Zöld áfa: uniós konzultáció indult az áfa és a körforgásos gazdaság viszonyáról

Az Európai Bizottság 2026. szeptember 10-én nyilvános konzultációt indított arról, hogyan lehetne az uniós áfaszabályokat a körforgásos gazdaság szolgálatába állítani. A zöld áfa – angolul Green VAT vagy Circular VAT – néven emlegetett kezdeményezés három területre koncentrál: a használt, felújított és újragyártott termékek adózására, az eladatlan, de még használható áruk megsemmisítése és adományozása közötti adózási különbségre, valamint a céges személyautók áfalevonására. Véleményt 2026. november 4-ig lehet beküldeni – vagyis alig két hét maradt.

Röviden: A zöld áfa kezdeményezés célja, hogy az évtizedekkel ezelőtt, lineáris gazdasági modellre szabott uniós áfairányelv ne jutalmazza tovább az új termék vásárlását és a felesleg megsemmisítését. A Bizottság 2027 második negyedévére tervez jogszabályjavaslatot, a nyilvános konzultáció 2026. november 4-ig tart.

Mit vizsgál a Bizottság, és miért most?

A kezdeményezést a Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága (DG TAXUD) gondozza, a szeptember 9-én közzétett felhívás (Call for Evidence) szerint az értékelés és a hatásvizsgálat párhuzamosan fut. A végeredmény várhatóan az áfairányelv (2006/112/EK irányelv) célzott módosítására irányuló jogszabályjavaslat lesz, 2027 második negyedévében.

A politikai előzmény a tisztaipar-megállapodás, amelyben a Bizottság a körforgásosságot a versenyképes és dekarbonizált európai gazdaság egyik kulcsának nevezte, és bejelentette a jövőbeli „green VAT” kezdeményezést. A másik viszonyítási pont a 2026 végére tervezett Körforgásos Gazdasági Törvény (Circular Economy Act), amely a másodlagos nyersanyagok egységes belső piacát erősítené. Az iparág már tavasszal jelezte, hogy adózási korrekció nélkül ez nem fog menni: 12 globális nagyvállalat nyílt levele kifejezetten a használt termékek viszonteladásakor jelentkező lépcsőzetes adóztatás megszüntetését kérte.

A szakmai alapot egy 2026 februárjában lezárt külső tanulmány adja (Challenges of VAT beyond VAT in the Digital Age), amelyre építve a DG TAXUD három beavatkozási pillért azonosított. A tét nem kicsi: a dokumentum szerint az áfa 2024-ben az EU GDP-jének 7,1 százalékát és a teljes adóbevétel 15,5 százalékát tette ki. Bármilyen módosítás tehát a tagállami költségvetések egyik legfontosabb bevételi lábát érinti.

A zöld áfa három pillére

A Bizottság két alapproblémát nevez meg: egyrészt az adózás által okozott torzulásokat, amelyek a lineáris döntéseket teszik gazdaságilag racionálissá, másrészt a jelenlegi szabályok bizonytalanságát, bonyolultságát és tagállamonkénti szétaprózottságát.

Használt, felújított és újragyártott termékek

Ha egy vállalkozás új szerszámgépet vagy laptopot vásárol, a számlán szereplő áfát teljes egészében levonhatja. Ha ugyanezt használtan, viszonteladótól veszi, amely a különbözet szerinti adózást (margin scheme) alkalmazza, a vételárba beépült áfa nem vonható le – az az első értékesítéskor már beépült a termék árába, és a láncban bennragad. Az eredmény: az adórendszer az új, elsődleges nyersanyagból gyártott terméket hozza kedvezőbb helyzetbe, a felújított vagy újragyártott alternatívával szemben.

A felhívás szerint a mai szabályok ráadásul elavult „használt termék” fogalommal dolgoznak, a tagállamok eltérően alkalmazzák őket, és a különbözet szerinti adózás tételenkénti nyilvántartást és árrés-számítást ír elő, ami különösen a kkv-knak jelent aránytalan adminisztrációt.

