Szarvasi biometánüzem: trágyából és húsipari hulladékból hálózati gáz – mit jelent a MOL első biometán-fejlesztése?

Elkészült a szarvasi biometánüzem: 2026. október 14-én a MOL a Békés megyei Szarvason adta át első saját biometán-előállító egységét. A több mint 2,7 milliárd forintos fejlesztésnek köszönhetően a 2011 óta működő Szarvasi Biogázüzemben termelt biogázt már olyan tisztaságúra tudják finomítani, hogy az közvetlenül az országos földgázhálózatba táplálható. Közérthetően összefoglaltuk, mi áll a bejelentés mögött: honnan jön az alapanyag, hogyan lesz a biogázból biometán, mekkora ez a mennyiség valójában, és miért nem egyszerű összeadás a „zöldgáz” klímamérlege.

Röviden: A szarvasi biometánüzem évente több mint 7 millió köbméter fosszilis földgázt vált ki a hálózatban, ami nagyjából 8500 átlagos háztartás éves gázigényének felel meg. Az alapanyag húsipari hulladék, trágya és mezőgazdasági melléktermék, a technológia pedig kivonja a biogázból a szén-dioxidot és a szennyezőket. Ez a MOL-csoport első és Magyarország harmadik ilyen létesítménye.

Mi történt Szarvason?

A MOL még májusban jelentette be, hogy biometán-egységgel bővíti a 2023-ban megvásárolt szarvasi telephelyet – akkor részletesen bemutattuk a beruházás terveit. Az eredetileg 2026 végére ígért fejlesztés október közepén elkészült. Az átadáskor a rendszer még tesztüzemben működött, a folyamatos termelés indulását a vállalat októberre jelezte.

A legfontosabb tények egy helyen:

• Beruházási érték: több mint 2,7 milliárd forint.
• Kapacitás: évente több mint 7 millió köbméter, a földgázhálózatba betáplálható biometán.
• Technológia: a tisztítóegységet az olasz Gruppo AB szállította.
• Üzemeltető: a MOL-csoporthoz tartozó Aufwind Schmack Első Biogáz Szolgáltató.
• Tanúsítás: a termékhez ISCC zöld tanúsítvány tartozik, ami a fosszilis gáznál jóval magasabb hozzáadott értékű termékké teszi.
• Stratégiai keret: a beruházás a MOL hosszú távú SHAPE TOMORROW stratégiájának része.

Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója az átadón arról beszélt, hogy a projekt egyszerre szolgálja az energiabiztonságot és a vállalat fenntartható termékportfóliójának bővítését, hosszabb távon pedig a MOL a biometánból nagy léptékű, kereskedhető gázüzletet építene.

Biogáz vagy biometán – mi a különbség?

A két szót gyakran keverik, pedig a különbség éppen a szarvasi fejlesztés lényege.

A biogáz szerves anyagok – növényi maradványok, trágya, élelmiszer- és húsipari hulladék – oxigénmentes lebomlásakor keletkezik. Fő összetevője a metán, de jelentős arányban tartalmaz szén-dioxidot, kénvegyületeket és más kísérőanyagokat is. Ebben a formában nem engedhető rá a gázhálózatra, ezért Szarvason eddig helyben, gázmotorokban égették el, áramot és hőt termelve belőle.

A biometán ugyanez a gáz, csak megtisztítva: összetételében és fűtőértékében gyakorlatilag egyenértékű a vezetékes földgázzal. Ezért betáplálható a hálózatba, és sűrítve (bioCNG) vagy cseppfolyósítva (bioLNG) üzemanyagként is használható buszokban, teherautókban.

Egyszerű hasonlattal: a biogáz a nyersanyag, a biometán a késztermék. A szarvasi fejlesztés a kettő közötti „finomítót” építette meg.

Hogyan működik a szarvasi biometánüzem?

A folyamat négy jól elkülöníthető lépésből áll.

