Ha kedveled az oldalunkat, jelölj meg minket a Google-ban kedvenc forrásként — így gyakrabban látod majd a cikkeinket a keresőben!
★Jelölj meg minket preferált forráskéntA Recycle Now kezdeményezés 2026. november 16-án indult el azzal a céllal, hogy az uniós körforgásos gazdaság ne csak a stratégiai dokumentumokban, hanem a gyűjtőpontokon, a válogatóművekben és az újrahasznosító üzemekben is működjön. A szektorokon átívelő platformot a csomagolási értékláncot tömörítő EUROPEN (European Organisation for Packaging and the Environment) hozta létre a Circular Economy Network, a lengyel Lewiatan munkaadói konföderáció és a Horvát Fenntartható Fejlődési Üzleti Tanács (Croatian Business Council for Sustainable Development) partnereként. Az indulással egy időben kiáltványt is közzétettek, amely négy követelést fogalmaz meg a tagállami kormányok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság felé – éppen akkor, amikor a Bizottság a Körforgásos Gazdaság Törvény (Circular Economy Act, CEA) javaslatát készíti elő.
Röviden: A Recycle Now kezdeményezés egy nyitott, szektorokon átívelő európai platform, amely vállalatokat, iparági szövetségeket, civil szervezeteket, döntéshozókat és hulladékgazdálkodási szolgáltatókat hoz egy asztalhoz. Kiáltványa szerint a készülő Körforgásos Gazdaság Törvénynek fel kell számolnia a határon átnyúló akadályokat, egységesítenie kell a széttöredezett hulladékgazdálkodási gyakorlatot, meg kell erősítenie a gyűjtést, és mérhető eredményeket hozó eszközzé kell tennie a kiterjesztett gyártói felelősséget.
Kik állnak a Recycle Now kezdeményezés mögött, és miért most indult?
Az alapítók diagnózisa szerint Európa ambiciózus körforgásos célokat tűzött ki, az értékes anyagok jelentős része mégsem jut vissza nagy léptékben a gazdaságba. Fő okként a tagállamonként eltérő nemzeti rendszereket, a hulladékok határon átnyúló mozgását nehezítő akadályokat, valamint a gyűjtésbe, válogatásba és újrahasznosításba irányuló beruházások elégtelenségét nevezik meg. Ezek együtt gátolják, hogy létrejöjjön a másodnyersanyagok működő uniós piaca.
A Recycle Now ezért nyitott fórumként határozza meg magát. Abból indul ki, hogy egyetlen szektor sem képes egyedül megvalósítani a körforgásos gazdaságot, így a résztvevők saját prioritásaikon túllépve keresnének közös megoldásokat. A kiáltvány a szervezők szándéka szerint nem végpont, hanem egy szélesebb párbeszéd kiindulópontja.
Hans van Bochove, az EUROPEN elnöke az indulás kapcsán arról beszélt, hogy a célkitűzések önmagukban nem hoznak eredményt. Ehhez hatékony gyűjtési, válogatási és visszanyerési rendszerekre, működő másodnyersanyag-piacokra, valamint arra van szükség, hogy ezek az anyagok átléphessék a tagállami határokat. Hozzátette: a kihívások túlmutatnak az egyes ágazatokon, ezért csak közösen kezelhetők.
Egy apró pontatlanság: a sajtóközlemény törzsszövege négy indító szervezetet nevez meg, a záró „About Recycle Now” rész viszont az EUROPEN és a Circular Economy Network mellett az ír munkaadói szövetséget, az Ibecet említi.
A CEA-ról a keresleti oldal felől is írtunk már: a körforgásos közbeszerzés 17 uniós kutatási projektjét bemutató elemzésünkben azt vizsgáltuk, milyen eszközökkel teremthet piacot a közszféra. A Recycle Now ehhez képest a kínálati és a szabályozási oldalra koncentrál.