A piac közben gyorsan nő. A dokumentum szerint az újragyártási ágazat 2030-ig akár 500 000 új munkahelyet és 69 milliárd eurós növekedést hozhat, az online használtcikk-kereskedelem (recommerce) értéke az EU-ban mintegy 94 milliárd euró, évi 15 százalék feletti növekedési várakozással, és az uniós fogyasztók közel 87 százaléka vett vagy adott már el használt terméket. Hogy az újrahasználat a hulladékhierarchiában miért előzi meg az újrafeldolgozást, azt korábban a ReSTRAND Vintage Piac kapcsán részletesen elemeztük; azt pedig, hogy a használt termékek a kereskedelemben még mindig háttérbe szorulnak, egy német kutatás is megmutatta.

A vizsgált lehetőségek között szerepel a különbözet szerinti adózás harmonizálása és kötelezővé tétele, általános (nem tételenkénti) alkalmazással, a fogalmak frissítése, a nyilvántartási és bevallási kötelezettségek egységesítése és digitalizálása, valamint olyan szabályok bevezetése, amelyek megszüntetik a felújítást és újragyártást sújtó torzulást.

Adományozás vagy megsemmisítés

A második pillér a legabszurdabbnak tűnő helyzetet célozza: a jelenlegi áfaszabályok mellett egy eladatlan, de hibátlan termék megsemmisítése gyakran olcsóbb, mint az eladományozása. A megsemmisített áru beszerzésének áfája ugyanis levonható marad, míg az ingyenes átadás jellemzően áfakötelezettséget keletkeztet, vagy a levont áfa korrekcióját vonja maga után. A felhívás szerint ezt tovább súlyosbítják a túltermelésre épülő üzleti modellek.

Ez szembe megy az ökodizájn-rendelettel (ESPR), amely 2024-ben lépett hatályba, és amelynek első kézzelfogható eredményeként 2026. július 19-től a nagyvállalatok számára tilos az eladatlan ruhák és cipők megsemmisítése. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint az EU-ban évente 264 000–594 000 tonna textíliát semmisítenek meg úgy, hogy azt soha senki nem használta. Az élelmiszer-oldalon pedig a Koppenhágai Egyetem kutatása szerint anyagilag is megéri az adományozás – az adózási akadály lebontása ezt a logikát erősítené.

A lehetséges megoldások skálája széles: a szándékosan megsemmisített, használható áruk utáni áfalevonási jog megvonásától a „kis értékű ajándékokra” vonatkozó kivétel kiterjesztésén és harmonizálásán át egészen az elismert jótékonysági szervezeteknek tett adományok egységes uniós áfamentességéig.

Céges személyautók

A harmadik pillér a vállalati flották zöldítéséhez kapcsolódik. A felhívás szerint a személyautók áfalevonási szabályai elavultak és tagállamonként erősen eltérők, így kevés ösztönzőt adnak a kevésbé szennyező járművek választására. A vizsgált csomagok lényege: teljes áfalevonás a gazdasági tevékenységhez használt, kibocsátásmentes autók vásárlásakor és lízingelésekor, minden más autó esetében a levonás tilalma – akár kötelező jelleggel, akár tagállami mérlegelés alapján.

A pillér a Bizottság 2025-ös, céges flották dekarbonizációjáról szóló közleményéhez és az autóipari cselekvési tervben beharangozott keresleti ösztönzőkről szóló ajánláshoz kapcsolódik. Szorosan véve nem körforgásossági, hanem kibocsátáscsökkentési kérdés, ezért a csomagon belül ez lehet a politikailag legvitatottabb elem.

Mit jelenthet mindez Magyarországon?

Magyarországon az általános áfakulcs 27 százalék, az unióban a legmagasabb. Minél magasabb a kulcs, annál nagyobb a torzítás, amikor a láncban bennragadó vagy a levonhatóság miatt eltérő áfaterhelés eldönti, hogy egy cég új vagy felújított gépet vesz, illetve kidobja vagy elajándékozza a feleslegét. A hazai piacon tehát az áfasemlegesség javítása arányaiban nagyobb hatással járhat, mint egy alacsonyabb kulcsú tagállamban.

