A Deloitte legfrissebb felmérése rávilágít arra, hogy a fenntarthatósági szempontok mellett a geopolitikai instabilitás is a körforgásos gazdasági modellek felé tereli a vállalatokat. A kutatás szerint a körforgásos gazdaság már nem csupán egy klasszikus környezetvédelmi vagy fenntarthatósági téma, hanem a vállalati ellenállóképesség és a stratégiai szuverenitás kulcsfontosságú eszközévé lépett elő. Az elméleti elismerés és a gyakorlati megvalósítás között azonban még mély szakadék tátong.
Súlyosbodó geopolitikai kockázatok a beszállítói láncokban
A modern globális értékláncok rendkívül sebezhetőnek bizonyulnak a nemzetközi feszültségekkel szemben. A Deloitte megbízásából a Civey piackutató intézet által készített reprezentatív felmérés adatai szerint a magánszektorbeli döntéshozók mintegy 61 százaléka úgy értékeli, hogy a geopolitikai kockázatok erős vagy kifejezetten nagyon erős hatást gyakorolnak saját vállalatuk értékláncára.
A kitettség és a feszültségek elsősorban a gazdasági tevékenységek alapvető pilléreit sújtják. A vállalkozások a termelés, a logisztika, valamint a nyersanyagellátás területén szenvednek leginkább a közvetlen negatív hatásoktól. A Deloitte elemzése szerint ennek hátterében az erős importfüggőség, a bizonytalan energiapiaci feltételek, a különböző kereskedelmi korlátozások, valamint a kiszámíthatatlanná váló, instabil beszállítói kapcsolatok állnak. Emiatt a vállalati menedzsment szintjén egyre sürgetőbbé és hangsúlyosabbá válik a beszállítói és értékláncok stratégiai szuverenitásának megteremtése.
Stratégiai fegyver a sebezhetőség ellen
Ebben a feszült gazdasági környezetben a körforgásos gazdaság szerepe gyökeresen felértékelődött. A megkérdezett, termékfelelősséggel rendelkező vállalati vezetők közel 50 százaléka már olyan központi vagy kiegészítő stratégiai lehetőségként tekint a körforgásos modellekre, amely képes érdemben növelni az értékláncok ellenállóképességét a geopolitikai konfliktusokkal szemben. Ezen felül további körülbelül 18 százalék nyilatkozott úgy, hogy a zirkuláris működésre egyértelműen hosszú távú opcióként tekintenek. A kutatás rávilágít, hogy mindössze egy szűk kisebbség van azon a véleményen, hogy a körforgásos gazdaságnak jelenleg egyáltalán nincs releváns szerepe a vállalati működésben.
Dr. Nicole Röttmer, a Deloitte fenntarthatósági szolgáltatásokért felelős partnere kiemelte, hogy a számok egyértelmű tendenciát mutatnak: a körforgásos gazdaság a klasszikus zöld témák köréből átlépett a versenyképesség és a kockázatkezelés fegyvertárába. Azok a szervezetek, amelyek céltudatosan fektetnek be a cirkuláris modellekbe, csökkenthetik a külső függőségeiket, hatékonyabban kontrollálhatják a kockázatokat, és hosszú távon megerősíthetik a piaci pozícióikat.
A felmérés alapján a vállalatok a legnagyobb kiaknázatlan potenciált az alábbi területeken látják:
-
Visszavételi és újrahasznosítási modellek kidolgozása,
-
Erőteljesebben regionális fókuszú értékláncok kialakítása,
-
A másodlagos nyersanyagok fokozott alkalmazása a gyártásban,
-
Újszerű üzleti modellek bevezetése, az anyagáramlások transzparenciájának növelése, valamint a terméktervezés átalakítása.
A sikeres vállalati áttörés legfőbb mozgatórugóiként a válaszadók a gazdaságilag is kifizetődő, életképes megoldásokat, a növekvő piaci és ügyféligényeket, valamint a technológiai innovációkat jelölték meg. Cathleen Gutglück, a Deloitte fenntarthatósági területének igazgatója hozzátette, hogy az iparban és a logisztikában a körforgásos gazdaság kézzelfogható operatív eszközöket ad a menedzsment kezébe a regionális anyagciklusok és a tudatos terméktervezés révén.
Lassú a gyakorlati átállás: komoly az elmaradás
Annak ellenére, hogy a stratégiai fontosságot a többség elismeri, a megvalósítás terén komoly elmaradások látszanak, azaz egyértelmű végrehajtási rés alakult ki a német gazdaságban.
A statisztikai adatok szerint:
-
Mindössze körülbelül 10 százalék azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek már átfogó, teljes körű intézkedéseket vezettek be a körforgásos működés érdekében.
-
További 17 százalék jelezte, hogy jelenleg egyes részleges, izolált intézkedések végrehajtásán dolgozik.
-
Csupán körülbelül 12 százalék áll a folyamatok elemzési vagy vizsgálati fázisában.
-
Ezzel szemben közel egyharmadnyian (kb. 33%) vannak azok, akik eddig még semmilyen konkrét intézkedést nem terveztek be a működésükbe.
Ez a megoszlás azt eredményezi, hogy a körforgásos gazdaság – a felismert elméleti előnyök ellenére – a legtöbb szervezetnél a gyakorlavatban még mindig csak közepes prioritást élvez.
Állami szerepvállalás és a kutatás háttere
A felmérésben részt vevő vállalatok kritikusan szemlélik az állam eddigi támogató tevékenységét is: a politikai és kormányzati hozzájárulást a cirkuláris transzformációhoz a válaszadók többsége jelenleg visszafogottnak értékeli. A cégvezetők szerint a legnagyobb szükség az infrastruktúra és a rendszerek strukturális kiépítésére, egyértelmű és tiszta szabályozási keretrendszerre, a célzott kutatás-fejlesztés és innováció támogatására, valamint kézzelfogható pénzügyi ösztönzőkre lenne.
A tanulmány módszertani hátterét a Civey piac- és közvélemény-kutató intézet adta, amely a felmérést 2026. április 24. és 2026. május 4. között végezte el. A kutatás során összesen 1000 olyan németországi, magánszférában dolgozó döntéshozót kérdeztek meg, akik közvetlen termékfelelősséggel rendelkeznek. A minta reprezentatív, a statisztikai hibahatár értéke 6,2 százalék.
Hivatalos források és hivatkozások: 
A Deloitte hivatalos sajtóközleménye és a kutatási adatok forrása az alábbi linken érhető el:
Németország hivatalos állami és szövetségi szintű körforgásos stratégiájának (Nationale Kreislaufwirtschaftsstrategie – NKWS), valamint a kapcsolódó építőipari és környezetvédelmi jogszabályok módosítási tervezeteinek háttere a Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Nukleáris Biztonsági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium hivatalos kormányzati oldalán követhető nyomon: