Veszélyben az amerikai újrahasznosítási ipar: Az olcsó szűz műanyag és az import fojtogatja a piacot

2026/02/20

Az amerikai műanyag-újrahasznosítási szektor történetének egyik legnehezebb időszakát éli 2026 elején. A legfrissebb piaci jelentések szerint a hazai újrahasznosító üzemek „tökéletes viharral” néznek szembe: a történelmi mélyponton lévő szűz műanyag árak és az olcsó tengerentúli import együttesen teszik gazdaságilag fenntarthatatlanná a belföldi feldolgozást. A National Association for PET Container Resources (NAPCOR) adatai rávilágítanak, hogy miközben a fenntarthatósági ígéretek száma nő, az újrahasznosított PET (rPET) iránti hazai kereslet drasztikusan visszaesett az árolló kinyílása miatt.

Az amerikai PET-piac strukturális válsága nem új keletű, de 2026-ra érte el azt a kritikus pontot, ahol már az alapvető infrastruktúra megmaradása a tét. A feldolgozók szerint a piaci mechanizmusok jelenleg a környezetszennyezőbb megoldásokat jutalmazzák, miközben a hazai rPET-gyártók sorra kényszerülnek kapacitásaik csökkentésére vagy üzemeik bezárására.

A szűz műanyag dominanciája: Miért olcsóbb az új, mint a régi?

A jelentés rávilágít, hogy a szűz (virgin) PET ára az Egyesült Államokban olyan szintre esett, amellyel az újrahasznosítási folyamat magas energia- és munkaerőköltségei mellett lehetetlen versenyezni.

Földgáz-hatás: Az USA bőséges és olcsó földgázkészletei (shale gas) rendkívül alacsonyan tartják az új műanyag gyártásának energiaköltségeit.
Túltermelés: A globális petrolkémiai kapacitások bővülése túlkínálatot hozott a piacon, ami tovább nyomja lefelé a szűz polimerek árát.
Árolló: Míg 2022-ben még viszonylag közel állt egymáshoz a szűz és az újrahasznosított anyag ára, 2026-ra a különbség olyan mértékűvé vált, amelyet a legtöbb élelmiszeripari és italgyártó cég már nem hajlandó „zöld prémiumként” megfizetni.

Importnyomás: Tengerentúli rPET árasztja el az Államokat

A hazai újrahasznosítók számára a kegyelemdöfést az import jelenti. A jelentés szerint az Ázsiából (főként Kínából és Vietnamból), valamint Dél-Amerikából érkező újrahasznosított pelyhek (flake) és regranulátumok jelentősen olcsóbbak az amerikai termelésnél.

Ennek okai a forrás alapján:

Alacsonyabb működési költségek: A tengerentúli feldolgozók jelentősen alacsonyabb bér- és környezetvédelmi megfelelési költségekkel dolgoznak.
Logisztikai anomáliák: Bizonyos esetekben az óceáni szállítás költségeivel együtt is olcsóbb az import rPET, mint a belföldön, teherautóval szállított alapanyag.
Állami támogatások: Egyes exportőr országok közvetve támogatják a hulladékfeldolgozást, ami torzítja a globális versenyfeltételeket.

A NAPCOR jelentés: Stagnáló újrahasznosítási ráták

A NAPCOR legfrissebb adatai szerint az Egyesült Államokban a PET-palackok újrahasznosítási aránya továbbra is 29% környékén stagnál. Ez az érték messze elmarad az európai vagy kaliforniai (betétdíjas rendszereket alkalmazó) mutatóktól.

A jelentés kritikus pontjai:

Gyűjtési hatékonyság: A gyűjtési rendszerek töredezettsége miatt a beérkező alapanyag minősége gyakran gyenge, ami növeli a feldolgozási veszteséget.
Kapacitáskihasználtság: Az amerikai újrahasznosító üzemek jelenleg kapacitásuk jelentős részét kénytelenek parlagon hagyni, mivel a márkák inkább az olcsóbb szűz anyagot vagy az importot választják a csomagolásaikhoz.

Fenntarthatósági ígéretek vs. gazdasági realitás

A „Sustainability Paradox” jelensége uralja a szektort: miközben a nagy élelmiszeripari márkák nyilvánosan elkötelezték magukat amellett, hogy 2025-re vagy 2030-ra 25–50%-ban újrahasznosított műanyagot használnak, a gyakorlatban a beszerzési döntéseket továbbra is az ár dominálja.

Amennyiben nem történik szakpolitikai beavatkozás – például kötelező hazai újrahasznosított tartalom előírása (PCR mandates) vagy az importra kivetett környezetvédelmi kiegyenlítő mechanizmus –, az amerikai újrahasznosítási infrastruktúra visszafordíthatatlan károkat szenvedhet. A szakértők figyelmeztetnek: ha az üzemek bezárnak, a gazdasági ciklus későbbi fordulatakor nem lesz kihez fordulni az újrahasznosított alapanyagért.

Hivatalos források és hivatkozások: