Körforgásos készségek: ezen a munkaerőn múlik Európa stratégiai autonómiája – elemzés az EGSZB új véleményéről

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2026. október 21-én, a 609. plenáris ülésén 208 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodás mellett fogadta el a CCMI/268 jelű saját kezdeményezésű véleményt, amely a körforgásos készségek kérdését Európa versenyképességének és nyersanyag-biztonságának középpontjába helyezi. A dokumentum üzenete egyszerű, és a hulladékgazdálkodásban dolgozók számára különösen ismerős: a készülő uniós körforgásos gazdasági rendelet (Circular Economy Act) csak akkor fog működni, ha lesz, aki elvégzi a munkát. Valakinek meg kell terveznie a javítható terméket, üzemeltetnie kell az újragyártó sort, és válogatnia, feldolgoznia kell a másodnyersanyagot.

Röviden: A körforgásos készségek az EGSZB szerint már nem környezetvédelmi kiegészítők, hanem Európa stratégiai autonómiájának feltételei. A vélemény körforgásos kompetenciakeretet, uniós készségútlevelet, moduláris tanterveket, egyszerűbb finanszírozást és – a hulladékgazdálkodást is kifejezetten megnevező – ágazati szociális párbeszédet sürget.

Környezetvédelmi cél helyett iparstratégia

A vélemény előadója Adelina Dabu, az EGSZB Munkáltatók Csoportjának romániai tagja, társelőadója a német Srita Heide. A szöveget az EGSZB Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) készítette elő, amely 2026. szeptember 30-án fogadta el, mielőtt a plenáris elé került.

A dokumentum legfontosabb újítása a nézőpontváltás. A körforgásos gazdaság itt már nem elsősorban klíma- és hulladékpolitikai cél, hanem az ellátásbiztonság eszköze. Az indoklás számokra épül:

• Importfüggés. Az EU egyes kritikus fontosságú nyersanyagokból – köztük a nehéz ritkaföldfémekből – teljes mértékben behozatalra szorul. A kritikus nyersanyagokról szóló rendelet ((EU) 2024/1252) szerint egy adott anyag esetében az egyetlen harmadik országtól való függés legfeljebb 65% lehet.
• Értékveszteség. A Circle Economy és a Deloitte Netherlands Circularity Gap Report 2026 jelentése a lineáris anyaghasználat elkerülhető értékveszteségét évi 25,4 billió euróra becsüli, ami a globális GDP közel harmadának felel meg. Ebből 6,2 billió eurót a termékek és anyagok helytelen kezelése – a hiányos nyomon követés és a széttöredezett ellátásilánc-koordináció – okoz.
• Foglalkoztatás. A Eurostat szerint a körforgásos gazdaság szempontjából fontos ágazatok az EU-ban már ma is mintegy 4,3 millió embert foglalkoztatnak.

Az előadó a vélemény mellé írt kommentárjában úgy fogalmaz, hogy a 65%-os célt jogszabály önmagában nem fogja teljesíteni: olyan emberek kellenek hozzá, akik ipari léptékben tudják gyűjteni, válogatni, visszanyerni és feldolgozni a másodnyersanyagokat. Ugyanitt a készségeket az új nyersanyagnak nevezi – ami jól összefoglalja a teljes dokumentum logikáját.

Hol hiányoznak ma a körforgásos készségek?

Az EGSZB nem általános „zöld készségekről” beszél, hanem nagyon konkrétan azokat a képesítéseket helyezi előtérbe, amelyek a legközelebb állnak az anyagáramokhoz. A vélemény elsőbbséget kér a terméktervezéshez, az ipari folyamatokhoz, a karbantartáshoz, a javításhoz, az újragyártáshoz és a másodlagos nyersanyagok előállításához kapcsolódó szakmáknak, ágazat-, anyag- és foglalkozásspecifikus képzéssel kiegészítve.