1. Alapanyag: a környék „maradékai”

Az üzem évente több mint 40 ezer tonna, a régió hústermeléséből származó hulladékot dolgoz fel. Ehhez jön mintegy 53 ezer tonna hígtrágya és pulykatrágya a szomszédos állattartó és húsfeldolgozó gazdaságokból, valamint körülbelül 18 ezer tonna mezőgazdasági szubsztrát. A Telex helyszíni beszámolója szerint összesen több mint húszféle anyagot kevernek – a kukoricacsuhétól a sütőolaj-maradékon át a helyi mozzarellagyár savójáig –, a sertés hígtrágya pedig föld alatti csövön érkezik a szomszédos hizlaldából. Mivel az elérhető alapanyagok összetétele időszakonként változik, a keverési arányokat biológus segítségével állítják be.

2. Erjesztés: lassú, szabályozott bomlás

A keveréket négy fermentortartályba töltik, ahol több mint 40 fokon, 40–50 napon át erjed. Naponta nagyjából 300 tonna friss anyag kerül be és ugyanennyi távozik, így a bontást végző baktériumtenyészet folyamatosan életben marad. A tartályok kupolája alatt gyűlik össze a biogáz, óránként körülbelül 1500 köbméter. A maradék anyag ezután három utófermentorba kerül, ahol a még benne lévő metánt is kinyerik.

3. Tisztítás: ez az új egység feladata

A fejlesztés lényege ez a lépés. A beérkező biogázt először három aktív szenes tartályon vezetik át, hogy megkössék a ként és más szennyezőket. Ezután a gázt lehűtik, majd nagy nyomáson membránokon préselik át, amelyek visszatartják a szén-dioxidot és átengedik a metánt. A kész gázt mérőműszerekkel ellenőrzik, szagosítóanyagot kevernek hozzá – ugyanúgy, mint a földgázhoz, hogy egy esetleges szivárgás érezhető legyen –, és ha a fűtőértéke a hálózati előírások alatt marad, propánnal korrigálják.

4. Ami megmarad: trágya a földekre

A fermentáció után visszamaradó anyag sem hulladék. A szilárd részből szervestrágya-gyártósoron talajerő-utánpótlásra alkalmas trágya készül, a híg fázist pedig lagúnákban tárolják, majd vetés előtt és aratás után a környékbeli földekre juttatják ki. A tápanyag így visszakerül oda, ahonnan a takarmány és a növényi alapanyag származik.

Mennyi gáz ez valójában?

A 7 millió köbméter kézzelfogható mennyiség: nagyjából 8500 átlagos magyar háztartás teljes éves gázigényét fedezi. Ugyanakkor érdemes arányokban gondolkodni.

• Az ország gázfogyasztásához képest ez ezrelékes nagyságrend, hiszen Magyarország éves földgázigénye milliárd köbméterekben mérhető.
• Az ágazati célokhoz képest már beszédesebb: az Agrárközgazdasági Intézet által ismertetett iparági felmérés szerint 2030-ra évi 255 millió köbméter hazai biometán-termelés reális cél lehet. Szarvas ennek mintegy 3 százalékát adja egymaga.
• A hazai mezőnyben a szarvasi csak a harmadik hálózatra termelő biometánüzem. A másik kettő, a Pannonia Bio dunaföldvári és a Magyar Cukor kaposvári üzeme jórészt saját gyártási melléktermékeiből dolgozik. Az üzemeltető szerint a szarvasi az első, amely teljes egészében gazdáktól és gyártóktól átvett alapanyagból állítja elő a biometánt.

Vagyis a szarvasi biometánüzem önmagában nem írja át az ország energiamérlegét, de jól működő mintát mutat: egy meglévő biogázüzem viszonylag kevéssé látványos beavatkozással „hálózatképes” lehet.