A céges autók esetében a változás akár drámai is lehet: a hatályos magyar szabályozás főszabályként nem engedi levonni a személygépkocsi beszerzésének áfáját. Ha az uniós javaslat kötelezően előírná a teljes levonhatóságot a kibocsátásmentes autókra, az a hazai flottadöntések egyik legerősebb ösztönzője lehetne – tagállami mérlegelés esetén viszont könnyen maradhat minden a régiben.

Az adományozási pillér a hazai újrahasználati központokat, karitatív szervezeteket és élelmiszerbankokat közvetlenül érinti. Egy harmonizált, elismert szervezetekhez kötött áfamentesség jogbiztonságot adhatna az adományozó kereskedőknek és gyártóknak, ami ma sokszor hiányzik. A felújítás és javítás oldalán pedig olyan közösségi modellek profitálhatnak, mint a zuglói újrahasznosító műhely mintájául szolgáló miskolci MÚK és MaKuckó, ahol a kidobásra szánt tárgyak javítva térnek vissza a használatba.

Kritikus pontok és nyitott kérdések

Az irány egyértelműen helyes, a részletek azonban több ponton kockázatosak. Elsőként a költségvetési hatás: minden új levonási jog vagy mentesség bevételkiesést jelent, és a tagállamok ezt csak akkor fogadják el, ha a fenntarthatósági haszon kimutatható. Az áfaügyekben ráadásul egyhangú tanácsi döntés kell, így egyetlen tagállam is megakaszthatja a javaslatot.

Másodszor a visszaélési kockázat. A különbözet szerinti adózás kiterjesztése és kötelezővé tétele csalási felületet is nyithat, ha a „használt” és „felújított” fogalmak nem elég pontosak. A digitális nyilvántartás ezért nem adminisztratív kiegészítés, hanem a rendszer működésének feltétele.

Harmadszor a „használható áru” definíciója. Ha a megsemmisítés utáni áfalevonás megvonása lesz a fő eszköz, egyértelművé kell tenni, mi számít életképes terméknek, és hogyan illeszkedik ez az ESPR már létező kivételeihez (biztonsági okok, sérülés, hamisítás, a jótékonysági szervezetek elutasítása).

Végül a széttöredezettség: ha a céges autóknál vagy az adományoknál a tagállami mérlegelés marad a fő szabály, a kezdeményezés éppen azt a fragmentációt őrizheti meg, amelyet fel akar számolni. A hatásvizsgálat viszonyítási alapja a változatlan szabályozás (status quo), de a Bizottság a konzultáción felmerülő alternatív javaslatokat is mérlegelheti.

Hogyan lehet részt venni a konzultáción?

A nyilvános konzultáció a Bizottság „Have your say” portálján érhető el, nyolchetes időtartammal, 2026. november 4-ig. A kérdőív a Bizottság munkanyelvein (angol, francia, német) tölthető ki, emellett állásfoglalásokat (position paper) is várnak. A célközönség kifejezetten széles: a nagyközönség mellett üzleti szövetségek, kkv-k, szakmai szervezetek, adóhatóságok, akadémiai szereplők és adótanácsadók véleményére is számítanak.

A konzultáció kiegészíti a tanulmány során már lefolytatott célzott egyeztetéseket (interjúk, áfaszakértői csoportok, workshopok), amelyek főleg tagállami hatóságok és vállalatok álláspontját gyűjtötték. Éppen ezért különösen értékes lehet a hulladékgazdálkodók, újrahasználati központok, javítók, használtcikk-kereskedők és karitatív szervezetek gyakorlati tapasztalata. Az értékelés és a hatásvizsgálat 2026 harmadik negyedévétől 2027 első negyedévéig tart, az eredményekről összefoglaló jelentés készül. A témához kapcsolódó korábbi cikkeinket a zöld áfa címke alatt gyűjtjük.

