EPR-egyszerűsítés kisvállalkozásoknak: az Európai Parlament felfüggesztené a meghatalmazott képviselő kötelezettségét – elemzés

Az EPR-egyszerűsítés kisvállalkozásoknak mostantól nem csak iparági kívánság: az Európai Parlament 2026 októberében elfogadta álláspontját arról, hogy az uniós székhelyű kis- és mikrovállalkozásoknak ne kelljen minden olyan tagállamban külön meghatalmazott képviselőt kinevezniük, ahol termékeiket értékesítik. A változás a csomagolást, az elemeket és akkumulátorokat, a textíliát, a lábbelit, az elektronikai berendezéseket és az egyszer használatos műanyagokat érinti. A képviselők ugyanakkor szűkebbre szabták az Európai Bizottság eredeti javaslatát, és egyértelművé tették: a díjfizetés és a többi gyártói kötelezettség nem szűnik meg.

Röviden: Az EPR-egyszerűsítés kisvállalkozásoknak azt jelenti, hogy az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató, legfeljebb 10 millió eurós árbevételű vagy mérlegfőösszegű uniós cégeknek 2035-ig – vagy egy átfogó uniós körforgásos gazdasági jogszabály elfogadásáig – nem kellene tagállamonként meghatalmazott képviselőt kinevezniük. Az EPR-díjak, a hulladékmegelőzési és egyéb kötelezettségek változatlanul érvényben maradnak.

Mit szavazott meg pontosan az Európai Parlament?

A Parlament a 2026. október 19-i plenáris vitát követően két jogszabály-módosításról alakította ki tárgyalási álláspontját. Mindkettő a Bizottság úgynevezett környezetvédelmi omnibusz csomagjának része, amelynek célja az uniós környezetvédelmi joganyag adminisztratív terheinek csökkentése.

A két szavazás eredménye egyértelmű többséget mutat:

• az elemekre, akkumulátorokra és a csomagolási hulladékra vonatkozó álláspontot 616 képviselő támogatta, 9 ellenezte, 39 tartózkodott;
• a textil-, lábbeli-, elektronikai és egyszer használatos műanyag hulladékra vonatkozó álláspontot 612 igen, 8 nem és 39 tartózkodás mellett fogadták el.

Az ilyen arányú támogatás ritka a hulladékjogban, ami azt jelzi, hogy a képviselői kötelezettség felfüggesztése nem politikai törésvonal, hanem széles körben elfogadott piaci akadály-elhárítás. A végleges szöveg azonban csak a Tanáccsal folytatott háromoldalú (trilógus) tárgyalások után születik meg.

Mi az a meghatalmazott képviselő, és miért teher?

A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) lényege, hogy a terméket a piacra bocsátó gyártó fizet a termékből keletkező hulladék gyűjtéséért, válogatásáért és újrahasznosításáért. Az uniós szabályok jelenleg azt is előírják, hogy a gyártó minden olyan tagállamban, ahol értékesít, de nincs letelepedve, kinevezzen egy meghatalmazott képviselőt, aki helyben felel az EPR-megfelelésért: a nyilvántartásba vételért, az adatszolgáltatásért és a díjfizetésért.

Egy nagy, több országban leányvállalattal rendelkező cégnek ez rutinfeladat. Egy tízfős webáruháznak vagy kézműves gyártónak, amely néhány szomszédos országba is szállít, viszont aránytalan fix költség: minden egyes célországban külön szerződést, külön szolgáltatót és külön díjat jelent – gyakran függetlenül attól, hogy ott évente néhány száz kilogramm vagy néhány tonna csomagolást hoz forgalomba.

A probléma különösen a csomagolásnál éles, mert szinte minden terméknek van csomagolása. A PPWR első hónapjának tapasztalatai már megmutatták, mennyire megterhelő a vállalatok számára a többszintű, tagállamonként eltérő adminisztráció.

EPR-egyszerűsítés kisvállalkozásoknak: kik jogosultak és meddig?