A zöldáram ára: ugyanaz a biogáz nem használható el kétszer

Az átadási hírekből könnyen kimarad egy fontos részlet. A telep biogázát eddig gázmotorokban hasznosították, évente mintegy 24 GWh megújuló villamos energiát és jelentős mennyiségű hőt termelve – a hőből többek között egy környékbeli baromfifeldolgozó is részesült. A biogáz mennyisége azonban véges: amit biometánná tisztítanak és a hálózatba táplálnak, azzal már nem lehet a motorokat hajtani.

Halász Evelin, az üzemeltető cég ügyvezetője a Telexnek elmondta, hogy a gázmotorokra továbbra is szükség van, ezért tovább működnek, de ezentúl nagyrészt fosszilis földgázból termelnek áramot. A két üzemmód között nagyjából egy óra alatt át lehet állni, így piaci igény szerint a biogáz akár újra áramtermelésre is fordítható.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A rendszer klímahatása nem egyszerű összeadás: a hálózatban 7 millió köbméter fosszilis gázt vált ki a biometán, a telepen viszont a korábban zöld áram egy része fosszilis gázból készül. A nettó haszon azon múlik, hová kerül a biometán. Ha a közlekedésben dízelt vagy fosszilis CNG-t vált ki, ahol a tanúsított megújuló gáz a legértékesebb, a csere kedvező lehet – és üzletileg is érthető, hiszen az ISCC-tanúsított biometán többet ér, mint a helyben eladott zöldáram. Ezt a mérleget érdemes lesz a következő években számokkal is nyomon követni.

Hulladékgazdálkodási szemmel: az alapanyag a szűk keresztmetszet

Egy biogázüzem legnagyobb kockázata nem a technológia, hanem a stabil, jó minőségű alapanyag. Nem véletlen, hogy a MOL a közleményében is hangsúlyozza a mezőgazdasági partnerekkel való hosszú távú együttműködést.

Hulladékos szemmel ebből három tanulság adódik:

• Rengeteg szerves anyag még mindig rossz helyre kerül. Egy friss cseh felmérés szerint a vegyes települési hulladék 40 százaléka biológiailag lebomló – ez az anyag a lerakóban metánkibocsátást okoz, egy biogázüzemben viszont energiát adna.
• A hulladékhierarchia itt is érvényes. A még fogyasztható élelmiszer helye nem a fermentor: egy dán kutatás szerint a szupermarketeknek anyagilag is jobban megéri adományozni, mint biogáz-alapanyagként elszállíttatni a felesleget. A biogáz azoké a maradékoké, amelyeket már nem lehet emberi fogyasztásra fordítani.
• A biogáz nem új keletű hazánkban. Szennyvíziszapból például Miskolcon már 2014-ben zöld áramot termelt az akkor átadott biogázüzem. Az újdonság az, hogy a gázt már nem csak helyben égetik el, hanem a hálózatba és a közlekedésbe is eljuttatják.

Mi jöhet ezután?

Horváth Ádám, a MOL-csoport új és fenntartható üzletágakért felelős igazgatója a Telexnek elmondta, hogy a vállalat nyitott további biogáz- és biometánüzemekre itthon és a régióban, de konkrét célszámaik egyelőre nincsenek. A MOL a szükséges biometán nagyobb részét más termelőktől vásárolná, a saját üzemek – akvizícióval vagy zöldmezős beruházással – főként a kockázatcsökkentést és az értéklánc jobb megismerését szolgálnák. A szarvasi tapasztalatokat a vállalat kifejezetten ezekhez a döntésekhez kívánja felhasználni.

A fő hajtóerő a közlekedés. Az uniós előírások szerint 2030-ra a közlekedésben legalább 29 százalékos megújuló részarányt vagy 14,5 százalékos üvegházgáz-intenzitás-csökkentést kell elérni, és ebben a hálózatba táplált, tanúsított biometán fontos eszköz lehet. Az átadón bemutatott CNG-busz a tervek szerint MOL által biztosított biometánnal közlekedik majd egy menetrend szerinti budapesti járaton.