Összegzés

Az áfa a körforgásos gazdasági vita egyik legrégebben ismert, mégis legtovább halogatott akadálya. A mostani kezdeményezés először nevezi meg uniós szinten, hogy a hatályos szabályok kifejezetten a lineáris döntéseket jutalmazzák: az új terméket a felújítottal szemben, a megsemmisítést az adományozással szemben. Hogy a végső javaslatból valódi áfasemlegesség lesz-e vagy egy újabb tagállami opciókkal teletűzdelt kompromisszum, az részben azon múlik, hány gyakorlati szereplő szólal meg november 4-ig.

Gyakori kérdések a zöld áfa kezdeményezésről

Mi az a zöld áfa kezdeményezés?

A zöld áfa az Európai Bizottság tervezett áfareformja, amely a körforgásos gazdaságot támogató tevékenységek adózási hátrányát számolná fel. Három területet érint: a használt, felújított és újragyártott termékeket, az eladatlan áruk megsemmisítése és adományozása közötti különbséget, valamint a céges személyautók áfalevonását. A jogszabályjavaslat 2027 második negyedévére várható.

Meddig lehet véleményt nyilvánítani a zöld áfa konzultáción?

A nyilvános konzultáció 2026. november 4-ig tart a Bizottság „Have your say” portálján. A kérdőív angol, francia és német nyelven tölthető ki, és állásfoglalásokat is beküldhetnek a résztvevők. A Bizottság a nagyközönség mellett vállalkozások, szakmai szövetségek, adóhatóságok, kutatók és adótanácsadók véleményére is számít.

Miért éri meg ma jobban megsemmisíteni egy terméket, mint eladományozni?

Azért, mert a jelenlegi áfaszabályok szerint a megsemmisített áru beszerzésének áfája levonható marad, az ingyenes átadás viszont jellemzően áfakötelezettséget vagy a levont áfa korrekcióját vonja maga után. Ez ellentmond az ökodizájn-rendelet céljainak, ezért a Bizottság vizsgálja a levonási jog megvonását, a kis értékű ajándékokra vonatkozó kivétel bővítését és az adományok áfamentességét.

Hogyan változhat a használt termékek áfakezelése?

A Bizottság a különbözet szerinti adózás harmonizálását és kötelezővé tételét vizsgálja, tételenkénti helyett általános alkalmazással. Emellett frissítené a használt termék fogalmát, egységesítené és digitalizálná a nyilvántartást, és megszüntetné azt a torzulást, amely miatt egy vállalkozás az új termék áfáját levonhatja, a felújított vagy újragyártott termékbe beépült áfát viszont nem.

Mit jelentene a zöld áfa a céges autókra?

A vizsgált csomagok szerint a gazdasági tevékenységhez használt kibocsátásmentes személyautók vásárlásánál és lízingjénél teljes áfalevonás járna, minden más autónál pedig tilos lenne a levonás. Ezt kötelezően vagy tagállami mérlegelés alapján vezethetnék be. Magyarországon, ahol a személyautók áfája főszabályként ma nem vonható le, ez jelentős változás lehetne.

Mikor várható a zöld áfa jogszabályjavaslat?

A Bizottság indikatív ütemezése szerint 2027 második negyedévében. Előtte 2026 harmadik negyedévétől 2027 első negyedévéig párhuzamosan zajlik az értékelés és a hatásvizsgálat, amely a konzultáció eredményeire és egy 2026 februárjában lezárt külső tanulmányra épül. A végleges tartalom és időzítés a felhívás szerint még változhat.

🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉

• Európai Bizottság, DG TAXUD: Call for Evidence for an Evaluation and Impact Assessment run in parallel – VAT and the circular economy, Ref. Ares(2026)8589104, 2026. szeptember 9.
• Európai Bizottság, „Have your say” portál: VAT and the circular economy
• KPMG Tax News Flash: EU: Public consultation on alignment of VAT rules with circular economy (2026. szeptember 11.)
• Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA): The destruction of returned and unsold textiles in Europe’s circular economy
• Fotó: Thirdman

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.