Akkumulátortüzek Európában: évi 2,6 milliárd eurós kár – mit mutat a FEAD új becslése?

Az akkumulátortüzek Európában ma már nem egy-egy üzem helyi gondját, hanem az egész uniós hulladékágazat rendszerszintű kockázatát jelentik. Ezt mondja ki a FEAD, az Európai Hulladékgazdálkodási Szövetség 2026. november 3-án közzétett becslése, amely először ad uniós nagyságrendet egy olyan jelenségnek, amelyet eddig főként nemzeti felmérésekből ismertünk. Október közepén részletesen elemeztük a német szakmai szövetségek tűztanulmányát, amely 181 üzem adataival mutatta meg, hogy öt év alatt közel háromszorosára nőtt a tüzek száma. A FEAD most ugyanezt a képet európai léptékben rajzolja fel – és a német adatok ebben már csak egy szeletet jelentenek.

Röviden: A FEAD becslése szerint az akkumulátortüzek Európában 2025-ben mintegy 10 900 tüzet és 2,66 milliárd eurós kárt okoztak az uniós hulladékágazatban, ez napi nagyjából 30 esetet jelent. A tüzek kilenctizede soha nem kerül a nyilvánosság elé, a költségeket pedig ma szinte kizárólag a hulladékkezelők viselik – ezért a szövetség gyártói finanszírozású alapot, akkumulátor-betétdíjat és az eldobható akkumulátoros termékek betiltását sürgeti.

Mit mond a FEAD friss becslése?

A FEAD az uniós 27 tagállamra vonatkozó becslését a tagszövetségei által szolgáltatott nemzeti adatokra építette. A legfontosabb számok:

• Kár 2025-ben: mintegy 2,66 milliárd euró az uniós hulladékágazatban.
• Kár 2023 és 2025 között: összesen körülbelül 7,3 milliárd euró.
• Megelőzési beruházások: 2025-ben mintegy 730 millió, a 2023–2025-ös időszakban nagyjából 2 milliárd euró.
• Tűzesetek száma: 2025-ben mintegy 10 900 akkumulátortűz, vagyis naponta nagyjából 30.
• Növekedés: két év alatt 27 százalék, a 2023-as mintegy 8600 esetről.
• Arány: a hulladékágazat 2025-ös, összesen mintegy 17 500 tüzéből körülbelül hat a tízből akkumulátorhoz köthető.

Ha a kárt és a megelőzési beruházást összeadjuk, az ágazat terhe 2025-ben megközelítette a 3,4 milliárd eurót. Egyszerű osztással egy akkumulátortűzre átlagosan nagyjából 244 ezer euró kár jut – ez az átlag azonban félrevezető lehet, amire alább még visszatérünk.

A szövetség azt is hangsúlyozza, hogy ezek a költségek szinte teljes egészében a hulladékkezelő cégeknél csapódnak le, miközben a hulladékkezelési tevékenységre egyre nehezebb és drágább biztosítást kötni. Paolo Campanella, a FEAD főtitkára szerint a hulladékipari dolgozók nap mint nap oltanak rossz gyűjtőbe került akkumulátorok okozta tüzeket, és bár az üzemeltetők jelentős összegeket fordítanak megelőzésre, ezt a terhet egyedül nem tudják viselni.

Napi harminc tűz – és a legtöbbről senki sem hall

A FEAD-közlemény talán legfontosabb megállapítása a láthatóságról szól. A 2025-ös mintegy 10 900 akkumulátortűzből csak nagyjából 1100 vált nyilvánosan ismertté. Minden olyan tűzre tehát, amelyről a hírekben olvasunk, további kilenc jut, amelyet a dolgozók csendben, helyben oltanak el. Norvégiában 2025-ben a tüzeknek mindössze 4 százalékánál kellett a tűzoltóságnak beavatkoznia, az osztrák vizsgálat pedig a sajtóba kerülő eseteket kifejezetten a jéghegy csúcsának tekinti.

Ez egybevág azzal, amit a német tanulmány elemzésekor láttunk: ott 2025-re a tűzesetek 54 százalékát már az üzemi személyzet fékezte meg, és a tűzoltóságot csak a szűkebb értelemben vett tüzek nagyjából 8 százalékánál kellett riasztani. A FEAD ezt egyértelműen munkavédelmi kérdésként kezeli: a dolgozók minden egyes oltásnál a saját biztonságukat kockáztatják, még akkor is, ha a cégek komoly összegeket költenek megelőzésre, védelemre és tűzvédelmi képzésre.