Négy terület külön hangsúlyt kap:

• Körforgásos tervezés. A termékeket, épületeket és szolgáltatásokat már a tervezőasztalon úgy kell kialakítani, hogy megelőzzék a hulladékképződést és életciklusuk során megőrizzék értéküket.
• Digitális kompetenciák. A körforgásos gazdaság egyre inkább adatvezérelt: blokklánc-alapú anyagkövetés, digitális termékútlevelek, mesterséges intelligenciával támogatott hulladékoptimalizálás, prediktív karbantartás, intelligens érzékelők. Az EGSZB digitális kompetenciaközpontok létrehozását vagy bővítését kéri, ahol a munkavállalók többek között az elhasználódott termékek robotizált bontását és a 3D nyomtatást is elsajátíthatják. A gyakorlatban ez már nem a jövő: a digitális akkumulátor-útlevél tesztkörnyezete éppen azt mutatja, milyen adatkezelési feladatokkal kell majd megbirkóznia a láncnak.
• Végtelenszer újrafeldolgozható anyagok és kritikus fémek. A vélemény a gyűjtés, a válogatás és az újrafeldolgozás készségeit kifejezetten prioritásként nevezi meg, mert ezek nélkül nincs zárt rendszerű újrahasznosítás.
• Ágazatspecifikus programok. Kiemelt potenciált lát a feldolgozóiparban, a textiliparban és az elektronikában.

Ami a hazai olvasó számára talán a legfontosabb: az EGSZB a szociális partnerek bevonását nemcsak az anyagigényes iparágakban – acél, alumínium, üveg, csomagolás – tartja sürgetőnek, hanem a jellemzően közüzemi ágazatokban is, név szerint az energiában, a vízgazdálkodásban és a hulladékgazdálkodásban, amelyek hasonló átállás előtt állnak. Uniós szakpolitikai dokumentumban ritka, hogy a hulladékos szakmák ilyen egyértelműen a munkaerő-tervezés tárgyaivá váljanak.

Az iskolapadtól a készségútlevélig

A vélemény tudatosan számol azzal, hogy az EU oktatási és képzési hatásköre az EUMSZ 165–166. cikke alapján csak koordinációra és elismerési intézkedésekre terjed ki. Az EGSZB ezért nem új uniós tantervet akar, hanem a már működő keretrendszerekre épít – példaként az Europast hozza, amely ugyanezen a jogalapon jött létre és bizonyítottan működik.

A javasolt eszköztár elemei:

• Európai Fenntarthatósági Kompetenciakeret (GreenComp). Akkor teremthet közös alapot, ha minden tagállam egységesen beépíti az iskolai tantervekbe és az egyetemi programokba.
• A körforgásos gazdaság európai kompetenciakerete. Technikaibb, ágazatonként meghatározott alapismeretekkel, a tagállamok között hordozható szakmai és mikrotanúsítványokkal, összhangban az ESCO-val, az Európai Képesítési Keretrendszerrel (EKKR) és a DigComppal.
• Körforgásos gazdasági készségútlevél. Az Europass mintájára bárki szabványosított módon igazolhatná a megszerzett készségeit és tanúsítványait, ami megkönnyítené a munkavállalói mobilitást az unión belül.
• Erasmus+. Az EGSZB azt kéri, hogy a program a körforgásos készségfejlesztés kulcseszközévé váljon. Érdemes emlékeztetni, hogy a tisztaipari megállapodás is számol az Erasmus+ szerepével a stratégiai iparágak ágazati készségeinek erősítésében.
• Felsőoktatás és szakképzés. Interdiszciplináris egyetemi programok a mérnöki, üzleti, digitális és fenntarthatósági területek ötvözésével; a körforgásos szemlélet horizontális beépítése a mérnöki, természettudományi és közgazdasági képzésekbe; valamint az iparral partnerségben működő szakképzés és tanulószerződéses gyakorlati képzés.

Figyelemre méltó a vélemény egyik szemléleti javaslata is: a képzést nem iparági silókban, hanem folyamatok mentén kellene szervezni. Az olyan horizontális modulok, mint a környezettudatos tervezés, az eszközök nyomon követése, a prediktív karbantartás, az újrafeldolgozás és az újragyártás, több értékláncban is ugyanúgy alkalmazhatók – így a munkavállaló könnyebben vált ágazatot, ha a piac úgy kívánja.

Kkv-k, utalványok és uniós alapok

Az EGSZB egyik legkonkrétabb, gyakorlatias javaslata a „bürokratikus súrlódás” csökkentése. A kis- és középvállalkozásoknak ma gyakran nulláról kellene saját belső képzési programot kidolgozniuk, ami egy jelentős munkaerőt lekötő, szűk keresztmetszetet jelentő feladat. A megoldás a vélemény szerint a moduláris, használatra kész, szabványosított körforgásos tanterv, amelyet nagyszabású készségfejlesztési partnerségeken keresztül lehetne terjeszteni.

