Körforgásos közbeszerzés: a zöld még nem körforgásos – így működik a CE-PRINCE kritériumrendszere

A közbeszerzés az EU GDP-jének nagyjából 14 százalékát mozgatja, mégis ritkán használjuk arra, amire a legjobban alkalmas lenne: hogy biztos piacot teremtsen a javítható, visszavehető, újrahasznosított anyagból készült termékeknek. A körforgásos közbeszerzés pontosan ezt a hiányt célozza. Az Interreg CENTRAL EUROPE program CE-PRINCE projektje 2026 szeptemberében tette közzé a D.2.2.2 jelű, Circular Criteria Sets (Körforgásos kritériumkészletek) című anyagát, amely hét közép-európai ország – köztük Magyarország – közbeszerzési gyakorlatára épül, és egy 1-től 5-ig terjedő skálán jelzi, mennyire járul hozzá egy-egy tenderkritérium az anyagkörök bezárásához.

Röviden: A körforgásos közbeszerzés nem azonos a zöld beszerzéssel – egy energiahatékonysági vagy élőhelyvédelmi kritérium lehet környezetileg értékes, mégsem zár be egyetlen anyagkört sem. A CE-PRINCE négy ágazatban gyűjtötte össze, fejlesztette tovább és pontozta a meglévő kritériumokat, és hatlépéses útmutatót adott hozzá az ajánlatkérőknek. A kritériumokat most valós közbeszerzési eljárásokban tesztelik.

Miért nem elég a zöld közbeszerzés?

A projekt előző lépésében (D.2.2.1) a partnerek összevetették az uniós és a nemzeti zöld közbeszerzési (GPP) kritériumokat az agrár-élelmiszeripar, az építőipar, a feldolgozóipar és a turizmushoz kapcsolódó áruk és szolgáltatások területén. Az eredmény kettős volt. A meglévő rendszerek jól lefedik a környezetvédelmet, az erőforrás-hatékonyságot, a folyamatoptimalizálást és a tanúsítási rendszereket. Szinte teljesen hiányoznak viszont belőlük a fejlettebb körforgásos elvek: a termékek élettartamának meghosszabbítása, a karbantartás és javítás, a visszirányú logisztika és a visszavételi rendszerek, az értékmegőrzés, a teljesítményalapú beszerzés és a körforgásos üzleti modellek.

Az egész anyag egy egyszerű, de sokszor elfelejtett felismerésre épül: a körforgásosság és a környezeti fenntarthatóság nem ugyanaz. Egy kritérium javíthatja a levegőminőséget, csökkentheti az energiafogyasztást vagy védheti a biológiai sokféleséget úgy, hogy közben semmit sem tesz azért, hogy az anyagok bent maradjanak a gazdaságban. Egy alacsony kibocsátású járműpark beszerzése például klímavédelmi szempontból előrelépés, de önmagában semmit nem mond arról, mi lesz az akkumulátorokkal a használat végén.

Hogy ez a különbség mennyire nem elméleti, azt jól mutatja a globális körforgásossági ráta: ahogy a Circularity Gap riportról szóló elemzésünkben is írtuk, a világgazdaságba belépő anyagoknak csupán 6,9 százaléka származik másodlagos forrásból. A zöld címke tehát önmagában nem zárja a kört.

Mit tartalmaz a CE-PRINCE kritériumrendszere?

A kritériumkészlet gerince egy közös Excel-munkafüzet, amelyet a partnerek együtt töltöttek fel az európai és a nemzeti gyakorlatból. Minden kritériumnál szerepel a hozzá tartozó fő körforgásos elv, a tematikus klaszter, a partnerország, az alkalmazási terület (termék- vagy szolgáltatáskategória), az eredeti megfogalmazás, a kritérium típusa, a hasonló tartalmú kritériumok összevont leírása, valamint egy 1–5-ös körforgásossági pontszám.

