Műanyag és fosszilis tüzelőanyagok a COP31 csúcson: 6 méteres trójai falóval tiltakozott a Greenpeace Törökországban

A Greenpeace COP31 trójai faló akciója látványos szimbólummal hívta fel a figyelmet a fosszilis energiahordozók és a petrolkémiai ipar műanyaggyártásban betöltött szerepére a törökországi Antalyában megrendezett ENSZ-klímacsúcson. A hat méter magas, újrahasznosított hulladékból épített installáció gyomrából műanyag hulladék ömlött ki a Konyaaltı Önkormányzat épülete előtt, miközben a szervezet a műanyagtermelés forrásnál történő visszafogását és a műanyaghulladék-import betiltását sürgette.

Röviden: 2026. november 13-án a Greenpeace és Thomas Dambo dán művész egy 6 méter magas és 4 méter széles, újrahasznosított anyagokból készült trójai faló szobrot állított fel a törökországi Antalyában zajló ENSZ COP31 klímakonferencián. Az akció célja annak bemutatása, hogy a műanyagok 99 százaléka fosszilis tüzelőanyagokból készül, és az olajipar a csökkenő üzemanyag-kereslet miatt a műanyaggyártás növelésével védi profitját. A szervezet a valódi Nulla Hulladék (Zero Waste) politika érdekében a műanyagtermelés korlátozását, az új petrolkémiai beruházások leállítását és a külföldi műanyaghulladék-import betiltását követeli a döntéshozóktól a 2027. márciusi Globális Műanyagegyezmény-tárgyalások előtt.

Hogyan zajlott a Greenpeace COP31 trójai faló akciója Antalyában?

2026. november 13-án a törökországi Antalyában, az Egyesült Nemzetek Szervezete Éghajlatváltozási Keretegyezményének 31. Részes Felek Konferenciája (COP31) idején a Greenpeace egy hatalmas trójai faló szobrot mutatott be Antalyában, a Konyaaltı Önkormányzat (Konyaaltı Belediyesi) épülete előtt. A művészeti installációt a szervezet műanyagkampányának részeként Thomas Dambo dán művésszel közösen készítették el, aki világszerte ismert az újrahasznosított anyagokból és hulladékból épített óriásszobrairól.

A pontosan hat méter magas és négy méter széles alkotás leleplezése a Greenpeace Törökország aktivistáinak performanszával vette kezdetét. Az esemény csúcspontján a faépítmény hasában kialakított csapóajtó kinyílt, és a szobor belsejéből nagy mennyiségű műanyag hulladék zúdult a földre. A megmozdulás közvetlen üzenetet küldött az éghajlatvédelmi tárgyalásokra összegyűlt világvezetőknek: a műanyag a fosszilis tüzelőanyag-ipar trójai falova.

Kilencvenkilenc százalékos fosszilis arány: az olajipar menekülőútja a műanyag

A Greenpeace Törökország hivatalos közleménye számszerű adatokkal támasztja alá az installáció mögötti gazdasági és környezeti összefüggéseket. A szervezet kimutatása szerint a műanyagok 99 százalékát fosszilis tüzelőanyagokból állítják elő. Ahogy a kőolaj és a földgáz iránti közvetlen kereslet csökken, a fosszilis tüzelőanyag-ipar a nyereségének megőrzése érdekében fokozza a műanyaggyártást, amivel továbbra is fenntartja a világ függőségét a fosszilis energiahordozóktól.

A mindennapi csomagolóanyagok és használati tárgyak mögött olyan iparági törekvés húzódik meg, amely a profit fenntartása érdekében egyre nagyobb mennyiségű műanyag előállítását szorgalmazza. Ez a folyamat hosszú távon bebetonozza az olaj és a gáz iránti keresletet, miközben aláássa az érdemi klímavédelmi intézkedéseket. A műanyag a teljes életciklusa során – a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésétől kezdve a gyártási folyamaton át egészen a hulladékkezelésig és ártalmatlanításig – hozzájárul a klímaválság súlyosbodásához.

Thomas Dambo, a trójai faló installáció alkotója hangsúlyozta, hogy szobrait kizárólag újrahasznosított anyagokból és szemétből építi, mert arra szeretné késztetni az embereket, hogy elgondolkodjanak a túltermelés mértékén és azon, milyen hatalmas mennyiségű műanyagot állítanak elő. A művész rámutatott: a COP31 csúcstalálkozón felállított trójai faló láthatóvá teszi azt, amit a hétköznapi műanyag elrejt, vagyis a kőolajjal és a földgázzal való szoros kapcsolatát. Míg a politikai vezetők a klímajövőről tárgyalnak, a fosszilis ipar a műanyagokon keresztül folytatja a terjeszkedést. Dambo szerint az egészségesebb éghajlat elérése egyet jelent a műanyagtermelés csökkentésével.