A Bizottság eredetileg bizonyos ágazatokban általánosan függesztette volna fel a meghatalmazott képviselő kinevezésének kötelezettségét. A Parlament ennél célzottabb megoldást támogat, három feltétellel:

• Csak uniós székhelyű vállalkozásokra vonatkozik. A harmadik országbeli – például ázsiai – online kereskedőkre és gyártókra továbbra is a képviselői kötelezettség érvényes.
• Csak kis- és mikrovállalkozásokra. A küszöb 50 főnél kevesebb munkavállaló, valamint legfeljebb 10 millió eurós éves árbevétel vagy mérlegfőösszeg.
• Időben korlátozott. A felfüggesztés 2035-ig tartana, vagy addig, amíg az EU el nem fogad egy átfogó körforgásos gazdasági jogszabályt (Circular Economy Act), amelyet a Bizottság 2026 folyamán terjeszt elő.

A harmadik országbeli szereplők kizárása tudatos döntés. Az EPR-rendszerek egyik legnagyobb gyengesége a távolsági online értékesítés, ahol a gyártó elérhetetlen a tagállami hatóságok számára. A meghatalmazott képviselő éppen ezt a rést hivatott betömni – a Parlament tehát ott enyhít, ahol a gyártó uniós jogi környezetben működik, és szükség esetén elérhető.

Ami nem változik: díjak, megelőzés, adatszolgáltatás

A képviselők kifejezetten rögzítették, hogy a felfüggesztés az EPR-rendszer más kötelezettségeit nem érinti. A kisvállalkozásnak tehát továbbra is fizetnie kell a célországban forgalomba hozott termékei után, és teljesítenie kell a hulladékmegelőzési és egyéb gyártói előírásokat. Nem a felelősség szűnik meg, csak a közvetítő kötelező beiktatása.

Ez lényeges különbség. Az EPR-díjak finanszírozzák a gyűjtési és újrahasznosítási rendszereket – ha kiesnének, a költség a lakosságra és az önkormányzatokra terhelődne. A díjak mértékét ráadásul egyre inkább a termék környezeti tulajdonságai alakítják: a papíralapú csomagolásokról szóló elemzésünkben bemutattuk, hogyan árazza az ökomoduláció az újrafeldolgozhatóság közötti különbségeket. Ez a logika a kisvállalkozásokra is érvényes marad.

A Parlament emellett további könnyítéseket is sürget az egységes piacon belül:

• jobb információcserét a tagállamok között,
• interoperábilis, egymással összekapcsolható digitális rendszereket,
• egységes adatszolgáltatási követelményeket a vállalatok számára.

Ez a második pont kulcsfontosságú. Ha nincs helyi képviselő, a kisvállalkozásnak közvetlenül kell kapcsolódnia több tagállam nyilvántartásához. Ha ezek a rendszerek nem beszélnek egymással, az adminisztráció csak átrendeződik, de nem csökken. Hogy az uniós digitális rendszerek bevezetése milyen nehézségekkel járhat, azt a digitális hulladékszállítási rendszer körüli feszültségek is jól mutatják.

Mit jelenthet ez a magyar piacon?

Magyarországon a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer 2023 júliusa óta működik, a koncessziós társaságként eljáró MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. koordinálásával. A meghatalmazott képviselőről a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet 10. §-a rendelkezik, és a hazai szabályozás már most is különbséget tesz:

• a külföldön letelepedett, belföldön körforgásos terméket forgalomba hozó gyártó kötelezettségeit meghatalmazott képviselő útján is teljesítheti – ez tehát lehetőség, nem kötelezettség;
• a külföldön letelepedett, belföldre elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként értékesítő gyártó viszont kötelezettségeit meghatalmazott képviselő útján teljesíti – itt a képviselő kötelező;
• a meghatalmazott képviselőnek belföldön letelepedettnek kell lennie és magyar adószámmal kell rendelkeznie, és ő felel a gyártó kötelezettségeinek teljesítéséért.

A javasolt uniós felfüggesztés ezért két irányban hatna, de eltérő súllyal.

A magyar kisvállalkozások exportjánál. Az a hazai kis cég, amely Ausztriába, Szlovákiába vagy Romániába is értékesít csomagolt terméket, ruházatot vagy kisebb elektronikai eszközt, megtakaríthatná a célországi képviselők költségét – különösen ott, ahol a célország a képviselőt minden külföldi gyártótól megköveteli. Ez főként a határon átnyúló webkereskedelemben és a kézműves, kis szériás gyártásban lehet érezhető.