A finanszírozásban három irányt jelöl ki:

• Önkéntes nemzeti utalványrendszerek mint a folyamatos tanulás elsődleges pénzügyi eszközei, minimális adminisztrációval, hogy a vállalkozások a napi működésükbe építhessék be az átképzést.
• Célzott elérés. A források valóban jussanak el a kkv-khoz, a vidéki térségekhez és a hátrányos helyzetű tanulókhoz.
• A következő többéves pénzügyi keret. A körforgásos készségeket kiemelten kell kezelni az Európai Szociális Alap Pluszban (ESZA+) és a létrehozandó Európai Versenyképességi Alapban. Az EGSZB üdvözli, hogy a Készséggaranciát az utóbbiból finanszíroznák, és azt is javasolja, hogy a támogatott projektek költségvetésük egy részét továbbképzésre fordíthassák.

Az intézményi oldalon a vélemény üdvözli a felnőttek átképzését célzó készségfejlesztési partnerségekre (SPARK) vonatkozó javaslatot, és külön körforgásos pályát kér benne, regionális partnerségekkel, amelyek a szakképző intézményeket, az iskolákat és a helyi közösségeket összekötik az ágazati szereplőkkel. Pozitív példaként hozza a Fejlett Anyagok Európai Akadémiáját, amelyet az EIT RawMaterials vezet, és amely 200 000 tanuló képzését tűzte ki célul – az EGSZB azt kéri, hogy ennek szakterületeit terjesszék ki az újrafeldolgozásra, az újragyártásra és a másodnyersanyag-feldolgozásra. Hasonló mintának tekinti az Európai Akkumulátorszövetségi Akadémiát is.

Végül az EGSZB egy uniós készségadatbázist javasol, amely tagállami bontásban mutatná a rendelkezésre álló készségeket, rávilágítana a hiányokra, és valós időben tájékoztatna a képzési programokról és tanúsítványokról. Emellett rendszeres készséghiány-elemzést és mérhető részvételi, illetve foglalkoztatási célokat sürget.

Szociális párbeszéd és a javítás gazdasága

A vélemény szerint a körforgásos készségfejlesztést – a képzést, a munkahelyváltás támogatását és a pályaorientációt – ágazati kollektív tárgyalások keretében, a nemzeti munkaügyi kapcsolatrendszerek tiszteletben tartásával kell kezelni. A célzott átképzés különösen azoknak a munkavállalóknak fontos, akik visszanyerhető anyagi értékkel rendelkező ágazatokban dolgoznak, illetve az ipari átalakuláson áteső régiókban élnek. A tapasztalt munkavállalók és a kirekesztődés kockázatának kitett csoportok elsőbbséget kapnának a támogatott képzésekhez való hozzáférésben.

Külön fejezetet kap a szociális gazdaság. Az EGSZB szerint a szociális vállalkozások, a szövetkezetek és a közösségi javítóműhelyek (repair café) a javítás, az újrahasználat és a felújítás révén gyakorlati képzést nyújtanak, miközben helyi, nem áthelyezhető munkahelyeket teremtenek. A tagállamoktól azt kéri, hogy a javításhoz való jogról szóló irányelv végrehajtásakor kezeljék prioritásként a javítási tanfolyamokat és a közösségi javítóműhelyek támogatását. Hogy ez miért nem triviális, azt jól mutatja a javításhoz való jog valódi helyzetéről szóló elemzésünk: a jogszabály önmagában nem írja át a fogyasztói szokásokat, ha nincs elérhető, megfizethető javítási kapacitás és szakember. Az újrahasználati piac felfutása – mint az IKEA németországi second-hand piactere – szintén olyan logisztikai, minősítési és felújítási munkát igényel, amelyhez a mai munkaerőpiac nem kínál elég képzett embert.

Közbeszerzés: ösztönzés kötelezés helyett

Az EGSZB azt javasolja, hogy az EU a jelentős közbeszerzési erejét arra használja, hogy ösztönözze – de ne kötelezze – a vállalatokat körforgásos gyakorlatokban képzett munkaerő felmutatására. A küszöbönálló uniós közbeszerzési szabályozástól az innováció ösztönzését, a helyi és regionális körforgásos ökoszisztémák támogatását és hosszú távú piaci jelzéseket vár.

