Ha kedveled az oldalunkat, jelölj meg minket a Google-ban kedvenc forrásként — így gyakrabban látod majd a cikkeinket a keresőben!
★Jelölj meg minket preferált forráskéntEgy friss, átfogó kutatás rávilágított arra, hogy az idősebb és a fiatalabb generációk merőben eltérően viszonyulnak a mindennapi szelektív hulladékgyűjtés kérdéséhez. Az ÖSTERREICH SAMMELT kezdeményezés által bemutatott reprezentatív adatok szerint a fiatalok – bár kiemelten elkötelezettek a klímavédelem iránt – a gyakorlati megvalósításban és a tájékozottság terén jelentős lemaradásban vannak az idősebb korosztályokhoz képest. Cikkünkben részletesen megvizsgáljuk az elemzés számait, a szakértői magyarázatokat és a legújabb motivációs kampányt.
Röviden: Az ÖSTERREICH SAMMELT 2025-ös és 2026-os felmérései rámutattak, hogy az 50 év felettiek 85%-a, míg a 16-29 évesek csupán 50%-a figyel oda maximálisan a hulladékok szétválogatására. A fiatalok klímatudatossága magas, ám a tájékozottságuk és a mindennapi rutinjuk ezen a téren még hiányos. A kutatók szerint a szociális elvárások és a megváltozott környezetvédelmi fókusz is szerepet játszik a különbségekben. Egy új osztrák kampány ismert példaképek bevonásával ösztönzi a fiatalabb generációkat a tudatosabb hulladékkezelésre.
A szelektív hulladékgyűjtés adatai: Generációs szakadék a számokban
Bécsben, 2026. szeptember 30-án hozták nyilvánosságra azt az elemzést, amelyet az ÖSTERREICH SAMMELT készített három, 2025-ben és 2026-ban lebonyolított reprezentatív felmérés alapján. Az adatok markáns különbségeket mutatnak a csomagolóanyagok és a szemét szétválogatása kapcsán.
A Market Institut 2025-ös felmérése rávilágít, hogy az 50 év feletti lakosok 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mindennapok során „nagyon” odafigyel a szelektív hulladékgyűjtés szabályaira. Ezzel szemben a 16 és 29 év közötti korosztályban ez az arány mindössze 50 százalék volt. A hulladékcsökkentésre való törekvés terén hasonló tendencia rajzolódott ki: az idősebbek 67 százaléka, míg a fiataloknak pusztán 24 százaléka fókuszál erre kiemelten.
A saját informáltság megítélésében is jelentős az eltérés. Ugyanebben a kutatásban az 50 év felettiek 43 százaléka érezte magát „nagyon jól” informáltnak, míg a 16-29 évesek körében ez csak 28 százalék volt. Egy másik, a Marketagent által 2025 végén készített kutatás a Sárga Kuka és a Sárga Zsák használatára fókuszált. Ebből kiderült, hogy a baby boomer generáció (az 1946 és 1964 között születettek) 49 százaléka tartja magát rendkívül tájékozottnak, míg a Z generáció (1995-2010 között születettek) tagjainak csupán 29 százaléka gondolja ugyanezt.
A lakóparkokban élők körében 2026 közepén végzett Market Institut felmérés is megerősítette a trendet: a 65 év felettiek 37 százaléka, a 16-29 éveseknek pedig 27 százaléka ítélte meg kiválónak a tudását a témában. Bővebb információ az osztrák állami hulladékkezelési irányelvekről az Ausztria hivatalos hulladékgyűjtési tájékoztatója oldalon érhető el.
Több mint környezettudatosság: A pszichológiai háttér
Első pillantásra az eredmények meglepőnek tűnhetnek, hiszen a Statistik Austria adatai szerint a 15-19, valamint a 20-29 éves fiatalok több mint nyolctizede fontosnak tartja a személyes hozzájárulást a klímavédelemhez – ez az arány megegyezik az országos átlaggal. Tehát a fiatalok visszafogottabb hulladékválogatási hajlandósága nem egyenlő a környezeti kérdések iránti érdektelenséggel.