A kritériumok négy ágazatban, ágazatonként saját tematikus klaszterekbe rendezve jelennek meg:

• Agrár-élelmiszeripar: újrahasználható étkészletek és csomagolások, az egyszer használatos műanyagok kiváltása, az élelmiszer-pazarlás megelőzése és a feleslegek továbbadása, tanúsított és bio alapanyagok, helyi ellátási láncok, növényi alapú menük, alacsony kibocsátású logisztika. Az újrahasználati rendszerek működési feltételeiről a Wuppertal Intézet rendszertérképét bemutató cikkünk ad részletes képet.
• Építőipar: körforgásos és újrahasznosított építőanyagok, másodlagos anyagok az útépítésben, építési-bontási hulladék kezelése, adaptálható és később szétszedhető épületek, életciklus-elemzés és életciklusköltség-számítás, környezeti terméknyilatkozatok (EPD). Hogy az újrahasznosított építőanyagok fejlesztése hol tart, arról a SekulaRES projektről szóló írásunkban számoltunk be.
• Feldolgozóipar: tartósság, karbantartás, javítás és felújítás, pótalkatrész-ellátás, visszavételi rendszerek, nyomonkövethetőség, veszélyes anyagok korlátozása, ökocímkék.
• Turizmushoz kapcsolódó áruk és szolgáltatások: körforgásos rendezvényszervezés, hulladékmegelőzés és komposztálás, gépek és akkumulátorok körforgásos tervezése, vízhatékonyság, zöldterület-kezelés, alacsony és zéró kibocsátású járművek, biológiailag lebomló fogyóeszközök.

A kritériumok emellett az uniós tenderezés négy klasszikus kategóriája szerint is besorolásra kerültek, így az ajánlatkérő pontosan látja, hova illeszthető be egy-egy követelmény:

• Alkalmassági követelmény (SC): az ajánlattevő szakmai, műszaki és szervezeti képességeire vonatkozik, például környezetirányítási rendszer vagy körforgásos tapasztalat.
• Műszaki leírás (TS): a kötelező minimumszint, amelyet a terméknek, szolgáltatásnak vagy építési beruházásnak teljesítenie kell.
• Értékelési szempont (AC): a minimum feletti körforgásos teljesítményt jutalmazza.
• Szerződésteljesítési feltétel (CC): azt biztosítja, hogy a vállalások a teljesítés során valóban megvalósuljanak.

Fontos, hogy a CE-PRINCE nem új szabálykönyvet írt. A kritériumokat a projekt „iránymutatásnak” tekinti, amelyeket minden ország a saját kiindulási szintjéhez mérten, fokozatosan építhet be a gyakorlatába. Ez háromféleképpen történhet: a meglévő kritériumok szigorításával, egy másik partnerországban már bevált megoldás átvételével, vagy új körforgásos elemek bevezetésével ott, ahol eddig semmi nem volt – jellemzően a tartósság, a javíthatóság, a visszavétel és az életciklus-szemlélet területén.

Az 1–5-ös pontszám: mit mér, és mit nem?

A sok országból összegyűjtött, rengeteg kritérium között nehéz eligazodni, ezért a pisai Sant’Anna Felsőfokú Tanulmányok Iskolája (SSSA) kidolgozott egy egységes pontozási módszert. Ez azt vizsgálja, hogy egy kritérium mennyire közvetlenül járul hozzá az anyagkörök bezárásához és a 10R-hierarchia (elutasítás, újragondolás, csökkentés, újrahasználat, javítás, felújítás, újragyártás, új célra való felhasználás, újrahasznosítás, hasznosítás) érvényesüléséhez. A módszertan Potting és munkatársai, Kirchherr és munkatársai, valamint az Ellen MacArthur Alapítvány fogalmi kereteire épül, és összhangban van az EU körforgásos gazdasági cselekvési tervével, valamint a taxonómiarendelet 13. cikkével.