A visszafogottság érthető, de a körforgásos közbeszerzésről szóló 17 uniós kutatási projekt tanulságai alapján kérdéses, mennyire lesz hatásos: a Bizottság szakértői jelentése szerint a fő akadály ma sem a jogi lehetőség hiánya, hanem az, hogy az ajánlatkérők nem tudják, nem merik vagy nincs kapacitásuk alkalmazni a meglévő eszközöket. Egy újabb önkéntes szempont ezen önmagában nem változtat.

Mit jelent mindez a hazai hulladékgazdálkodásnak?

Az EGSZB-vélemény tanácsadó jellegű, közvetlen jogi kötelezettséget nem keletkeztet. Hazai szemmel mégis legalább négy tanulsága van.

Először: a hulladékgazdálkodás ebben a megközelítésben nem a lánc vége, hanem a nyersanyag-ellátás egyik kapuja. A válogatóművek optikai szeparátorainak kezelése és karbantartása, a bálázott frakciók minőségének ellenőrzése, a vevői specifikációk ismerete vagy a veszélyes alkotókat tartalmazó hulladékok – például akkumulátorok – szakszerű kezelése mind olyan kompetencia, amelyen közvetlenül múlik, mennyi anyag jut vissza a körforgásba. A szakképzett munkaerő hiánya itt nem elvont munkaerőpiaci probléma, hanem tonnában mérhető anyagveszteség.

Másodszor: a készség önmagában nem elég, ha nincs piac. Az európai műanyagipar Brüsszelnek írt levele szerint 2023 óta mintegy 1,1 millió tonna újrahasznosítási kapacitás zárt be Európában – nem szakemberhiány, hanem fenntarthatatlan piaci körülmények miatt. A fekete massza exportjáról szóló elemzésünk ugyanezt mutatja az akkumulátoroknál: Magyarországon kiépült az előkezelés, a nagyobb hozzáadott értékű hidrometallurgiai visszanyerés viszont hiányzik. A képzési programoknak tehát a beruházási és keresleti oldallal együtt kell haladniuk, különben olyan szakembereket képzünk, akiknek itthon nincs munkahelyük.

Harmadszor: a moduláris tantervek és az utalványrendszer a hazai közszolgáltatók és kkv-k számára valódi könnyebbséget hozhatna. A legtöbb hulladékkezelő cégnek nincs saját képzési részlege; egy kész, tanúsítványt adó modul a válogatásról, a minőségbiztosításról vagy a digitális nyomon követésről sokkal gyorsabban bevezethető, mint egy házon belül fejlesztett program.

Negyedszer: a hazai felsőoktatásban és szakképzésben a körforgásos szemlélet ma jellemzően egy-egy önálló tárgyban jelenik meg. Az EGSZB által javasolt horizontális megközelítés – amely a mérnöki, a közgazdasági és a természettudományi képzésekbe egyaránt beépíti a körforgásos gondolkodást – ennél jóval mélyebb tantervi munkát igényelne.

Erősségek és vakfoltok

A vélemény erősségei:

• A körforgásos átállást a versenyképességi és felkészültségi menetrendhez köti, így kiemeli a „zöld” fiókból, és a nyersanyag-biztonság nyelvén szólal meg.
• Szokatlanul konkrét: megnevezi az érintett ágazatokat, a meglévő uniós eszközöket és a finanszírozási csatornákat.
• A szinte egyhangú szavazás (208/0/3) azt jelzi, hogy a munkáltatók, a munkavállalók és a civil szervezetek képviselői egyetértenek az irányban.

Ahol óvatosság indokolt:

• Nincs kötelező erő. A javaslatok jelentős része önkéntes – az utalványrendszer, a közbeszerzési ösztönzés, a kompetenciakeret –, így a hatás a tagállami végrehajtáson múlik.
• A keresleti oldal hiányzik. A vélemény a kínálati oldalt, a munkaerőt erősítené, de nem foglalkozik azzal, hogy mi történik, ha a képzett szakemberek nem találnak működő, versenyképes körforgásos üzemet.
• Modellalapú számok. A 25,4 billió eurós értékveszteség egy modellezett becslés, nem mért adat; jól szemlélteti a nagyságrendet, de óvatosan érdemes hivatkozni rá.
• Időzítés. A körforgásos gazdasági rendelet még készül, a következő többéves pénzügyi keret tárgyalásai zajlanak – a vélemény ezekbe a folyamatokba kíván beleszólni, de hogy mennyi kerül át belőle, az a következő hónapokban dől el.

