Új konzorcium a kisméretű műanyagok újrahasznosításáért: Rejtett értékek a hulladékban

Minden évben több milliárd darab kisméretű csomagolóanyag kerül a piacra a szépségipar, a gyógyszeripar, a vendéglátás, az italgyártás és a kiskereskedelem szektoraiból. Használat után ezeknek a termékeknek a túlnyomó többsége a hulladéklerakókban végzi, mivel a jelenlegi technológiák és gyűjtési rendszerek nem tudják megfelelően kezelni őket. A Closed Loop Partners által működtetett Körforgásos Gazdaság Központja (Center for the Circular Economy) egy átfogó kutatásra és terepmunkára alapozva új konzorciumot hozott létre a probléma megoldására. A „Consortium for Small-Format Packaging Recovery” célja a kisméretű merev műanyagok visszanyerésének technológiai, gazdasági és környezeti fejlesztése az anyaghasznosító létesítményekben.

A probléma gyökere: Miért vesznek el a kisméretű csomagolások?

A Műanyag Újrahasznosítók Szövetsége (Association of Plastic Recyclers – APR) definíciója szerint a kisméretű csomagolások legalább két dimenzióban 2 hüvelyknél (kb. 5 cm) kisebbek. A valóságban azonban a terepi adatok azt mutatják, hogy a 2-3 hüvelykes (5-7,6 cm) vagy annál nagyobb elemek is elvesznek az újrahasznosítási rendszerben. Ezek az anyagok az anyaghasznosító létesítményekben (MRF) gyakran átesnek a méret szerinti válogató berendezéseken, például az üvegrostákon, ezáltal szennyezik az üvegáramot.

A berendezések kopása és elhasználódása, a vékony és hosszú formájú anyagok viselkedése, a beérkező hulladék hatalmas nyomása, valamint a megfelelő méret-válogató berendezések hiánya a kisebb és régebbi MRF-ekben mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisméretű anyagok a hulladéklerakókba jussanak. Ezen anyagok elvesztése jelentős gazdasági értékvesztést jelent, hiszen az értékes műanyag gyantákat a másodlagos nyersanyagpiac helyett eldobják.

Kutatási módszertan és a résztvevő partnerek

A kutatás 2022-ben indult a Maybelline New York felkérésére a kisméretű csomagolások visszanyerési lehetőségeinek felmérése céljából. A kezdeti tesztekre építve 2024-ben négy további nagyvállalat – a Kraft Heinz, a L’Oréal USA, a P&G és a Target – csatlakozott a kutatási projekthez. A Körforgásos Gazdaság Központja a Circular Services vállalattal együttműködve egy rigorózus, többlépcsős módszertant alkalmazott az eredmények igazolására.

Ennek keretében több mint fél tucat amerikai MRF-ben vizsgálták meg az üvegáram szennyezettségét. Két MRF üvegáramából és egy üveg-újrahasznosító üzem maradékáramából vettek mintákat, majd tesztelték a műanyagok kiválogatására szolgáló meglévő berendezések konfigurációit. A válogatott mintákat végül eljuttatták a feldolgozókhoz, hogy értékeljék azok piacképességét és feldolgozhatóságát.

Kvantitatív adatok: Milyen értékes anyagokat rejt az üvegáram?

A terepmunka rávilágított, hogy az elpazarolt kisméretű hulladékáramok jelentős piaci értékkel bírnak. Az üvegáramot szennyező, de valójában nagyon is értékes kisméretű anyagok összetétele a részletes elemzések alapján a következőképpen alakult: 43% polipropilén (PP), 34% fém, 13% polietilén-tereftalát (PET), valamint 10% nagy sűrűségű polietilén (HDPE). A polipropilén (PP) bizonyult a leggyakoribb azonosított műanyag gyantának, amely főként mono-anyagú összetétele miatt különösen jól használható az újraértékesítési lehetőségek kiaknázására. A kisméretű fémek visszanyerése szintén rendkívül vonzó az átlagosan magasabb piaci értékük, és a már meglévő költséghatékony visszanyerési technológiák miatt.

A kisméretű műanyagok méretbeli eloszlása jelentős eltéréseket mutatott az egyes létesítmények felszereltségétől függően. Egy megvizsgált anyaghasznosító létesítményben 2024 augusztusában végzett elemzés kimutatta, hogy az üvegáramban lévő műanyagok 46%-a volt 2 hüvelyknél kisebb, 19%-a a 2-3 hüvelyk közötti tartományba esett, és 35%-a haladta meg a 3 hüvelykes méretet. Ezen statisztika alapján megállapítható, hogy a kisméretű műanyagok 54%-a volt nagyobb az iparági definícióban szereplő 2 hüvelyknél.

Technológiai áttörés: A rosták optimalizálása

Egy egyesült államokbeli MRF-ben 2024 szeptemberében végrehajtott esettanulmány keretében a létesítmény új üvegrostát telepített. A beruházás eredményeként az üvegáramban található közepes és nagy méretű „kisméretű” műanyagok jelenléte relatív értékben mintegy 67%-kal csökkent.

