„Játékok és konzervdobozok, autóalkatrészek és eldobható edények: a műanyag a mindennapi életünkben számos helyen megtalálható, és nem használjuk elég fenntartható módon a körforgásban” – mondja Christian Meyer alsó-szászországi környezetvédelmi miniszter.
„Még mindig túl sok műanyaghulladék kerül a környezetbe – és a tengerekbe. Sajnos ez a valóság. Sürgősen folytatnunk kell a munkát, hogy ezen változtassunk”.
Mert ha hulladékról van szó, az Északi-tenger ebben a kérdésben nem áll jól. Az Északi-tenger fenekén több ezer köbméternyi hulladék van, nemrég 205 darab hulladékot találtak egy 100 méternyi tengerpart szakaszon.
„A többség még mindig műanyag. Ez nemcsak a természetet, hanem különösen az élővilágot terheli” – mondta a környezetvédelmi miniszter. „A partra mosott halott tintahalak gyomra például félig tele van műanyagrészecskékkel”. Mintegy 800 állatfajról ismert, hogy szenved a szeméthegyek miatt – világszerte évente egymillió madár és mintegy 100 ezer emlős pusztul el emiatt.
Meyer szerint „szomorú eredmény”, amelyet a „Tengeri szemét kerekasztal” a környezetvédelmi minisztériumban megvitatott. A hatóságok, helyi önkormányzatok, környezetvédelmi szervezetek, az ipar, az üzleti élet, a hajózás, a halászat és az oktatás számos szakértője foglalkozott a mikroműanyagok témájával. A műanyaghulladékkal és a műanyag termékekkel kapcsolatos problémák ugyanis visszatérő közérdeklődésre tartanak számot.
Januárban arról szóltak a jelentések, hogy az Atlanti-óceán spanyol partjainál műanyaggranulátum-áradat jelent meg. Egy hajó konténerei kerültek a vízbe, amelyekben ezek a termékek voltak. Szakosodott cégek és sok önkéntes kellett ahhoz, hogy a tengerpart takarítása meg tudjon valósulni.
Az Északi-tenger partjainál is előfordulnak konténerbalesetek. „Ezért nagyon üdvözlöm, hogy a Kerekasztal a mikroműanyagok témáját tette aktuális fókuszpontjává” – mondta Meyer környezetvédelmi miniszter.
A tengeri hulladékkal foglalkozó kerekasztal már eddig is számos intézkedést támogatott és előmozdított az európai tengervédelmi stratégia (MSFD) keretében. A tengeri hulladékkal foglalkozó kerekasztal ezért úttörő megközelítésnek tekinthető, amely a német Északi- és Balti-tenger valamennyi kulcsfontosságú szereplőjét összefogja. Az interdiszciplináris elképzelés nemzetközileg is nagy figyelmet kapott, és a legjobb gyakorlatnak tekinthető.
„Az Északi-tengeren végzett megfigyeléseink pozitív tendenciát mutatnak, azaz a helyzet bizonyos mértékig javul és kevesebb hulladék kerül a tengerbe, mint a korábbi években” – mondta a környezetvédelmi miniszter. „Mindazonáltal a globális tengeri szemetelés összehangolt és folyamatos fellépést igényel. Ezért továbbra is helyes és fontos, hogy a tengeri hulladékkal foglalkozó kerekasztal rendszeresen összehozza az összes kulcsfontosságú szereplőt, és nagyon hálás vagyok ezért az elkötelezettségért. Mert még mindig sok a tennivaló.”
A Tengeri szemétügyi kerekasztal 2016-ban alakult meg az alsó-szászországi környezetvédelmi minisztérium, a német szövetségi környezetvédelmi minisztérium és a szövetségi környezetvédelmi ügynökség kezdeményezésére. Mindhárom intézmény továbbra is közös védnökséget vállal.
A bizottság mintegy 130 szakértőből áll, akik a halászat, a hajózás, az ipar (műanyagok, kozmetikumok, gumiabroncsok), a kiskereskedelem, a tudomány, az oktatás, az idegenforgalom, a környezetvédelmi egyesületek, a hatóságok, a politika és a művészetek képviselői. A tengeri hulladékkal foglalkozó kerekasztal támogatja a tengeri hulladék elleni nemzeti intézkedések végrehajtását és információs platformként szolgál az összes érintett érdekcsoport számára.
Forrás: niedersachsen.de
Image by Hamsterfreund from Pixabay