A szövetség maga is jelzi, hogy a becslés alsó határnak tekintendő. Az országok eltérően definiálják és rögzítik a tűzeseteket, a kisebb, helyben eloltott eseményeket pedig sok helyen egyáltalán nem naplózzák. Belgiumban az ágazat háromnaponta egy tűzzel számol, de a valós gyakoriságot ott sem méri egységes nyilvántartás.

Akkumulátortüzek Európában: a német tanulmány csak egy szelet a képből

A FEAD közleménye kifejezetten hivatkozik a BDE által is megrendelt német vizsgálatra, amelyet nálunk részletesen bemutattunk. Eszerint a 181 felmért német létesítmény 2025-ben körülbelül 2000 tüzet és 3000 veszélyes hotspot-eseményt jelentett, vagyis csak ebben a mintában naponta nagyjából 14 esemény történt, és ezek mintegy 90 százaléka lítiumakkumulátorra vezethető vissza. Ez pontosan megfelel annak, amit a tanulmány elemzésekor rögzítettünk: a tüzek száma 2021 és 2025 között 729-ről 2028-ra, a hotspotoké 1202-ről 2992-re nőtt.

A FEAD gyűjtése azt mutatja, hogy a német trend nem kivétel:

• Hollandia: a hulladékgazdálkodási tüzek száma 2016 és 2024 között több mint négyszeresére nőtt.
• Belgium: a sajtóban megjelent tüzek száma 2023 és 2025 között közel háromszorosára emelkedett.
• Németország: 2021 és 2025 között a tüzek száma szintén közel megháromszorozódott.
• Ausztria: a nyilvánosan ismert tüzek száma a 2007/08-as és a 2024/25-ös időszak között 10-ről 147-re, csaknem tizenötszörösére nőtt.

Az osztrák adat mögött a VOEB-bel közösen végzett vizsgálat áll, amelyről korábban azt írtuk, hogy minden, ami zenél vagy villog, külön gyűjtendő. A tíz év alatt megnégyszereződött arány szerint ma egy tonna vegyes hulladékban több mint nyolc lítiumelem vagy -akkumulátor van, így egy átlagos, mintegy 8,5 tonnás gyűjtőjármű nagyjából 70 lehetséges gyújtóforrást szállít. A FEAD szerint a növekedés oka egyszerű: egyre több mindennapi termékben van akkumulátor, az eldobható e-cigarettától a játékokon és okosórákon át a fülhallgatókig.

Az okok aránya is egybecseng. Belgiumban a tüzek 75 százalékánál akkumulátort gyanítanak, Norvégiában pedig 2025-ben azoknak a tüzeknek a 76 százalékát okozta akkumulátor, ahol az ok megállapítható volt. Mivel sok tűz oka soha nem derül ki – a német tanulmány szerint az akkumulátoros esetek 71 százalékában a konkrét terméket sem sikerült azonosítani –, a valós arány a FEAD szerint is magasabb lehet a becsült hat a tízből.

Fontos a helyszín kérdése is. A FEAD szerint a tűz a hulladék útjának minden pontján megjelenik, a kukásautótól a válogatóművön át a lerakóig. Hollandiában a tüzek mintegy 40 százaléka már a gyűjtés során keletkezik, a francia ARIA baleseti adatbázis pedig a gyűjtéstől a végső ártalmatlanításig minden létesítménytípusban rögzített akkumulátoros tüzet. Az érintett hulladékáramok listája szinte teljes: vegyes háztartási hulladék, csomagolási hulladék, papír és karton, lom, bútor, fém, elektronikai hulladék és lerakói műveletek. Ez megerősíti a német tanulmány egyik kulcsmegállapítását: a tüzek közel fele még az első feldolgozógép előtt, a beszállítási, tárolási zónában vagy a járművekben indul.

Ki fizeti a számlát?

A FEAD üzenetének gazdasági magja az, hogy a kockázatot nem az idézi elő, aki viseli. A hulladékkezelők nem döntenek arról, milyen termékek kerülnek forgalomba, hogyan építik be bennük az akkumulátort, és mennyire könnyű azt szabályosan leadni – a rosszul gyűjtött akkumulátor következményeit mégis ők fizetik meg, a gépkártól az üzemszünetig.

A biztosítási oldal tovább élezi a helyzetet. Már 2025-ben írtunk arról, hogy a német biztosítási brókerek felmérése szerint a hulladékgazdálkodás az egyik leginkább érintett ágazat a fedezeti válságban, és hogy sok leégett létesítményt nem építenek újjá. A német tűztanulmány ezt friss adatokkal is alátámasztotta: emelkedő díjak és önrészek, szigorodó tűzvédelmi elvárások, tűzesetek utáni felmondások. A FEAD most európai szinten mondja ki ugyanezt.