A skála így épül fel:

• 5 – közvetlen körforgásos hozzájárulás: konkrét R-stratégiát valósít meg, például kötelező újrahasznosított vagy újrahasznált anyagtartalom, szétszerelhetőségre és újrahasznosíthatóságra tervezés, visszavételi rendszer, hulladékmegelőzés, helyszíni újrahasználat, primer anyag kiváltása másodlagossal, szerves hasznosítás.
• 4 – erős körforgásos ösztönző: tartósság és élettartam-növelés, szerkezeti bioalapú anyagok, LCA/EPD/LCC-keretek, minőségi szabványok másodlagos anyagokra, javíthatóság és pótalkatrész-ellátás. Hogy a javíthatóság mennyire nem csak jogszabályi kérdés, arról a javításhoz való jog valódi helyzetét elemző cikkünkben írtunk.
• 3 – kapcsolódó, támogató hozzájárulás: víz-újrahasználat, az újrahasznosítást akadályozó veszélyes anyagok korlátozása, beépített körforgásos követelményeket tartalmazó I. típusú ökocímkék, hulladékáramok monitoringja, megújuló anyagok nyomon követhető beszerzése.
• 2 – más fenntarthatósági dimenzió: klímavédelem, levegőminőség, energiahatékonyság, képzés – értékes, de nem zár anyagkört.
• 1 – a körforgásos gazdaság közvetlen hatókörén kívül: biodiverzitás-védelem, biztonsági megfelelés, társadalmi/ESG-szempontok, szerződéses fegyelem.

A skála legérdekesebb tanulsága talán az, hogy a biodiverzitás-védelem 1-es pontot kap. Ez nem azt jelenti, hogy kevésbé fontos – csak azt, hogy a jelentősége egy másik dimenzióban van. A szerzők külön hangsúlyozzák, hogy a pontszám nem kötelező rangsor és nem a kritérium általános értékét méri, hanem döntéstámogató eszköz: a 4-es és 5-ös kritériumokat érdemes kiemelten megfontolni, a végső választásnak azonban mindig a beszerzés tárgyához, a jogi kerethez, a piaci érettséghez és a megvalósíthatósághoz kell igazodnia.

Hat lépés a körforgásos közbeszerzés gyakorlatába

Az anyag második fele gyakorlati útmutató, amely hat egymásra épülő lépésben vezeti végig az ajánlatkérőt:

1. A beszerzés tárgyának és a körforgásos céloknak a meghatározása. Mekkora az életciklus alatti erőforrásigény, hol keletkezik hulladék, mennyi ideig kell használni a terméket, milyen karbantartást igényel, van-e lehetőség újrahasználatra, felújításra, újrahasznosításra vagy körforgásos üzleti modellre?
2. A megfelelő tematikus klaszter kiválasztása. Közétkeztetésnél jellemzően az élelmiszer-pazarlás és az újrahasználható csomagolás, épületeknél a körforgásos anyagok és az adaptálhatóság, bútoroknál a tartósság, a javíthatóság és a visszavétel, zöldterület-kezelésnél a biodiverzitás és az erőforrás-gazdálkodás, járműveknél az alacsony kibocsátás és az életciklus-teljesítmény kerül előtérbe.
3. A kritériumok kiválasztása. Itt segít a pontszám: a 4-es és 5-ös kritériumok adják a legerősebb körforgásos hatást, és ha indokolt, több klaszter kritériumai is kombinálhatók.
4. Igazítás a nemzeti szabályozáshoz. A megfogalmazást, a küszöbértékeket és az igazolási módokat a hazai joghoz, a piaci helyzethez és az arányosság követelményéhez kell szabni. Az igazolhatóság nem formalitás: az újrahasznosított anyagtartalmat például laborban ma nem lehet megmérni, csak a beszállítói lánc dokumentálásával igazolni – erről a német UBA tanúsítási rendszereket rangsoroló elemzéséről szóló cikkünkben részletesen írtunk.
5. Beépítés a közbeszerzési dokumentumokba a négy kategória valamelyikébe (erről alább bővebben).
6. Nyomon követés és tanulságok gyűjtése: a szerződéses vállalások ellenőrzése, a körforgásos mutatók áttekintése, a beszállítói teljesítmény értékelése, a nehézségek és a jó gyakorlatok dokumentálása.

Miért az értékelési szempont a javasolt belépő?