A rosta frissítése előtt az arányok a következők voltak az üvegáramban: 46% esett a 2 hüvelyknél kisebb, 19% a 2-3 hüvelyk közötti, és 35% a 3 hüvelyknél nagyobb kategóriába. Az optimalizálás és a berendezés frissítése után a 2 hüvelyknél kisebb – azaz ténylegesen apró – darabok aránya 82%-ra nőtt, a 2-3 hüvelyk közöttieké 14%-ra csökkent, míg a 3 hüvelyknél nagyobb műanyagok aránya drasztikusan, mindössze 4%-ra esett vissza.

Piaci kereslet és gazdasági kihívások

A tesztek és az iparági felmérések egyértelműen bizonyítják, hogy mind a mechanikai, mind a molekuláris (kémiai) újrahasznosítók érdeklődést mutatnak a kisméretű anyagok iránt, potenciális végpiacot teremtve. A megkérdezett mechanikai feldolgozók mintegy 75%-a érdeklődött az ilyen anyagok iránt. Ugyanakkor az érintettek 25%-a jelezte, hogy a legkisebb anyagokat valószínűleg nem tudják megmenteni, mivel a gyárakban alkalmazott 2 hüvelykes rostákon ezek átesnének és újra elvesznének a folyamat során. Megjegyzendő, hogy a mechanikai újrahasznosítók jelenleg hajlandóak magasabb árat fizetni a tiszta, szétválogatott kisméretű alapanyagokért (például PP-ért), mint a kémiai újrahasznosítást végző cégek.

A gazdasági megvalósíthatóság kapcsán komoly akadály, hogy az MRF-ek és az üvegújrahasznosító üzemek számára alapvetően nem élvez prioritást a kisméretű anyagok visszanyerése, mivel ez kiesik a fő üzleti fókuszukból. A folyamat felerősítéséhez elengedhetetlen a pénzügyi támogatás biztosítása az EPR-rendszereken vagy közvetlen márka-beruházásokon keresztül, hogy fedezzék a tőkebefektetéseket és az operatív költségeket. A sikeres üzleti modellhez elengedhetetlen a megfelelő anyagmennyiség elérése, valamint a logisztikai költségek minimalizálása – amit például az MRF-ek és az üvegüzemek azonos helyszínen történő működése (kolokációja) könnyíthet meg.

Szabályozási nyomás: A kaliforniai SB 54-es törvény és az EPR

A cselekvés szükségességét és a pénzügyi motivációt a szigorodó szabályozási környezet is gyorsítja. A kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) vonatkozó törvényeket bevezető államokban – mint például Kalifornia, Colorado, Maine, Oregon vagy Minnesota – jelentősen növekszik a márkákra nehezedő nyomás a szigorúbb újrahasznosíthatósági szabványok miatt. Kalifornia államban az SB 54-es (Senate Bill 54) törvény egyértelműen nem újrahasznosíthatónak minősíti az APR definíciója szerinti kisméretű műanyag csomagolásokat. Lépések és beavatkozások nélkül ez a besorolás súlyos bírságokat, piaci korlátozásokat, kötelező termék-újratervezést vagy extrém esetben az ilyen típusú csomagolások teljes betiltását is eredményezheti.

A Konzorcium jövőképe: A kutatástól a konkrét megvalósításig

A kinyert adatok megdönthetetlenül bizonyítják az értékes anyagok, köztük a fémek és a polipropilén visszanyerésének lehetőségét, valamint az irántuk mutatkozó erős piaci keresletet. Kiemelendő, hogy megfelelő infrastrukturális átalakításokkal országszerte több tízezer tonnányi kisméretű műanyag és fém kerülhetné el a lerakókat évente, jelentős piaci értéket generálva. Erre a felismerésre építve indította el a Körforgásos Gazdaság Központja a Consortium for Small-Format Packaging Recovery nevű kezdeményezést, amely a kutatási fázisból az élő, amerikai helyszíneken zajló, valós megvalósítás felé viszi a projektet.

A konzorcium alapvető célja a merev, kisméretű műanyagok visszanyeréséhez szükséges konkrét berendezés- és infrastruktúra-fejlesztések finanszírozása a létesítményekben, amely kézzelfogható bizonyítékként szolgál az elképzelés életképességére. Ezt a teljesítményt konkrét mutatókban kívánják mérni: kiemelten figyelik a hulladéklerakóktól sikeresen eltérített műanyag tonnáinak számát, a folyamat során elkerült szén-dioxid-kibocsátás mértékét, valamint az előállított, fogyasztás utáni újrahasznosított (PCR) anyagok volumenét. A végső elvárás egy olyan erős és működőképes értéklánc kialakítása a visszanyerés terén, amely az újrahasznosítókat, a politikai döntéshozókat és az érintett márkákat egy fenntarthatóbb, valóban körforgásos gazdaság kiépítése érdekében egyesíti.

 Hivatalos források és hivatkozások: 

• Az eredeti tanulmányt lefolytató intézet programjának tájékoztató oldala (Closed Loop Partners): https://www.closedlooppartners.com/research/small-format-packaging-recovery/

• A cikkben említett kaliforniai EPR szabályozás (SB 54 – Plastic Pollution Prevention and Packaging Producer Responsibility Act) hivatalos, állami információs oldala (CalRecycle): https://calrecycle.ca.gov/packaging/packaging-epr/

• Fotó: Lina Kivaka