Prof. Thomas Brudermann klíma- és viselkedéspszichológus rávilágított: a mai idősebbek számára a hulladékelkerülés és -válogatás volt a legelső központi környezetvédelmi téma. Ezzel szemben a mai fiatalok már egy sokkal szélesebb spektrumú klíma- és környezetvédelmi diskurzusban nőnek fel. A szakember kiemelte, hogy a fiatalabb életszakaszra jellemző magasabb mobilitás több konkrét bizonytalanságot szülhet a helyi gyűjtési szabályokkal kapcsolatban. Továbbá hozzátette: a hulladékgyűjtés esetében komoly társadalmi elvárás él, amely jelentősen befolyásolhatja az önbevalláson alapuló válaszokat, így az idősebbek kiugróan pozitív önértékelését is.
Prof. Natalia Wächter, a Grazi Egyetem ifjúságkutatója az életkori fázisok fontosságát emelte ki. Véleménye szerint a fiataloknak bele kell nőniük azokba a rutinokba, amelyeket a megfelelő hulladékkezelés megkíván. Ha a szülők otthon mindezt megszervezik, a fiatalnak nem kell vele foglalkoznia. Minél inkább önállóan felelősek a saját háztartásukért, annál több tudást szívnak magukba. Wächter a szülői példamutatás nélkülözhetetlenségét is hangsúlyozta: ha otthon nem válogatják a szemetet, a fiataloknak nincs honnan megtanulniuk azt.
Példaképekkel a motiváció növeléséért
A generációs különbségek ellenére van egy közös alap: minden korosztályban a többség legalább alapszinten odafigyel a mindennapi válogatásra. Erre a bázisra épít az ÖSTERREICH SAMMELT új, „Sammelheld:innen” (Gyűjtőhősök) elnevezésű kampánya. A kezdeményezés célja, hogy különböző generációkból és élethelyzetekből érkező példaképeken keresztül mutassa be a helyes gyakorlatokat.
A kampány arcai között találjuk Herbert Prohaska futball-legendát, Anna Strigl influencert, valamint az EsRap hiphop duót. Ők plakátokon és rövid videókban osztják meg személyes motivációjukat. A polgárokat egy virtuális „Mitmach-Wall” (Közreműködői Fal) segítségével vonják be, ahol bárki feltöltheti saját képét és indoklását, ezzel inspirálva a környezetét.
Andreas Pertl, az ÖSTERREICH SAMMELT szóvivője és a Csomagolás-koordinációs Központ (VKS) ügyvezető igazgatója kiemelte: a hulladék szétválogatása generációkon átívelő feladat. A kutatások egyértelműen megmutatták, hol van még szükség információs és motivációs munkára annak érdekében, hogy minden életszakaszban lévő embert elérjenek, és láthatóvá tegyék a már most is aktívan cselekvők példáját.
GYIK: Gyakran Ismételt Kérdések a kutatásról
Milyen arányban figyelnek a fiatalok a hulladékok szétválogatására?
A felmérés szerint a 16 és 29 év közötti osztrák fiataloknak csupán az 50 százaléka nyilatkozta azt, hogy a mindennapokban „nagyon” odafigyel a hulladék szétválogatására.
Miért érzik magukat kevésbé informáltnak a fiatalabb generációk?
A fiatalok gyakrabban költöznek, és az eltérő regionális szabályok bizonytalanságot okozhatnak számukra. Emellett esetükben még sokszor hiányzik az önálló háztartásvezetésből fakadó rutin, és a környezetvédelmi fókuszuk is megoszlóbb (klímaváltozás, fenntarthatóság).
Hogyan próbálják ösztönözni az embereket a helyes gyakorlatra?
Az ÖSTERREICH SAMMELT kampánya ismert arcokkal – mint Herbert Prohaska vagy az influenszer Anna Strigl – népszerűsíti a helyes gyakorlatokat, valamint egy virtuális falon keresztül bárki megoszthatja saját motivációját.
Hivatalos források és hivatkozások: 