Egységes piac 27 külön rendszer helyett
Az első követelés a legátfogóbb. A kiáltvány szerint Európa nem lehet versenyképes 27, egymástól eltérő hulladék- és újrahasznosítási szabályrendszerrel. A szervezetek ezért azt kérik, hogy a CEA erős belső piaci jogalapra épüljön, számolja fel a széttöredezettséget, emelje fel a lemaradó tagállami újrahasznosítási rendszereket, és teremtsen valódi uniós piacot a hulladékok és a másodnyersanyagok számára.
A kulcs az egységes fogalmakban, kritériumokban és eljárásokban van. Ha például egy anyag az egyik tagállamban már másodnyersanyagnak, a másikban még hulladéknak minősül, az újrahasznosítók nehezen építenek méretgazdaságos kapacitást. A kiáltvány szerint az egységesítés egyszerre csökkentené a szűz nyersanyagoktól való függést és erősítené Európa stratégiai autonómiáját.
Ez a logika a kritikus nyersanyagok uniós stratégiai projektjeinél is visszaköszön: a második körben kiválasztott 46 projektből 24 hulladékból nyer vissza nyersanyagot. A keresleti oldalon pedig az olyan szabályok, mint az új ELV-rendelet kötelező újrahasznosított műanyag-kvótái, éppen ezt a piacot hivatottak megnyitni.
Gyűjtés: itt dől el, lesz-e elég másodnyersanyag
A második követelés a lánc elejére irányítja a figyelmet. A kiáltvány emlékeztet arra, hogy hatékony gyűjtés nélkül nincs körforgás, miközben az uniós tagállamokban még mindig túl sok értékes anyag kerül lerakóba vagy égetőbe. Ez rontja az újrahasznosítási teljesítményt, és szűkíti a másodnyersanyag-kínálatot.
A javasolt megoldás a tagállami gyűjtési kötelezettségek megerősítése, rendszeres jelentéstétellel arról, hogy:
- mely hulladékáramokra terjed ki a gyűjtés,
- milyen területi és lakossági lefedettséggel működik,
- milyen lakossági szemléletformáló intézkedések kísérik,
- és milyen szigorúbb feltételekkel alkalmazhatók a nemzeti eltérések (derogációk).
A végrehajtás hiánya nem elméleti probléma. Az Európai Bizottság 2026 nyarán 12 tagállammal szemben lépett fel a hulladék-újrafeldolgozási célok elmaradása miatt, és Magyarország is indokolással ellátott véleményt kapott – többek között a települési hulladékra vonatkozó 50 százalékos cél, valamint a csomagolási hulladék újrafeldolgozási céljainak elmulasztása miatt.
EPR: átlátható díjak, gyártói irányítás, mérhető eredmények
A harmadik követelés a kiterjesztett gyártói felelősséget (EPR) állítja középpontba, amelyet a kiáltvány Európa legfontosabb eszközének tart a gyűjtés, a válogatás és az újrahasznosítás finanszírozására és megszervezésére. A szervezetek szerint ugyanakkor a tagállamonként egyenetlen teljesítmény és az eltérő nemzeti szabályok korlátozzák a hatását.
A Recycle Now ezért azt kéri, hogy a CEA tegye az EPR-t átlátható, jól irányított és következetesen végrehajtott körforgásos eszközzé. Ehhez egységes irányítási elveket, gyártói vezetésű döntéshozatalt, valamint átlátható szabályokat tartanak szükségesnek a díjak felosztására, az ökomodulációra és az adatszolgáltatásra. A legfontosabb elvárás, hogy az EPR-díjak ténylegesen a gyűjtési, válogató és újrahasznosító infrastruktúrába jussanak el, és mérhető újrahasznosítási eredményt hozzanak.
Az EPR uniós szintű átalakítása már zajlik. Az Európai Parlament októberben megszavazta, hogy a kisvállalkozásoknak átmenetileg ne kelljen tagállamonként meghatalmazott képviselőt kinevezniük – a felfüggesztést éppen egy átfogó körforgásos gazdasági jogszabály elfogadásáig, legkésőbb 2035-ig szabnák meg.