Nulla Hulladék kezdeményezés és a műanyaghulladék-import kérdése Törökországban

A COP31 elnökségét betöltő Törökország kiemelt prioritásai között szerepel a Nulla Hulladék (Sıfır Atık / Zero Waste) kezdeményezés nemzetközi bemutatása. Berk Butan, a Greenpeace Törökország társadalmi és gazdasági rendszerekért felelős kampányfelelőse a helyszínen kifejtette, hogy Trója legendája mélyen gyökerezik a térség ősi történelmében. Ahogyan a mítoszban szereplő faló kívülről ajándéknak tűnt, a mostani építmény is olyan veszélyt rejt a belsejében, amely az emberi életet fenyegeti.

Butan szerint a fosszilis tüzelőanyag-ipar menekülőútként használja a műanyagot, miközben a polimerek a gyártástól a hulladékká válásig elmélyítik a klímaválságot, és szennyezik a talajt, a levegőt, valamint a tengerpartokat. A kampányfelelős kiemelte: bár Törökország a COP31 keretében a világ elé tárja Nulla Hulladék programját, egy valóban átfogó Nulla Hulladék politikának magában kell foglalnia a műanyaggyártás korlátozását, valamint az országhatárok lezárását más államok műanyaghulladéka előtt. A téma kapcsán a Törökország, Európa műanyaghulladék-végállomása című elemzésünkben részletesen is bemutattuk az európai hulladékszállítások hátterét.

A Greenpeace Törökország a „Zirveye Taşı” (Vidd a csúcsra) kampány keretében határozott követeléseket fogalmazott meg az antalyai csúcstalálkozóra:

• A Nulla Hulladék vízió kiterjesztése a gyártási szakaszra, valamint a műanyagtermelés forrásnál történő csökkentése.

• Az új petrolkémiai beruházások és az új szénprojektek leállítása.

• A külföldi műanyaghulladék-import teljes betiltása a valódi Nulla Hulladék célkitűzés megvalósítása érdekében.

• Az újrahasználati és újratöltési (reuse és refill) rendszerek támogatása a globális szabályozásban.

Követelések a 2027. márciusi Globális Műanyagegyezmény-tárgyalások előtt

A törökországi akció túlmutat a helyi hulladékgazdálkodási kérdéseken, és közvetlenül kapcsolódik a nemzetközi klíma- és környezetpolitikai menetrendhez. A Globális Műanyagegyezmény (Global Plastics Treaty) tárgyalásainak következő hivatalos fordulóját a tervek szerint 2027 márciusában tartják meg.

Jacob Kean-Hammerson, a Greenpeace USA globális műanyagpolitikai vezetője nyilatkozatában leszögezte, hogy a műanyag a nagy olajvállalatok trójai falova, amely lehetőséget biztosít számukra, hogy továbbra is profitot termeljenek a fosszilis tüzelőanyagokból, a folyamatos kibocsátásokból és a környezetszennyezésből. Hangsúlyozta, hogy a kormányok nem tudnak eredményesen fellépni a klímaválság ellen, ha közben engedik, hogy az ellenőrizetlen műanyaggyártás veszélyeztesse a közösségeket, az emberi egészséget és a jövőt.

A szervezet ezért felszólította a világ vezetőit, hogy mind a COP31 konferencián, mind a 2027. márciusi Globális Műanyagegyezmény tárgyalásain álljanak ellen a fosszilis tüzelőanyag-ipar érdekeinek. A Greenpeace álláspontja szerint a döntéshozóknak kötelezettséget kell vállalniuk a fosszilis energiahordozókról való igazságos átállásra és a műanyagtermelés visszafogására, mivel az egészséges éghajlat és a valódi nulla hulladékos jövő kizárólag akkor érhető el, ha az embereket és a bolygót a szennyezők profitja elé helyezik.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Milyen méretű volt a Greenpeace által a COP31-en felállított trójai faló?

A Thomas Dambo dán művésszel közösen készített, újrahasznosított anyagokból és hulladékból felépített trójai faló installáció hat méter magas és négy méter széles volt, és Antalyában, a Konyaaltı Önkormányzat épülete előtt állították ki 2026. november 13-án.

Milyen arányban készülnek a műanyagok fosszilis tüzelőanyagokból a közlemény szerint?

A Greenpeace hivatalos adatai szerint a műanyagok 99 százalékát fosszilis tüzelőanyagokból – kőolajból és földgázból – állítják elő, így a műanyag a kitermeléstől a hulladékkezelésig a teljes életciklusa során hozzájárul a klímaválsághoz.

Mit követel a Greenpeace Törökország a Nulla Hulladék (Zero Waste) politika kapcsán?

A szervezet azt követeli, hogy a Nulla Hulladék víziót terjesszék ki a termelési szakaszra is: csökkentsék a műanyaggyártást a forrásnál, állítsák le az új petrolkémiai beruházásokat és az új szénprojekteket, valamint tiltsák be a külföldi műanyaghulladék importját Törökországba.

Mikor rendezik meg a Globális Műanyagegyezmény következő tárgyalási fordulóját?

A Globális Műanyagegyezmény (Global Plastics Treaty) tárgyalásainak következő hivatalos fordulóját 2027 márciusában tervezik megtartani.

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.