Egyre nyitottabb a magyar lakosság a körforgásos gazdaságot erősítő megoldásokra, így például a szelektív hulladékgyűjtésre – derült ki a MOL friss kutatásából, amelyet a vállalat a Globális Újrahasznosítási Napon publikált.
A MOL rendszeresen vizsgálja a fenntarthatósággal kapcsolatos lakossági attitűdöket, és a számok azt mutatják: bár a változás lassú, az irány egyértelműen pozitív. A MOL folytatja zöld beruházásait és edukációját, hiszen a vállalat deklarált stratégiai célja, hogy a körforgásos gazdaság meghatározó szereplőjévé váljon a régióban.
A magyar lakosság nyitott a szelektív hulladékgyűjtésére: válaszadók 63%-a – saját bevallása szerint – elkülönítve gyűjti a műanyaghulladékot. A papírnál ez az arány 60%, a fémnél 50%, az üvegnél 50%, a gumiabroncsnál 46%, míg a használt olaj és sütőzsiradék esetében 39%, a konyhai zöldhulladéknál 45%, a textilhulladéknál 30%, az ételmaradékoknál pedig 27% – derült ki a MOHU megbízásából készült országos kutatásból.
Lassan, de változik a lakossági attitűd
Bár a lakossági attitűdök lassan változnak, lehet látni az edukáció és a hulladékgazdálkodás terén bevezetett intézkedések pozitív hatásait: 2023-hoz képest nőtt a szelektálók aránya a konyhai zöldhulladék, az ételmaradék, a gumiabroncs és a textilhulladék esetében, és minden második válaszadó teljes mértékben egyetért azzal is, hogy a fenntartható jövő érdekében a hulladéknak újjá kell születnie. Majdnem minden lakos részben egyetért azzal, hogy több hulladékot kell újrahasznosítani, de igazán jelentős változást egy kérdéskörben mutatnak az eredmények: ma már a válaszadók közel 40 százaléka meg van győződve arról, hogy a hulladék értékes energiaforrás.
A lakosság pozitív fenntarthatósági attitűdjei visszaköszönnek a tavaly bevezetett visszaváltási rendszer eredményeiből is: március elejéig a magyarok 1,4 milliárd újrahasznosítható palackot, üveget és dobozt váltottak vissza. A változás ennek ellenére fokozatosan történik, és még sok beruházásra és társadalmi szemléletformálásra van szükség ahhoz, hogy a jelenlegi mintegy 30-ról 65 százalékra emelkedjen a magyarországi újrahasznosítási arány.
A MOHU több százmilliárd forintot fordít a hulladékgazdálkodási rendszer újjáépítésére. Az első lépések már érezhetőek: megkezdődött a hulladékudvar hálózat fejlesztése, egy év alatt 1500-ról 3000-re emelkedett a textilgyűjtő konténerek száma, illetve idéntől az ország összes, 5000 főnél nagyobb településén havonta kétszer járnak a szelektív hulladékot gyűjtő autók, ott is, ahol korábban ez csak egyszer történt meg.
„Jó látni, hogy az embereket sikerült megszólítanunk azokkal az üzenetekkel, amelyek a környezettudatosságról, a felelős gondolkodásról szólnak, hiszen a körforgásos gazdaság tekintetében mindenkinek megvan a saját feladata. A gyártóknak, a forgalmazóknak, a koncesszornak és a lakosságnak is, hiszen csak együtt sikerülhet. Hosszú út áll még előttünk, mert több tíz éves lemaradást kell behoznunk, de sikerült lefektetnünk az alapokat az építkezéshez, amelyet ezek a kutatási eredmények is bizonyítanak. Köszönettel tartozunk mindenkinek, aki ehhez hozzájárult, a visszaváltás tekintetében ugyanis nemzetközi szinten is figyelemre méltóak az eredményeink” – fogalmazott Pantl Péter, a MOL-csoport kommunikációs igazgatója.
A MOL a következő években mintegy 1 milliárd dollárt fordít a körforgásos gazdaságot támogató beruházásokra: a hulladékfeldolgozás és az italcsomagolások visszavételi rendszerének fejlesztése mellett az alternatív üzemanyagok gyártása és alacsony karbon lábnyomú közlekedés is kiemelt stratégiai célja a vállalatnak.
* A MOHU megbízásából készült 1000 fős, 18-69 éves magyarországi lakosságra reprezentatív kutatás, amely 2022 áprilisa óta évente több alkalommal méri fel, hogyan változik a magyar lakosság ismerete és viselkedése a témakörben. A cikk alapjául szolgáló kutatásban partnerünk az NRC volt.
Forrás: MOL
