EP: Magyarországon is fennáll a hulladékgazdálkodási célértékek nem teljesülése

A mai napon közzétett jelentésében a Bizottság megnevezi azokat a tagállamokat, amelyek esetében fennáll a kockázata annak, hogy nem teljesítik a települési és az összes csomagolási hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó 2025-ös, valamint a hulladéklerakásra vonatkozó 2035-ös célértékeket. Kilenc tagállam jó úton halad a 2025-re kitűzött célértékek elérése felé: ezek Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország és Szlovénia.

18 tagállamban azonban fennáll a kockázata annak, hogy nem fog teljesülni a 2025-re kitűzött célértékek valamelyike, esetleg egyike sem. Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Lettország, Portugália, Spanyolország és Svédország esetében a települési hulladékra vonatkozó célértékhez képest tapasztalható lemaradás. Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovákia pedig egyelőre mind a települési hulladékra, mind a teljes csomagolási hulladékra vonatkozó 2025-ös célértékektől elmaradni látszik. Egyes országokban a települési hulladék nagy része továbbra is hulladéklerakókban kerül elhelyezésre, és ők valószínűleg nem fogják teljesíteni a hulladéklerakásra vonatkozó 2035-ös célértéket. A Bizottság a hulladékgazdálkodási teljesítmény javítása érdekében nyújtott folyamatos pénzügyi és technikai támogatásra építve ajánlásokat fogalmaz meg e tagállamok számára.

Egyre több hulladékot termelünk

Az európaiak fejenként átlagosan 530 kg (háztartási és vállalkozásoktól származó) települési hulladékot termelnek évente. Az újrafeldolgozás növekvő aránya és a hulladéklerakás csökkenő volumene ellenére a települési hulladék változatlanul az egyik legösszetettebb hulladékáram, amelyet kezelni kell. Az EU-ban a települési hulladék mintegy 50%-át újrafeldolgozzák vagy komposztálják, 23%-át pedig hulladéklerakókban helyezik el. Folyamatosan növekszik a keletkező csomagolási hulladék mennyisége. 2013 és 2020 között a megtermelt csomagolási hulladék mennyisége 15%-kal nőtt az EU-ban, és elérte a közel 80 millió tonnát. Ma már a csomagolási hulladék mintegy 64%-a újrafeldolgozott, bár ez az érték anyagonként változik. A papír-, karton- és fémcsomagolások több mint 75%-a kerül újrafeldolgozásra, szemben – a legtöbb uniós országban problémát jelentő – műanyagok esetében elmondható 40%-kal, így fennáll a kockázata annak, hogy sok tagállam nem tudja teljesíteni a műanyag csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozó anyagspecifikus célkitűzést.

Jelentős különbségek a tagállamok között

A jelentésből kiderül, hogy jelentős különbségek vannak a hulladékgazdálkodási teljesítmény terén az EU-ban. Egyes országok előtt még hosszú az uniós jogszabályokban meghatározott célértékek eléréséhez vezető út, és további reformokra van szükség, nevezetesen: biztosítani kell a biohulladék kezelését, amely a települési hulladék egyharmadát teszi ki; meg kell oldani a szelektív hulladékgyűjtést, amely az újrafeldolgozás előfeltétele; továbbá javítani kell az adatminőséget. Mindazonáltal a legtöbb uniós országban már bevezetésre kerültek a hulladékkal kapcsolatos olyan reformok – vagy legalábbis folyamatban van a bevezetésük –, amelyek célja az újrafeldolgozási arányok javítása, és ezek az elkövetkező években várhatóan felmutatnak némi eredményt.

Az országok teljesítményét külső tényezők is befolyásolták, többek között a Covid19-világjárvány hatásai, amelyek egyes országokban visszafogták vagy teljesen leállították az elkülönített gyűjtést. Az energiaárakban a közelmúltban bekövetkezett ugrásszerű növekedés szintén kedvezőtlenül hat az újrafeldolgozásra.

Uniós ajánlások és támogatás

A Bizottság konkrét ajánlásokat terjeszt elő azon 18 tagállam számára, amelyek esetében fennáll a kockázata annak, hogy nem érik el a 2025-re kitűzött főbb újrafeldolgozási célértékeket. Ezek az ajánlások intézkedések széles körét ölelik fel, úgy mint a nem újrafeldolgozható hulladék mennyiségének csökkentése, az újrahasználat növelése, az elkülönített gyűjtés fellendítése, a válogatáshoz és újrafeldolgozáshoz szükséges hulladékkezelési kapacitások fejlesztése, az irányítás javítása, gazdasági eszközök alkalmazása és a figyelemfelkeltés.

A Bizottság továbbra is támogatni fogja a tagállamokat a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtásában az uniós alapokon keresztül és technikai segítségnyújtással (például a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata, a bevált gyakorlatok cseréje és a társaktól való tanulás előmozdítása révén). A nemzeti hatóságok feladata azonban a szakpolitikai erőfeszítések és a helyszíni fellépések intenzívebbé tétele.

A Bizottság emellett olyan kezdeményezéseket is előterjesztett, amelyek hozzájárulnak a körforgásosabb jellegű gazdasághoz, és támogatni fogják a tagállamokat abban, hogy jobban teljesítsenek a hulladékgazdálkodás terén, és elérjék a kitűzött célértékeket. E kezdeményezések közé tartoznak például a hulladékszállításról, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, valamint a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló új rendeletekre irányuló javaslatok.

Háttér-információk

A mai napon közzétett „korai előrejelző jelentés” azt értékeli, hogy az egyes tagállamok mekkora valószínűséggel teljesítik az alább ismertetett, a hulladékokról szóló keretirányelvben és a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelvben meghatározott 2025-ös újrafeldolgozási célértékeket: a települési hulladék 55%-os újrafeldolgozása és újrahasználatra való előkészítése; az összes csomagolási hulladék 65%-os újrafeldolgozása; valamint anyagspecifikus célértékek a csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozóan (75% a papír és kartonpapír, 70% az üveg, 70% a vasfémcsomagolás, 50% az alumínium, 50% a műanyag és 25% a fa esetében).

A jelentés előzetes értékelést is ad arról a célkitűzésről, miszerint a települési hulladék lerakását 2035-ig 10% alá kell csökkenteni.

A biohulladék-gazdálkodás és a csomagolási hulladék kezelése az újrafeldolgozást hátráltató fő problémák között említendők, noha a biohulladék elkülönített gyűjtésére vonatkozó kötelezettség 2024. január 1-jétől alkalmazandó lesz.

A korai előrejelzési jelentés a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatára épül, amely már feltárta a hulladékokra vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelés problémáit. Az EU-ban még mindig közel 2000 illegális vagy az előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakó működik, amelyek jelentős mennyiségű szennyezés és üvegházhatást okozó gázok forrásai, ráadásul másodlagos nyersanyagokat sem lehet már visszanyerni belőlük.