A fenti, nagyjából 244 ezer eurós átlagkárt érdemes óvatosan kezelni. A német adatok szerint a tüzek mintegy 90 százaléka nem okoz számottevő anyagi kárt, a teljes kár 70–80 százaléka viszont kevés, súlyosan érintett üzemre összpontosul. Az uniós kárösszeget tehát valószínűleg nem a napi harminc kisebb tűz, hanem néhány katasztrofális esemény hajtja – amely egy-egy régió teljes hulladékkezelési kapacitását is kiütheti. Éppen ezért nem elég a megelőzést finanszírozni: kell egy olyan mechanizmus is, amely a nagy tűz utáni helyreállítást biztosítja.

Három követelés: nem új, de most számok állnak mögötte

A FEAD szerint hatékony ellenintézkedések nélkül az akkumulátortüzek száma tovább nő, ahogy egyre több akkumulátor kerül piacra. A szövetség ezért három lépést kér az uniós döntéshozóktól:

• Akkumulátortűz-megelőzési és helyreállítási alap, amelyet az akkumulátorok és elektronikai eszközök kiterjesztett gyártói felelőssége (EPR) finanszírozna, és amely a megelőzést és a tűz utáni újjáépítést egyaránt támogatná.
• Betétdíjas rendszer a tűzveszélyes akkumulátorokra, hogy javuljon az elkülönített gyűjtés, és az akkumulátorok ne kerüljenek a vegyes települési hulladékba és más újrahasznosítási áramokba.
• Az akkumulátoros eldobható termékek betiltása, például az egyszer használatos e-cigarettáké, amelyek életük végén szükségtelen tűzkockázatot jelentenek.

Ezek a követelések nem újak. Szinte ugyanezt a három pontot fogalmazta meg 2025 májusában nyolc európai szervezet – köztük a FEAD – közös állásfoglalásban, amelyet a MiReHu vape-számlálásáról szóló cikkünkben is ismertettünk. Németországban a szövetségi környezetvédelmi kerekasztal zárónyilatkozata egy tűzvédelmi alap vizsgálatát is rögzítette, a német tűztanulmány pedig részletesen kidolgozta, mire fordítható egy gyártói finanszírozású alap. Az újdonság most a számokban van: a FEAD először tesz uniós árcédulát a problémára.

A három eszköz közül az alap valósítható meg a leggyorsabban, mert a meglévő gyártói regisztrációra és mennyiségi adatszolgáltatásra építhet, és nem igényel termékjelölést vagy visszaváltási infrastruktúrát. Ez illeszkedik ahhoz a szélesebb vitához is, amely jelenleg az egységes uniós EPR-szabályozásról zajlik. A betétdíj hatásosabb, de lassabb: a német tanulmány elemzésekor láttuk, hogy az Európai Bizottságnak csak 2027. december 31-ig kell értékelnie az akkumulátoros betétdíjas rendszerek megvalósíthatóságát. Az uniós akkumulátorrendelet szigorításai – a hordozható hulladékelemek gyűjtési céljának 2027 végéig 63, 2030 végéig 73 százalékra emelése és a 2027. február 18-tól érvényes cserélhetőségi követelmény – pedig csak a termékciklussal, évek alatt fejtik ki a hatásukat. Az eldobható e-cigaretták tilalmát több tagállam már bevezette vagy bevezeti, uniós szintű tilalom azonban egyelőre nincs.

Mit jelent ez Magyarországnak?

A FEAD adatai egy olyan problémát számszerűsítenek, amelyet itthon nem mérünk egységesen. Magyarországon nincs rendszeres, országos tűzeset-nyilvántartás a hulladékkezelésben. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Eseménytérképéből 2025 és 2026 április–szeptember közötti hónapjaira összesen 36 hulladékkezelő létesítményi tüzet lehetett azonosítani. Ha a FEAD egy a tízhez arányát akár csak megközelítőleg irányadónak tekintjük, a valós eseményszám ennek többszöröse lehet.

A gyújtóforrásokról már van saját adatunk. A MiReHu válogatósori számlálása szerint évente mintegy 4,3 millió eldobott e-cigaretta kerülhet a magyar kukákba, kukásautó-fordulónként nagyjából öt. Ez csak a vape: az osztrák adat – fordulónként mintegy 70 lítiumos áramforrás – azt mutatja, hogy az e-cigaretta mellett fogkefék, játékok, fülhallgatók és powerbankok tömege utazik a préslap alatt. A trend nem csak a kontinensen látszik: hasonlót mutatnak a brit lítiumakkumulátor-tüzekről szóló adatok is.