A magyar piacra belépő uniós kisvállalkozásoknál. Itthon a változás elsősorban a távértékesítőket érintené: egy kisebb szlovák vagy osztrák webáruháznak, amely közvetlenül magyar vásárlóknak szállít, nem kellene magyar meghatalmazott képviselőt kineveznie. A nem webes értékesítésnél a hazai szabályozás a képviselőt eddig sem tette kötelezővé. A kötelező képviselet kiesése a hazai EPR-nyilvántartásban és díjbeszedésben új kérdéseket vet fel – például azt, hogyan tudja a hatóság és a MOHU a magyar adószámmal nem rendelkező külföldi webkereskedőket közvetlenül azonosítani, számlázni és ellenőrizni, hiszen ma a képviselő az, aki a teljesítésért itthon felel.

Az időzítés is figyelemre méltó: a hazai rendszer jelenleg is átalakulás előtt áll. A hulladékgazdálkodási koncesszió felülvizsgálata és a koncessziós szerződés várható újratárgyalása éppen azokat a kérdéseket érinti, amelyekhez egy uniós szintű EPR-egyszerűsítés is kapcsolódik: ki fizet, ki mit jelent le, és ki felel a rendszer működéséért.

Az érintett termékáramok a magyar gyakorlatban is jelentősek. Az Eurostat friss e-hulladék-adatai szerint az elektronikai hulladék gyűjtése uniós szinten is elmarad a céloktól, a textíliák elkülönített gyűjtése pedig itthon most épül ki – erről a MOHU ingyenes textilgyűjtő konténer programjáról írtunk részletesen.

Kockázatok: kié a felelősség, ha nincs képviselő?

A meghatalmazott képviselő nem öncélú bürokratikus elem. Feladata, hogy legyen a célországban egy jogilag elérhető, felelősségre vonható szereplő. Ha ez kiesik, három kockázattal érdemes számolni.

Végrehajtási rés. A hatóságnak egy másik tagállamban működő cégtől kell behajtania az elmaradt díjat vagy adatszolgáltatást. Ez a tagállamok közötti együttműködés minőségén múlik – ezért is hangsúlyozza a Parlament az információcserét.

Potyautas-hatás. Ha a kisvállalkozások egy része nem regisztrál a célországban, a gyűjtési rendszert kevesebb befizetésből kell fenntartani, ami a többi, szabálykövető gyártó díjait növelheti.

Biztonsági termékáramok. Az elemek és akkumulátorok esetében a díjak nem csak az újrahasznosítást, hanem a biztonságos gyűjtést is finanszírozzák. Az akkumulátortüzek számának növekedése a hulladékkezelésben jól mutatja, mekkora a tét, ha egy termékáram finanszírozása meggyengül.

Ezek a kockázatok kezelhetők, de csak akkor, ha a felfüggesztés mellé tényleges digitális együttműködés és egységes adatszolgáltatás társul.

Hogyan tovább: Tanács, trilógus, körforgásos gazdasági jogszabály

A Parlament álláspontja még nem hatályos jog. A következő lépések:

1. A Tanács álláspontja. A tagállamoknak is el kell fogadniuk saját tárgyalási pozíciójukat.
2. Trilógus. Ezt követően a Parlament, a Tanács és a Bizottság egyezteti a végleges szöveget.
3. Körforgásos gazdasági jogszabály. A Bizottság 2026 folyamán terjeszti elő az átfogó Circular Economy Act javaslatát, amely hosszabb távon újrarendezheti az EPR-rendszerek közötti viszonyt – és amely a Parlament szövege szerint akár 2035 előtt is lezárhatja az átmeneti felfüggesztést.

A rendelet és az irányelv eltérő módon érvényesül: a rendeleti módosítások közvetlenül alkalmazandók, az irányelvi részeket viszont a tagállamoknak át kell ültetniük nemzeti jogukba, így a magyar jogszabályok módosítására is szükség lesz.

Elemzés: jó irány, de a részleteken múlik

A Parlament döntése józan kompromisszum. Felismeri, hogy egy uniós egységes piacon abszurd, ha egy kisvállalkozásnak 27 különböző helyi közvetítőt kell megbíznia ugyanannak a kötelezettségnek a teljesítésére. Ugyanakkor nem engedi, hogy az egyszerűsítés a gyártói felelősség gyengítésébe forduljon át: a díjak maradnak, a harmadik országbeli szereplők nem kapnak kedvezményt, és a felfüggesztés időben korlátozott.