Kevesebb párhuzamos adminisztráció, gördülékenyebb hulladékszállítás
A negyedik követelés a 21. századi körforgásos gazdaság adminisztratív alapjairól szól. A kiáltvány szerint nem lehet körforgásos gazdaságot építeni 27 különböző közigazgatási rendszerre. A CEA-nak ezért egységes keretrendszerrel kellene felváltania a mai széttöredezett nyilvántartási, adatszolgáltatási és megfelelési környezetet: le kellene bontania az akadályokat – a hulladékok mozgásáét is –, ki kellene küszöbölnie a párhuzamosságokat, és csökkentenie kellene az egységes piacon működő szereplők terheit.
A digitalizációt a szervezetek ott támogatják, ahol az valóban tovább egyszerűsíti a megfelelést. Ez a kitétel nem véletlen: a digitális hulladékszállítási rendszer (DIWASS) bevezetése körüli fennakadások megmutatták, hogy egy rosszul előkészített digitális rendszer akár meg is béníthatja a határon átnyúló szállításokat.
Mit jelent mindez a hazai hulladékgazdálkodásnak?
A kezdeményezés indítói között két közép-kelet-európai szervezet is szerepel, ami jelzi, hogy a régióban is erős az igény a szabályok egységesítésére. Magyar alapító ugyan nincs, de a platform nyitott, így a hazai szereplők is bekapcsolódhatnak a CEA előkészítését kísérő vitába.
Három ponton különösen érdekes a kiáltvány a magyar rendszer szempontjából:
- EPR-modell: Magyarországon 2023 júliusa óta koncessziós modellben működik a kiterjesztett gyártói felelősség, amelyben a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. szervezi a gyártói kötelezettségek teljesítését. A kiáltvány által szorgalmazott gyártói vezetésű döntéshozatal ettől eltérő irányítási logikát képvisel, így egy erre épülő uniós harmonizáció a hazai rendszert is érintheti.
- Célszámok és gyűjtés: a Bizottság eljárása nyomán Magyarországnak a gyűjtés és a válogatás hatékonyságán kell javítania. A jelentéstételi és lefedettségi követelmények szigorítása ezt a nyomást tovább erősítené.
- Határon átnyúló piac: egy valóban egységes másodnyersanyag-piac a hazai válogatóművek és újrahasznosítók számára új értékesítési lehetőségeket, ugyanakkor erősebb versenyt is jelenthet.
Elemzés: erős diagnózis, nyitott kérdések
A Recycle Now kiáltványa pontosan nevezi meg a körforgásos gazdaság gyakorlati szűk keresztmetszeteit: a széttöredezett szabályozást, a gyenge gyűjtést, az EPR-díjak felhasználásának átláthatatlanságát és a túlburjánzó adminisztrációt. Ezekkel a diagnózisokkal a hulladékgazdálkodási szakma nagy része egyetérthet.
Néhány kérdés ugyanakkor nyitva marad:
- Kié a döntés az EPR-ben? A gyártói vezetésű irányítás a díjfizetők szempontjából logikus, de felvetődik, mekkora beleszólást kapnak az önkormányzatok és a közszolgáltatók, amelyek a gyűjtést ténylegesen végzik.
- Szabad mozgás és a közelség elve: a hulladékok könnyebb határon átnyúló mozgása segíti a méretgazdaságos újrahasznosítást, de garanciák kellenek arra, hogy ne a legolcsóbb, alacsonyabb színvonalú kezelés felé terelje az anyagáramokat.
- Megelőzés és újrahasználat: a kiáltvány az újrahasznosításra, a gyűjtésre és az adminisztrációra koncentrál; a hulladékhierarchia felső szintjei, a megelőzés és az újrahasználat, nem kapnak benne külön hangsúlyt.
- Számok hiánya: a dokumentum irányokat jelöl ki, konkrét célértékeket vagy mérőszámokat nem. Ezek kidolgozása a most induló párbeszéd feladata lesz.
Hogyan lehet csatlakozni a platformhoz?