A projekt tesztelési szakaszára a CE-PRINCE azt ajánlja, hogy a továbbfejlesztett kritériumok – ahol ez indokolt – elsősorban értékelési szempontként kerüljenek a tenderekbe. A logika érthető: így az ajánlatkérő ambiciózusabb körforgásos elvárásokat is kipróbálhat anélkül, hogy kötelező feltétellé tenné őket, ami csökkenti a jogi, arányossági és piacra lépési kockázatokat. Ha a piac még nem érett, a tender nem lesz eredménytelen – egyszerűen azok kapnak több pontot, akik többet tudnak.

Az anyag példái jól mutatják, mire lehet pontot adni: a minimumnál magasabb újrahasznosított anyagtartalom, meghosszabbított garancia, javítási és karbantartási szolgáltatás, visszavételi rendszer, termék szolgáltatásként (product-as-a-service), életciklus-teljesítménymutatók és innovatív körforgásos üzleti modellek.

Van azonban egy kulcsfontosságú figyelmeztetés: ha egy értékelési szempont a teljesítés során megvalósítandó vállalásra vonatkozik, azt a szerződésteljesítési feltételekben is rögzíteni kell. Ellenkező esetben a pontot érő ígéret csak ígéret marad. A szerződéses feltételek különösen ott fontosak, ahol a körforgásos eredmény nem a termék tulajdonságain, hanem a működési gyakorlaton múlik – például a hulladékmegelőzési jelentéseknél, a karbantartási programoknál vagy a használat végi visszagyűjtésnél.

A műszaki leírás ezzel szemben a kötelező alapszint helye: minimális újrahasznosított tartalom az építőanyagokban, újrahasználható csomagolás a közétkeztetésben, pótalkatrész-ellátás a gyártott termékeknél, tartóssági és javíthatósági követelmények.

Mit jelent ez a hazai ajánlatkérőknek és a hulladékgazdálkodásnak?

Magyarország két partnerrel is részt vesz a projektben: a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökséggel és az ERI Hungary – European Research Institute Nonprofit Kft.-vel. A kritériumkészlet tehát a hazai gyakorlat ismeretében készült, és a magyar ajánlatkérők számára is közvetlenül használható kiindulópont.

A hazai szabályozásban már most is vannak hasonló irányú jelek. A Közbeszerzési Hatóság Tanácsa által kiadott, a bútorok zöld közbeszerzéséről szóló útmutató uniós jó gyakorlatként éppen olyan elemeket mutat be, mint a hosszú műszaki élettartam, a pótalkatrész-garancia és a szállítói visszavételi kötelezettség – vagyis a CE-PRINCE skáláján 4-es és 5-ös pontszámú kritériumokat.

Hulladékgazdálkodási szemmel a legfontosabb üzenet az, hogy a körforgásos közbeszerzés a keresleti oldalról erősítheti meg azt, amit a gyűjtés és az előkezelés a kínálati oldalon előállít. Ha a közszféra rendszeresen kér újrahasznosított tartalmat, visszavételt és javíthatóságot, akkor kiszámíthatóbb piac jön létre a másodnyersanyagok számára, a visszavételi kötelezettségek pedig tervezhetőbb, tisztább anyagáramokat eredményeznek. Ez a régióban már látható: a szomszédos Ausztria körforgásos helyzetéről szóló elemzésünk szerint az osztrák körforgásossági ráta jelentősen meghaladja az uniós átlagot, ugyanakkor ott is a jogi akadályok jelentik a legnagyobb fékező erőt. Az uniós szinten készülő körforgásos gazdasági jogszabály kapcsán a szakma is hasonló irányba nyomja a döntéshozókat – erről a FEAD ajánlásairól szóló cikkünkben olvashat.

Mi következik?