A valódi kérdés az, hogy a kisvállalkozás a gyakorlatban mit nyer. Ha a képviselő helyett 27 eltérő nemzeti online felületen kell regisztrálnia, eltérő formátumban adatot szolgáltatnia és eltérő határidőkre figyelnie, akkor a teher csak átalakul. Az EPR-egyszerűsítés akkor ér igazán valamit, ha az egységes adatszolgáltatás és az összekapcsolt nyilvántartások is megvalósulnak – erre azonban a mostani szavazás csak felhívás, nem kötelezettség.

A hazai szereplőknek érdemes már most felmérniük, mely tagállamokba értékesítenek, ott milyen képviselői szerződéseik vannak, és ezek felmondhatóságát hogyan érintené egy később hatályba lépő változás. A végleges szabályok ismeretéig azonban a jelenlegi kötelezettségek teljes egészében érvényben maradnak.

GYIK – EPR-egyszerűsítés kisvállalkozásoknak

Mit jelent az EPR-egyszerűsítés kisvállalkozásoknak?

Azt jelenti, hogy az uniós székhelyű kis- és mikrovállalkozásoknak nem kellene minden olyan tagállamban meghatalmazott képviselőt kinevezniük, ahol termékeiket értékesítik. Az Európai Parlament 2026 októberében fogadta el erről álláspontját. A javaslat a csomagolást, az elemeket, a textíliát, a lábbelit, az elektronikai termékeket és az egyszer használatos műanyagokat érinti.

Mely vállalkozások mentesülnének a meghatalmazott képviselő kinevezése alól?

Csak az uniós székhelyű, 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások, amelyek éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió euró. A harmadik országbeli gyártókra és online kereskedőkre a képviselői kötelezettség továbbra is vonatkozna, mert náluk a hatósági elérhetőség biztosítása a legnehezebb.

Meddig tartana a meghatalmazott képviselői kötelezettség felfüggesztése?

A Parlament álláspontja szerint 2035-ig, vagy addig, amíg az EU el nem fogad egy átfogó körforgásos gazdasági jogszabályt. Ennek javaslatát az Európai Bizottság 2026 folyamán terjeszti elő, így az átmeneti felfüggesztés akár 2035 előtt is véget érhet, ha az új keretszabályozás korábban hatályba lép.

Meg kell-e továbbra is fizetniük az EPR-díjat a kisvállalkozásoknak?

Igen. A képviselők kifejezetten rögzítették, hogy a felfüggesztés nem érinti az EPR-rendszer többi kötelezettségét, így a díjfizetést és a hulladékmegelőzési előírásokat sem. A kisvállalkozásnak tehát továbbra is fizetnie kell a célországban forgalomba hozott termékei után, csak a kötelező helyi közvetítő esne ki.

Mikor lép hatályba az EPR-egyszerűsítés?

Még nem lehet tudni. A Parlament álláspontja csak tárgyalási pozíció: a Tanácsnak is el kell fogadnia sajátját, majd trilógus keretében alakul ki a végleges szöveg. Az irányelvi részeket ezután a tagállamoknak át is kell ültetniük, addig a jelenlegi kötelezettségek teljes egészében érvényben maradnak.

Hogyan érinti a változás a magyar vállalkozásokat?

Két irányban. Az exportáló magyar kisvállalkozások megtakaríthatnák a célországi képviselők költségét. Itthon a 80/2023. kormányrendelet csak a külföldi webes távértékesítőknek írja elő kötelezően a meghatalmazott képviselőt, így elsősorban a közvetlenül magyar vásárlóknak szállító uniós kis webáruházaknak nem kellene hazai képviselőt kinevezniük.

 Hivatalos források és hivatkozások: 

• Európai Parlament, sajtóközlemény (2026. október 20.): Waste: MEPs back simplified rules for small businesses
• 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól (hatályos szöveg)
• Európai Bizottság javaslata: COM(2025) 980
• Jogalkotási eljárás – rendelet: 2025/0395(COD)
• Jogalkotási eljárás – irányelv: 2025/0396(COD)
• EPRS Briefing: Extended producer responsibility (2026. szeptember 24.)
• Legislative Train: Environmental Omnibus package

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.