A FEAD üzenetéből három tanulság adódik a hazai rendszerre:

• Mérés nélkül nincs kezelés. Egy egységes definícióra épülő tűzeset-nyilvántartás nélkül sem a probléma mérete, sem egy esetleges alap vagy betétdíj hatása nem igazolható.
• A költségviselést a gyártói felelősségi rendszerben kell rendezni. Egy uniós alap a magyar EPR-rendszerre is hatással lenne, de addig is érdemes végiggondolni, hogyan járulhatnak hozzá a gyártók az itthoni tűzvédelmi terhekhez.
• A legolcsóbb tűzvédelem a háztartásban kezdődik. Ami tölthető, zenél vagy villog, annak nincs helye sem a vegyes, sem a sárga kukában – ezt a kommunikációt az uniós szabályozás hatásba lépéséig is folyamatosan finanszírozni kell.

A lényeg

A FEAD becslése nem azért fontos, mert új jelenséget fedez fel, hanem mert először ad uniós léptéket annak, amit a német, osztrák, holland, belga és norvég adatok külön-külön már megmutattak. Napi harminc tűz, évi 2,66 milliárd euró kár, és egy olyan teher, amelyet ma szinte kizárólag a hulladékkezelők viselnek, miközben a tüzek kilenctizedéről a nyilvánosság nem is szerez tudomást. A szövetség három követelése – gyártói finanszírozású alap, betétdíj, eldobható akkumulátoros termékek tilalma – most már számokkal alátámasztva kerül az uniós döntéshozók asztalára. A kérdés az, hogy a választ az akkumulátorpiac növekedési üteméhez igazítják-e, vagy a tüzek száma gyorsabban nő majd, mint a szabályozás.

Gyakori kérdések: akkumulátortüzek Európában

Hány akkumulátortűz volt az uniós hulladékágazatban 2025-ben?

A FEAD becslése szerint mintegy 10 900, vagyis naponta nagyjából 30. Ez a hulladékágazat összesen mintegy 17 500 tüzének körülbelül 60 százaléka. A szám két év alatt 27 százalékkal nőtt a 2023-as 8600-ról. A valós érték valószínűleg magasabb, mert a kisebb, helyben eloltott tüzeket ritkán rögzítik, és az országok eltérően definiálják a tűzeseteket.

Mekkora kárt okoznak az akkumulátortüzek Európában?

A FEAD szerint 2025-ben mintegy 2,66 milliárd eurós kárt okoztak az uniós hulladékágazatban, 2023 és 2025 között pedig összesen körülbelül 7,3 milliárdot. Ezen felül az ágazat 2025-ben mintegy 730 millió eurót fektetett tűzmegelőzésbe. A költségeket ma szinte kizárólag a hulladékkezelők viselik, miközben a biztosítás egyre drágább és nehezebben elérhető.

Miért nem kerül a legtöbb akkumulátortűz a nyilvánosság elé?

Mert a tüzek döntő többségét a dolgozók helyben eloltják, tűzoltósági beavatkozás nélkül. A FEAD becslése szerint a 2025-ös mintegy 10 900 akkumulátortűzből csak nagyjából 1100 vált nyilvánossá, vagyis minden hírekbe került esetre kilenc másik jut. Norvégiában a tüzeknek mindössze 4 százalékánál volt szükség a tűzoltóság beavatkozására.

Milyen intézkedéseket sürget a FEAD?

Három lépést kér az uniós döntéshozóktól. Az első egy akkumulátortűz-megelőzési és helyreállítási alap, amelyet az akkumulátorok és elektronikai eszközök kiterjesztett gyártói felelőssége finanszírozna. A második betétdíjas rendszer a tűzveszélyes akkumulátorokra, a harmadik pedig az akkumulátoros eldobható termékek, például az egyszer használatos e-cigaretták betiltása.

Mit jelentenek a FEAD adatai Magyarország számára?

Azt, hogy a hazai hulladékkezelők ugyanazzal a kockázattal küzdenek, amelyet itthon nem mérünk egységesen. Nincs országos tűzeset-nyilvántartás, a nyilvános adatok csak a jéghegy csúcsát mutatják. A MiReHu mérése szerint évente mintegy 4,3 millió e-cigaretta kerülhet a kukákba, fordulónként nagyjából öt, ezért a gyártói költségviselés és a lakossági szelektálás itthon is kulcskérdés.

🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉

• FEAD: Battery fires cost the European waste sector more than €2.6 billion a year (2026. november 3.)
• FEAD sajtóközlemény PDF-ben (2026. november 3.)
• BDE: Brände in Entsorgungsanlagen nahezu verdreifacht
• VOEB: Lithiumbatterien – 70 potenzielle Brandherde pro Müllwagen
• Norsk Industri: Brannstatistikk
• ARIA adatbázis (BARPI, Franciaország)

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.