Hogy a szarvasi modell mennyire terjed el, az a szereplők egybehangzó véleménye szerint kiszámítható támogatási rendszeren, egyértelmű jogszabályi háttéren és az agrár- és energiaszektor tartós együttműködésén múlik. A következő évek kérdése tehát nem az, hogy működik-e a technológia – Szarvason működik –, hanem hogy lesz-e elég üzem, alapanyag és vevő ahhoz, hogy a biometán ezrelékes tételből érdemi energiahordozóvá váljon.

GYIK – szarvasi biometánüzem

Mikor adták át a szarvasi biometánüzemet?

A szarvasi biometánüzemet 2026. október 14-én adták át a Békés megyei Szarvason. A MOL a 2011 óta működő Szarvasi Biogázüzemet 2023-ban vásárolta meg, és több mint 2,7 milliárd forintból egészítette ki biometán-előállító egységgel. Az átadáskor a rendszer még tesztüzemben működött, a folyamatos termelés indulását a vállalat októberre jelezte.

Mennyi biometánt termel a szarvasi biometánüzem évente?

Az üzem évente több mint 7 millió köbméter biometánt táplálhat a hálózatba, ugyanennyi fosszilis földgázt kiváltva. Ez körülbelül 8500 átlagos magyar háztartás éves gázigényének felel meg. Korábban a telep évi 11–12 millió köbméter biogázát gázmotorokban hasznosították, amivel nagyjából 24 GWh zöldáramot és jelentős mennyiségű hőt termeltek.

Mi a különbség a biogáz és a biometán között?

A biometán a megtisztított biogáz, amely a vezetékes földgázzal gyakorlatilag egyenértékű. A nyers biogáz a metán mellett sok szén-dioxidot, kénvegyületeket és más anyagokat is tartalmaz, ezért nem engedhető közvetlenül a hálózatba. Szarvason aktív szenes szűrés, membrános szén-dioxid-leválasztás, minőségellenőrzés és szagosítás után kerül a gáz a földgázhálózatba.

Milyen hulladékból készül a biometán Szarvason?

Szarvason főként állattartásból és élelmiszeriparból származó szerves anyagból készül a biometán. Évente több mint 40 ezer tonna húsipari hulladékot, mintegy 53 ezer tonna hígtrágyát és pulykatrágyát, valamint körülbelül 18 ezer tonna mezőgazdasági szubsztrátot dolgoznak fel. Az alapanyagok között kukoricacsuhé és sajtgyári savó is szerepel, összesen több mint húszféle anyag.

Hány biometánüzem működik Magyarországon?

A szarvasi a harmadik olyan létesítmény Magyarországon, amely hálózatba táplálható biometánt állít elő. A másik kettő a Pannonia Bio dunaföldvári és a Magyar Cukor kaposvári üzeme, amelyek jórészt saját gyártási melléktermékeikből dolgoznak. Az üzemeltető szerint a szarvasi az első, amely teljes egészében gazdáktól és gyártóktól átvett alapanyagból termel biometánt.

Teljesen kiváltja a fosszilis gázt a szarvasi biometánüzem?

Nem teljesen, mert ugyanaz a biogáz csak egyszer használható fel. Az üzemeltető szerint a telep gázmotorjai tovább működnek, de ezentúl nagyrészt fosszilis földgázból termelnek áramot, mivel a biogáz biometánként a hálózatba kerül. A két üzemmód között nagyjából egy óra alatt lehet váltani, így a felhasználás a piaci igényekhez igazítható.

🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉

• MOL Médiaszoba – Átadták a MOL első biometánüzemét Szarvason (hivatalos sajtóközlemény)
• Telex – Trágyából és kukoricacsuhéból készít a gázvezetékbe táplálható metánt a Mol
• Newjság – Átadták a MOL első biometánüzemét
• behir.hu – Hulladékból tiszta energia: átadták a MOL-csoport biometánüzemét Szarvason
• Agrárközgazdasági Intézet – biometán-konferencia összefoglaló

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.