A Recycle Now mindenki előtt nyitott, aki elkötelezett a körforgásos gazdaság működőképessé tétele mellett. Az érdeklődő szervezetek a www.recycle-now.eu oldalon regisztrálhatnak. A kezdeményezők hangsúlyozzák, hogy ebben a szakaszban a regisztráció semmilyen kötelezettséggel nem jár, csupán lehetőséget ad a bekapcsolódásra, miközben a kezdeményezés formálódik. A honlapon a kiáltvány is elérhető.
GYIK – Recycle Now kezdeményezés
Mi az a Recycle Now kezdeményezés?
A Recycle Now kezdeményezés egy 2026. november 16-án indult, szektorokon átívelő európai platform. Vállalatokat, iparági szövetségeket, civil szervezeteket, döntéshozókat és hulladékgazdálkodási szolgáltatókat hoz össze, hogy közösen keressenek megoldásokat a körforgásos gazdaság gyakorlati akadályaira. Indulásakor kiáltványt tett közzé, amely négy követelést fogalmaz meg a készülő uniós Körforgásos Gazdaság Törvényhez.
Kik indították el a Recycle Now kezdeményezést?
A kezdeményezést az EUROPEN indította el a Circular Economy Network, a lengyel Lewiatan konföderáció és a Horvát Fenntartható Fejlődési Üzleti Tanács partnereként. A sajtóközlemény záró része az ír Ibec munkaadói szövetséget is az indítók között említi, ezért a pontos partnerkört érdemes a kezdeményezés honlapján ellenőrizni. Magyar alapító szervezet nincs köztük.
Milyen követeléseket fogalmaz meg a Recycle Now kiáltványa?
A kiáltvány négy követelést fogalmaz meg: az egységes piac védelmét a széttöredezett nemzeti szabályok helyett, a gyűjtési kötelezettségek erősebb végrehajtását, a kiterjesztett gyártói felelősség átlátható, eredményorientált működését, valamint a nyilvántartási, adatszolgáltatási és megfelelési rendszerek egységesítését. A követeléseket a tagállami kormányoknak, az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak címezték.
Mit vár a kiáltvány a kiterjesztett gyártói felelősségtől?
A kiáltvány azt várja, hogy az EPR átlátható, jól irányított és egységesen végrehajtott eszköz legyen. Ehhez közös irányítási elveket, gyártói vezetésű döntéshozatalt, valamint átlátható szabályokat kér a díjfelosztásra, az ökomodulációra és az adatszolgáltatásra. Az EPR-díjaknak ténylegesen a gyűjtési, válogató és újrahasznosító infrastruktúrába kell jutniuk, mérhető eredményekkel.
Hogyan lehet csatlakozni a Recycle Now kezdeményezéshez?
Az érdeklődő szervezetek a www.recycle-now.eu oldalon regisztrálhatnak. A kezdeményezők szerint a regisztráció ebben a szakaszban semmilyen kötelezettséggel nem jár, csupán lehetőséget ad a bekapcsolódásra, miközben a platform formálódik. A kezdeményezés mindenki előtt nyitott, aki a körforgásos gazdaság működőképessé tételén dolgozik, így magyar szereplők is csatlakozhatnak.
Miért fontos a Recycle Now kezdeményezés Magyarország számára?
Azért, mert a kiáltvány követelései közvetlenül érintik a hazai rendszert. Magyarország az uniós újrafeldolgozási célok elmaradása miatt indokolással ellátott véleményt kapott, az EPR pedig nálunk koncessziós modellben, a MOHU szervezésében működik, míg a kiáltvány gyártói vezetésű irányítást szorgalmaz. Egy egységes másodnyersanyag-piac a hazai újrahasznosítóknak új lehetőségeket és erősebb versenyt is hozhat.
🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉
- EUROPEN, sajtóközlemény (2026. november 16.): Recycle Now: Bringing voices together to make Europe’s circular economy work
- Recycle Now: A Single Market Revolution for Europe’s Circular and Competitive Economy – A call for action (PDF)
- A kezdeményezés honlapja, regisztráció: www.recycle-now.eu
- Fotó: Artem Podrez
Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.