Összegzés

Az EGSZB véleménye egy olyan kérdést tesz napirendre, amely a körforgásos gazdaság körüli vitákban eddig háttérbe szorult: ki fogja elvégezni a munkát? Az uniós szabályozás – a csomagolási rendelettől a javításhoz való jogon át a készülő Circular Economy Act-ig – egyre több körforgásos kötelezettséget ír elő, de a jogszabályok nem működtetik maguktól a válogatósorokat, a javítóműhelyeket és az újragyártó üzemeket. Ha a körforgásos készségek fejlesztése valóban prioritást kap az uniós alapokban és a tagállami képzési rendszerekben, Európa nyersanyag-sérülékenységéből ipari előny lehet. Ha nem, a legjobban megírt rendelet is papíron marad.

Körforgásos készségek – gyakori kérdések

Mik azok a körforgásos készségek?

A körforgásos készségek azok a szakmai ismeretek és gyakorlati képességek, amelyekkel a termékek és anyagok a lehető legtovább a gazdaságban tarthatók. Ide tartozik a javításra és újrahasznosíthatóságra tervezés, a karbantartás, a javítás, az újragyártás, a hulladék gyűjtése és válogatása, a másodnyersanyag-gyártás, valamint az anyagáramok digitális nyomon követése, például digitális termékútlevéllel.

Miért kapcsolja össze az EGSZB a körforgásos készségeket a stratégiai autonómiával?

Mert az EU egyes kritikus nyersanyagokból, például a nehéz ritkaföldfémekből, teljes mértékben importfüggő, a kritikus nyersanyagokról szóló rendelet pedig legfeljebb 65 százalékos függést enged egyetlen harmadik országtól. Ezt a célt jogszabály önmagában nem teljesíti: olyan szakemberek kellenek, akik ipari léptékben gyűjtik, válogatják, visszanyerik és feldolgozzák a másodnyersanyagokat.

Mit javasol az EGSZB a körforgásos készségek fejlesztésére?

Körforgásos gazdasági kompetenciakeretet, az Europass mintájára működő készségútlevelet, moduláris, használatra kész tanterveket, az Erasmus+ erősebb felhasználását és önkéntes nemzeti képzési utalványokat javasol. Azt kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keretben az ESZA+ és az Európai Versenyképességi Alap is prioritásként kezelje a területet, és jöjjön létre uniós készségadatbázis.

Kötelező lesz a körforgásos készségek igazolása a közbeszerzéseken?

Nem. Az EGSZB kifejezetten azt javasolja, hogy az EU a közbeszerzésben ösztönözze, de ne írja elő, hogy a vállalatok körforgásos gyakorlatokban képzett munkaerőt mutassanak fel. A vélemény ráadásul tanácsadó jellegű, nem kötelező erejű: ajánlásokat fogalmaz meg az uniós intézmények számára a készülő szabályozáshoz és a következő pénzügyi kerethez.

Miért érinti a körforgásos készségek kérdése a hulladékgazdálkodást?

A vélemény a hulladékgazdálkodást az energia- és a vízszektorral együtt azok közé a közüzemi ágazatok közé sorolja, amelyek az anyagigényes iparágakhoz hasonló átállás előtt állnak. A gyűjtés, a válogatás és az újrafeldolgozás az a pont, ahol a hulladékból másodnyersanyag lesz, ezért itt a szakképzett munkaerő hiánya közvetlenül anyagveszteséget jelent.

🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉

• Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: A stratégiai autonómiához szükséges szakképzett munkaerőbázis kiépítése: a körforgásos gazdasági felkészültség előmozdítása (saját kezdeményezésű vélemény, CCMI/268, EESC-2026-02067-00-00-AC), elfogadva 2026. október 21-én. A vélemény adatlapja
• EGSZB: A vélemény főbb pontjai (EESC-2026-02067-00-00-OKP) és a plenáris ülés jegyzőkönyve (EESC-2026-02067-00-00-CR)
• Adelina Dabu: Circular skills: the workforce test for Europe’s strategic autonomy, EGSZB, 2026. október 22.
• Circle Economy – Deloitte Netherlands: The Circularity Gap Report 2026: The Value Gap, 2026. április 16. (a vélemény hivatkozása alapján)

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.