS tagjának, J-Hope-nak a „Charm of Hope” című, kizárólag NFC-kulcstartóként megjelent kiadványa volt) az 57 másik album esetében a fizikai CD megvásárlása volt az alapkövetelmény. Az okosalbum csupán egy sokadlagos, választható alternatívaként jelent meg a kínálatban.
Agresszív marketing és a „bulk-buying” kényszere
Az ökotudatos marketing és a tényleges értékesítési taktikák közötti valódi szakadék a különböző rajongói eseményeknél mutatkozik meg a leginkább. Az ügynökségek arra ösztönzik a vásárlókat, hogy a dedikáló találkozók (fansign események) belépőinek és a véletlenszerűen csomagolt gyűjtői kártyáknak a megszerzése érdekében tömegesen, halmozva vásároljanak (bulk-buying). Emiatt a Kpop4planet klímaaktivista csoport irodáit ma már több ezer, a rajongóktól kapott, felbontatlan lemez tölti meg.
A kutatás során 625, az említett 58 albumhoz kapcsolódó rajongói esemény részvételi feltételeit elemezték:
-
Az események mindössze 9,7 százaléka (60 esemény) engedélyezte a rajongók számára a belépést okosalbum megvásárlásával.
-
A túlnyomó többség, az esetek 78,4 százaléka (491 esemény) szigorúan fizikai CD vásárlásához kötötte a jelentkezést.
A Korea Consumer Agency (Koreai Fogyasztóvédelmi Ügynökség) adatai rámutatnak a jelenség mozgatórugójára: minden negyedik K-pop rajongó kifejezetten azért vesz lemezeket, hogy jelentkezhessen ezekre az eseményekre. Mivel minden megvásárolt album egyetlen sorsjegyet (jelentkezést) ér, a rajongók rutinszerűen több tucat példányt vesznek pontosan ugyanabból az albumból, esélyeik maximalizálása érdekében.
Bár az SM Entertainment tavaly 25 okosalbumot adott ki (ez a legmagasabb szám a top négy ügynökség közül), a cég 22 saját rendezvénye esetében a jelentkezést mégis kizárólag a fizikai „photobook” verzió vásárlóira korlátozta. Park So-jeong, a Hanyang Egyetem szakértője rámutatott: a fő probléma az, hogy a cégek pusztán ökomarketingről tájékoztatják a közvéleményt, miközben tudatosan fenntartják a fizikai albumok túlzott vásárlását kikényszerítő rendszereket. Egy, az ügynökségekhez köthető névtelen forrás is beismerte: „Nem könnyű csökkenteni a műanyag lemezek arányát.”
Növekvő műanyaghegyek: Esettanulmányok és beszédes adatok
A Dél-koreai Környezetvédelmi Minisztérium statisztikái egyértelműen bizonyítják a greenwashing meglétét: a hangzatos környezetbarát kezdeményezések ellenére a műanyagtermelés továbbra is meredeken emelkedik a szektorban.
-
Az SM Entertainment 2022-ben, az „SMini” NFC-márka bevezetésekor mintegy 400 tonna műanyagot termelt, ez azonban 2024-re 647 tonnára nőtt.
-
A HYBE 729 tonna műanyagot állított elő az első környezetbarát „Weverse Albumának” 2022-es indulásakor, ám a volumen a rákövetkező évben 1405 tonnára ugrott.
A fizikai albumok eladásai erősen támaszkodnak a véletlenszerűsített árucikkekre. A Stray Kids negyedik, „Karma” című albuma az első héten 3 millió példányban kelt el. A kiadvány öt dizájnban jelent meg (regular, limited, accordion, compact és NFC keyring). A dedikálásra feljogosító „regular” kiadás két alváltozata („Ceremony” és „Hooray”) nyolc különböző, randomizált gyűjtőkártyát rejtett, ami arra kényszerítette a rajongókat, hogy sokat vásároljanak a teljes készlethez. Egyetlen „Ceremony” album nem kevesebb, mint 17 különálló komponenst tartalmazott (többek között műanyag csomagolást, dobozt, 112 oldalas fotókönyvet, posztert, papír CD-tokot, matricát és a CD-t magát).
Az Aespa hatodik mini albuma („Rich man”) szintén beszédes példa: az első héten 1,08 millió példányban fogyott el, öt dizájnnal. A dedikálásra kijelölt „Burst” és „Energy” verziók 5-5 véletlenszerű borítóval érkeztek. Mivel a belső fotók és kártyák aszerint változtak, hogy melyik tag volt a borítón, a rajongóknak rengeteg példányt kellett venniük a kedvencük relikviáinak összegyűjtéséhez.
Elhanyagolható büntetések: Túl olcsó a környezetszennyezés?
A szakértők, köztük Bae Jae-keun, a Szöuli Nemzeti Tudományos és Technológiai Egyetem emeritus professzora szerint az államnak sokkal szigorúbb büntetéseket kellene kiszabnia. A jelenlegi szabályozás szerint a cégek díjat fizetnek a nehezen újrahasznosítható tételek előállításáért a megsemmisítési költségek fedezésére. A CD-k esetében ez a díj azonban szinte jelképes: mindössze 150 won (kb. 0,10 USD) kilogrammonként.
A négy nagy ügynökség (HYBE, SM, YG, JYP) 2021 és 2024 között összesen csupán 1,2 milliárd won hulladékkezelési díjat fizetett be a minisztériumnak. Ez az összeg teljesen eltörpül a bevételeik mellett: a négy cég tavalyi üzemi nyeresége 49,9 milliárd, 183 milliárd, 71,3 milliárd és 155,2 milliárd won volt.
Yang Ji-hoon, a Koreai Turisztikai Intézet kutatója hangsúlyozta: több, a hulladékmentes okosalbumokhoz kötődő eseményre van szükség. A fenntartható fogyasztás nem épülhet csupán a klímáért aggódó rajongók jóindulatára, ehhez rendszerszintű, átgondolt szakpolitikai szabályozásra van szükség. Amíg a pénzügyi teher nem bír komoly elrettentő erővel, a zeneipar a hatalmas profitszerzés érdekében továbbra is folytatni fogja ezt az egyértelműen greenwashingra épülő gyakorlatot.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
Eredeti cikk: The Korea Times (Hankook Ilbo) – K-pop greenwashing betrayal: 6,667 tons of plastic waste driven by merchandising
- Borítókép: Gemini