A kritériumkészleteket a következő lépésben valós közbeszerzési eljárásokban tesztelik a partnerországokban. A tapasztalatokat, az alkalmazási példákat és a nehézségeket a D.2.2.3 jelű jelentés foglalja majd össze, és ezek alapján finomítják tovább a kritériumokat. A projekt infografikák formájában is közérthetővé kívánja tenni az anyagot, ezek később jelennek meg a projekt honlapján és közösségi csatornáin. A CE-PRINCE 2024 júniusában indult, és 2026 novemberében zárul; a projekt várja azoknak az ajánlatkérőknek, beszállítóknak és szakmai szereplőknek a jelentkezését, akik alkalmaznák a kritériumokat vagy követnék a pilotokat.

A legfontosabb tanulság talán az, hogy a körforgásosság nem a tenderdokumentáció díszítőeleme. Akkor ér valamit, ha igazolható követelménnyé és számon kérhető szerződéses vállalássá válik – és a CE-PRINCE kritériumrendszere ehhez ad most egy közös, használható kiindulópontot.

Gyakori kérdések – körforgásos közbeszerzés

Mi a különbség a zöld és a körforgásos közbeszerzés között?

A zöld közbeszerzés a környezeti terhelés csökkentésére törekszik, a körforgásos közbeszerzés pedig kifejezetten az anyagkörök bezárására. Egy energiahatékonysági vagy élőhelyvédelmi kritérium lehet környezetileg értékes úgy is, hogy nem tartja bent az anyagokat a gazdaságban. A CE-PRINCE ezért külön méri, mennyire járul hozzá egy kritérium a javításhoz, újrahasználathoz, visszavételhez vagy újrahasznosításhoz.

Mit mér a CE-PRINCE körforgásossági pontszáma?

A pontszám azt méri, mennyire közvetlenül járul hozzá egy kritérium az anyagkörök bezárásához. Az 5-ös közvetlen R-stratégiát jelent, például kötelező újrahasznosított tartalmat vagy visszavételt, a 4-es erős ösztönzőt, például javíthatóságot, az 1-es pedig a körforgásos gazdaság hatókörén kívül eső célt. A skála döntéstámogató eszköz, nem kötelező rangsor.

Milyen ágazatokra terjed ki a CE-PRINCE kritériumrendszere?

A kritériumrendszer négy ágazatot fed le: az agrár-élelmiszeripart, az építőipart, a feldolgozóipart és a turizmushoz kapcsolódó árukat és szolgáltatásokat. Mindegyik ágazaton belül saját tematikus klaszterek vannak, például újrahasználható csomagolás, építési-bontási hulladék, pótalkatrész-ellátás vagy körforgásos rendezvényszervezés. A kritériumok hét közép-európai ország gyakorlatából származnak.

Miért javasolja a CE-PRINCE, hogy a kritériumok értékelési szempontként kerüljenek a tenderbe?

Értékelési szempontként az ajánlatkérő kötelező feltétel nélkül tesztelhet ambiciózusabb körforgásos elvárásokat. Ez csökkenti a jogi, arányossági és piacra lépési kockázatot, mert éretlen piacon sem lesz eredménytelen a tender. Ha azonban a pontot érő vállalás a teljesítés idejére szól, azt a szerződésteljesítési feltételekben is rögzíteni kell, különben nem kérhető számon.

Hol érhető el a CE-PRINCE teljes kritériumkészlete?

A teljes kritériumkészlet nyilvános Excel-munkafüzetként tölthető le az Interreg CENTRAL EUROPE honlapjáról, a D.2.2.2 jelű dokumentum mellékleteként. A munkafüzet minden kritériumnál feltünteti az ágazatot, a partnerországot, a kritérium típusát és a körforgásossági pontszámot, a dokumentum pedig hatlépéses útmutatót ad az alkalmazáshoz.

🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉

• Interreg CENTRAL EUROPE – Green is NOT the same as Circular: CE-PRINCE releases Circular Criteria Sets (2026. szeptember 30.)
• CE-PRINCE D.2.2.2 – Circular Criteria Sets (PDF)
• CE-PRINCE kritériumkészlet – nyilvános Excel-munkafüzet (XLSX)
• CE-PRINCE D.2.2.1 – Analysis of Circular Criteria for GPP (PDF)
• A CE-PRINCE projekt oldala

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.